Először a blog
Írta: dorka Mikor? 03.03. Kategória? Beni, Lovak, Panka

Hol is hagytam abba? *visszaolvassa* Tervek és egyéb… Azt a következő posztban. Először blog. Hát mit is mondjak. Mostanában nincs olyan sok dolog. Izgulok a holnapi lovaglás miatt, akkor chapset kellene venni. Meg majd ha olyan lesz, akkor gumis hevedert is. Most 120 cm-es nemgumis hevederem van és nehéz bebújtatni a szíjba és meghúzni is nehéz (ezért apu húzza meg a hevedert).

Aztán egyre inkább kezdek beleszeretni Benibe, de amikor Panka olyan édesen néz, hogy az kibírhatatlan, akkor meg arra gondolok, hogy elég nekem csak két kutya. Plusz meg idővel a csikóval is foglalkozni kell. Várom.

Meg az előző bejegyzésből kimaradt, hogy lovaglás után kikapartam a lovak patáját. Kristé oké, Remiét is megpróbáltam, csak szűrésnek és ahogy húztam lejebb a kezemet, úgy emelte fel a lábát, de végül mindig ellépett, mert nem kötöttem ki. Mondjuk kötőfék sem volt (most sincs) rajtuk. De azért az haladás, hogy tudja, hogy fel kell emelnie a lábát.

Hétvége
Írta: dorka Mikor? 02.28. Kategória? B. Szilvia, Beni, Kristály, Lady, Más, Panka, Remény

A hétvégém úgy-ahogy jó volt. Délelőtt mentünk volna Betyározni, de indulás előtt megkérdeztük Vilibá feleségét (mert neki nem volt meg a telszám), hogy a hóra való tekintettel van-e lovaglás. Nem volt. Így el sem indultunk. Aztán aput megkértem, hogy vigyen el minket a Pankával a Sóstóhoz, hogy majd onnan Panka visszahúz. Megállt az autó, apu száll ki, hogy segítsen, indulnék, de mindig apuhoz ment volna, nem hazafelé. Így apu be a kocsiba és előttünk ment. Így szépen lassan megérkeztünk a tanyára, de azt hiszem, ez volt az utolsó alkalom, hogy Pank egyedül húzzon. De ami a lényeg, hogy ez a csudálatraméltó kis eb rájött arra, hogy a fekete foltokat (betont) ki kell kerülni, és csak a fehéren (havon) szabad menni, mert különben nehéz lesz húzni. És szorgalmasan ki is kerülgette. Fuhh, de örültem neki, hogy magától rájött. Jövőre Benit is befogjuk (ha megmarad) Panka mögé, így kettesfogatom lesz és majd száguuuldunk. 

Ha már Beni, akkor egy picit abba kell hagyni a beszámolót. Döntöttem. Benit tanítom, ameddig nálunk marad, és majd valamikor lesz egy szetterem. Ha minden jól megy. Igen ám, de kezdem megkedvelni ezt a kis rosszcsontot. Bár Dojíí emléke mindig is meg fog maradni. Nincs olyan nap, hogy ne gondoljak Rá.

Aztán beszámoló tovább. Délután 4-kor egyéb dolgok miatt (többek között apum elfoglaltsága miatt), felkerültem Kristre, csakúgy farmerban, semmi lovaglócucc nélkül. (najó, volt rajtam lovaglógatya, csak a farmer alatt.) Természetesen nyereggel. Csinált apu videó meg képeket, a videó az én részemről nocomment, a fényképek meg egészen jók lettek, csak néhol szegény Krist lemaradt.

Vasárnap nem történt semmi, mert matek után hazajöttem. Viszont anyuék mesélték, hogy a kicsik mindent, ami a (nyitott)folyósón található, szétrágtak vagy elhúrcolták. Igazi kis rosszcsontok. Majd megint jön a mindentaszánkbaveszünkésmegrágycsáljuk-kor. 

Ma pedig sok öröm ért. Először is úgy kezdődött, hogy elmentem a sulitól nem messze levő kutyakozmetikushoz. Belépek, köszönök. A kozmetikus egy vén banya öregasszony. Mondom neki, hogy van egy skótjuhászom (Lady), akinek az egyik füle feláll. Nagyban néz a falon levő németjuhászos képre. Kérdezi, az miért baj. Mondom, mert nem megfelelő a kiállításra. Nézegeti a képet. Mondom neki, nem németjuhász, hanem skótjuhász. Mondja nem ért hozzá, meghogy egyeztessek az állatorvossal, vagy az interneten keressek rá. Egy pillanatra úgy felhúztam magam, ahogy mondta az ajánlatait, hogy azt hittem, bevágom neki az ajtót kifelé menet. Pedig a tenyésztő ajánlott egy krémet, amire rákerestem a netet és mindent kidobott, csak a krémmel kapcsolatos nem volt. Ezért is mentem be ehhez a "tapasztalatlan" kutyakozmetikushoz. Majd körbe nézek a városban, hol van még kozmetikus, bár kötve hiszem, hogy lenne még egy.

A másik boldogság pedig, hogy Szilvi (a három oktatóval előtti oktatóm) felhívott, hogy van két új kislova (nem pónija, sem rendes lova, hanem kisló), és felajánlotta, hogy járjak hozzá lovagolni. Mivel délelőtt volt, így csak anyu beszélgetett vele. Anyu elmondta neki, hogy sokszor szóba kerül, mert ugye föl akartuk hívni tavasszal, hogy bejárok majd hozzá meg minden, meg hogy ugyanoda akarok járni, ahova ő járt (Kaposvár). És anyu kikötötte, hogy csak akkor járhatok hozzá, ha fejlődök, megtanulok ugratni. Mondta Ő, hogy örül ennek a kikötésnek, és így is lesz. Szóval teljesen happy van. Pénteket mondtam, amikor ráérek és nem kell tanulni. Holnap megyünk be a lovardába egyeztetni. Így pénteken Szilvi, szombaton Vilibá (Betyár), vasárnap pedig az énpicipackóm.

Város után mentünk ki a tanyára, körbenéztem mi van a kedvenceimmel. Minden oké, lovakat kiengedtem legelni. Utána fogtam egy csomó Darlingot és elkezdtem egy picit kutyut tanítani. Pankával kezdtem, csak abba kellett hagyni, mert az apróságok folyton rá másztak. De azért sikerült addig eljutnom, hogy Panka "akadály" nélkül lefeküdjön. Aztán Ladyt is ültettem és fektettem. Nála gyorsabban ment, mert itt már nem mászkáltak a kölykök. Ügyes volt. Azután Bent próbáltam ültetni, csak a tesói is folyton a jutalmat akarták. De azért kétszer sikerült leültetnem.

Holnap lovi
Írta: dorka Mikor? 02.11. Kategória? Beni, Dorka, Más, Panka

Ahogy ígértem, megírom, mi történ tegnap. Suli után megkérdeztük van-e bolhairtó, mondták, megrendelik és ma hozzák. Utána elmentünk az oktatóhoz, rendes nevén Vili bácsihoz, hogy mikor mehetek lovagolni. Szombaton 10-re. Alig várom. Aztán hazamentem és ugye csináltam a honlapot. Aztán anyu este mesélt a kicsik csínytevéseiről: Dorka beleült az egérragasztóba, aztán egy zsákot húztak négyen négyfelé, kukorica csutkát szedtek apró darabokra. Teljesen a rosszaságon jár az eszük.
Ma elmentünk a bolhairtóért, aztán jöttünk ki a tanyára. Ránéztem a kisgidákra (most születnek), utána pedig Pankát ugrattam (de csak egy-kétszer) a játszótéren, aztán Dorkával játszottam. Most meg írok. Amúgy nincs semmi említésre méltó (csak talán annyi, hogy pont a környéken rázatnak olajért). Meg a felső épületet csináljuk. Egy lépéssel közelebb a tanyára költözéshez.

Folytatódik az istállóépítés…
Írta: dorka Mikor? 01.22. Kategória? Beni, Dorka, Építés

Bocs, hogy kicsit később jöttem, csak vacsiztam.
Nos ma elkezdtük az ajtót és a kinéző ablakokat lambériázni. Kívül belül be lesz lambériázva, közé pedig szigetelő anyagot teszünk. És már a box folyosó oldali részét tervezzük. Hát elvileg elég jó lesz, majd meglátjuk, mi sül ki. És ha tényleg minden jó lesz, akkor tök jó lesz. Ezt a fogalmazást.
Aztán elkezdtük a kiskutyák plakátját kiosztani a kutya-macska boltban, illetve takarmányboltokban. Vagyis még csak 2 helyre tudtuk kirakni, a többit hétfőn.
Ha már kiskutyák. Tegnap meg ma elég sok fát rátettek a tűzre. Tegnap kiborították a lóápolós cuccomat, amit egy alacsonyabb polcon tartok a folyosón, és abban benne volt a bolhapor és hát annak is vége. Ma pedig anyu levenduláját rágták le tövig, ami nem kevés, mert az egész folyosó előtt van. Anyu egy kicsit berágott, de úgy, ahogy megpuhítottam a szívét.

Vidámság van
Írta: dorka Mikor? 01.19. Kategória? Beni, Dorka, Más

Miért is? Mert a tanyára bekötötték a netet. Igaz, hogy korlátozott, és igaz, hogy csak havi 2 GB, de van net Ami a vod. szerint másfél óra netezésre elég naponta. Úgyhogy csak annyit, vagy kevesebbet leszek ott, és akkor msn-en sem lehetek. Szóval nem is leszek. Majd itthon. Nembaj, addig tudok a háttérben dolgozni, csinosítgatni. És akkor azzal a résszel is fogok haladni valamennyire. Lehet, majd azt csinálom hétvégégén, ha kicipelem a párkilós könyvekkel teli táskámat, hogy megírom a cikk(ek)et, aztán csak akkor kapcsolódok netre. Addig sem vonja el semmi a figyelmemet. Szóval most úgy eléggé boldog vagyok.
Am mai sztori:
Kérdezem Zolitól, hogy hol vannak a kicsik. A következő pillanatban pedig a két bála közül rohannak nagyban felém.
Meg a másik, hogy Pank szoptatta kicsiket, és Dorka ahelyett, hogy cumizott volna, hozzámbújt. Kezd kialakulni a kapcsolat közöttünk. És már úgy-ahogy hallgat a Gyere! kérésre. De ez csak 25%. Bár még egy hónap bőven ráférne őkelmére. És annyira szép (számomra), olyan finom tapintású bundája van, hogy az valami. Bár néha összekeverem a kisfiúval, de csak amíg meg nem látom Dorkát. Am a fiúnak van a legdurvább kölyökszőre.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés