Rendőr lovas háziverseny
Írta: dorka Mikor? 05.31. Kategória? Esemény, Fotóblog

Miután a suliban letudtam a három órát, mentem is egyből a lovardába. Anyu vitt át, ő hozta a gépemet. Fényképezek, fényképezek, egyszer csak azt veszem észre, hogy a felső részen egy egyre fehéredő átmenetes csík van. Pedig az előző fényképezésnél nem volt baja, a kettő között meg a táskában volt. Kezd elegem lenni. Azért remélem júliusban nem fuccsol be. Mindegy, tovább fényképeztem. Mondjuk, ha árnyékba mentem és onnan fényképeztem, akkor kevésbé látszik a csík.
A verseny amolyan ügyességi verseny volt a lovasok és lovak számára. Volt benne ugratás, hordódöntés, sátor, lebegő szalagok alatti átlovaglás, füles labda áthelyezése, bábuverés, karikaszedés, flakonokon keresztüllovaglás, csörömpölés. És végül a célbalövés. A lovakat leginkább az utóbbi rémisztette meg. Csupán egy-két olyan ló volt, aki több türelemmel bírta.

Az egyik eset olyan volt, hogy a rendőr lőtt és annyira megugrott a lova, hogy elszakadt a heveder. Szóltak a lovasnak, hogy mi történt, lenyergeltek, majd felült a lóra szőrén. Mindenki füttyögött meg tapsolt, mindenki nevetett. Eldurrant még egy lövés a rendőrtől, majd megfordította a lovat és galoppozott a célba.

Országos Minősítő GP
Írta: dorka Mikor? 04.28. Kategória? Esemény, Fotóblog

Idén is rendeztek (sajnálatomra a CSI  helyett) egy versenyt városomban. Országos Minősítő GP-t. Szombaton jutottam ki, és a 12. versenyszámtól 21.-ig bent is tudtam maradni. Mivel a Nikonom szervízben van, így a kompakttal lőttem pár képet, ugyanis elfelejtettem pótakkut vinni.

KLP újra
Írta: dorka Mikor? 02.23. Kategória? Esemény

Mivel február minden szombatján 20% akció van, és mivel ki kell használni, így "elugrottunk" Kecskemétre a KLP-be. Új helyre költözött, most egy raktáráruház. Tetszik, mert tök sok cucc van, nem mint tavaly előtt.

Összesen egy órát (csak) töltöttem az áruházban, közben felpróbáltam vagy három nadrágot, ugyanis újat kell venni, mert a szürkének, amit az utóbbi látogatáskor vettünk, kinyúlt a gumija, plusz ilyen kockás kinyúlások vannak a combomon. Végül egy fekete nadrág mellett döntöttünk. Körbenéztem, a western résszel kezdtem, és rögtön megláttam az álmaim "pálcáját". Egy répabotot a tlk-hoz. Oké, nem eredeti, de legalább van. És anyu megengedte, természetesen ha én állom. Nem kevés pénzbe fájt (egy tízes), de mivel akció van, megvettük. Aztán tovább nézelődtem. Anyunak megmutattam a western nyergeket, és egy nyereg + alátét + heveder (ócska) + kantár kombiért nem sajnált kb. 85 ezer forintot. Na ez jó hír. Aztán nézegettem még Reminek szetteket. Találtam egy kék-sárga kötőféket, egy bézs-kék-bordó nyeregalátétet + a hozzá tartozó kötőfék + szár kombót, meg egy sárga fáslit. Igen. Keresem Remi színét. A sárga, illetve bordó-kék-bézs/fehér színek között vacillálok. De mondjuk ha western lesz a drága, akkor felesleges lesz (sztem), mivel a nyeregalátétek színesek.

KLP után átmentünk a Dechatlonba, venni apunak edzőnadrágot. Én persze a lovas cuccoknál kóborogtam. Hát mit ne mondjak, nem volt túl nagy kínálat és az is úgy ahogy volt, egy nagy kalap …. Ez a véleményem. A chaps egy darab vékony,  (szerintem) rossz minőségű bőrből (ha egyáltalán bőrnek lehet azt nevezni) áll, és 100-ból egy gyerekre, ha pont passzol. A kobakok közül a profibb is a daslö-ből a kezdőnek felelt meg (= hungaroceles belső, minimális szivaccsal + orbitálisan nagy darab maga a kobak). A cipők nagy része gumiból vannak, alig találtam bőr darabot, az én méretemben (38-9) pedig pláne. A ruházat pedig elég drága volt, némelyik még leértékelve is. Anyu rábeszélt egy barna gatyára háromezerért (leértékelve), itthonra jó lesz alapon. Végül úgy beszéltük meg, hogy a barnába lovazok, a feketében meg majd ünnepségre (felvonulás), illetve versenyre megyek majd.

Ez csak mellékes, hogy hazafelé pedig a Baumax-ba ugrottunk be, és kaptam egy cuki mókusos szobrot. Ott virít az ablakomban a névnapomra kapott virágegyüttes mellett.

KÁN 2012
Írta: dorka Mikor? 09.23. Kategória? Esemény, Fotóblog

Tegnap voltunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, részben anyuéknak munkája révén, részben pedig egyetemlátogatás miatt, mert szeretnék ide (vagy Gödöllőre) járni. Hogy konkrétan mire, azt még nem tudom, csak annyit, hogy ez a kettő egyetem jöhet szóba (vagy esetleg egy lovarda-közeli hely). A lényegre visszatérve: KÁN.

Péntek délután indultunk és először a szálláshelyünkre mentünk, majd szétnéztünk Igalon. Szombat reggel mentünk is át Kapsvárra. Korán ott voltunk, így még volt időnk a tíz órakor kezdődő Mészáros Gyula-előadás előtt. Így meghallgattunk előtte egy tenyésztésről szóló előadást, ami érdekes volt, mindenféle statisztikákat mutattak, amik a lovak tenyésztéséről szóltak. Aztán jött MGY előadása, elmondta dióhéjban, hogy mit kell tudni a természetes lókiképzésről, aztán mesélt a rekordjáról, amiben nem tudom hány km-t tett meg a lova mellett futva, illetve lovagolva segítség nélkül. Mármint a lovon nem volt sem kantár, sem nyakmadzag. A bemutató után bementünk az Egészség Napra, meghallgattunk egy előadást, majd mentünk a kiállításra. 
Elsőként a voltizsosokat néztük meg a gyakorló pályán, majd bementünk a fedelesbe, ahol éppen marha-agility folyt. Volt mindenféle program. Például a barbár leányrablás, aztán volt a Camelot Kutyás Sportegyesület showja, majd Hamza Viktória (természetes lókiképzés), akivel már a Nyeregszemlén "találkoztam", utána póni-agility, aztán nagy hidegvérűeken lovagoltak, a lipicai lovak magasiskolát mutattak be, fogatgála, hölgyek fogatversenye, majd végül egy voltizsverseny. Mit ne mondjak, nagyon szép a voltizs, mondhatjuk úgy is, hogy a fitnesz lovas változatban.








Előttem az utódom
Írta: dorka Mikor? 09.08. Kategória? Esemény, Kristály

Vagyis volt egyszer egy szüreti felvonulás.
Már tavaly eldöntöttem, hogy én igen is, idén fel fogok vonulni Kristállyal. A héten elkezdtem vele gyakorolni. Mármint mentünk terepre, hogy ne csak úgy rögtön kb. 15 km-t nyomjunk le. Először az alap terepet tettük meg, majd elmentem az egyik ismerősünk tanyájához (H.M.), harmadik nap pedig futószáraztam. Először kérdés volt, hogy megyek-e egyáltalán, ugyanis sokszor botlik, mert hosszú a patája. (megkörmöltetni meg nem akartuk, mondván, hogy a beton ledarálja).
Végül szombaton nekiálltam másfél órával az indulás előtt ápolni, de még mindig nem lett makulátlanul tiszta, de már indulni kellett, mert fél egyre kellett beérni a laktanyába, az út pedig fél-háromnegyed óra. Pálcát nem vittem, ami igen nagy hiba volt. Anyuék pedig utólag nem találták meg (mert kb. az első kanyar után az eszembe jutott), és én sem találtam még meg. A versenyen használtam utoljára. Zárójel bezárva. Baromfi telep, vasút, lőtér oké, aztán jött a csatorna feletti híd, ami fölött konkrétan végig kellett rugdosnom. Az utcán minden oké, majd jött a gazdag rész, ahol egyszerűen nem volt hajlandó tovább menni, és szinte az összes szomszéd kijött a csettegésre, pálca meg ugye nem volt nálam. Én kértem szépen, hogy adjanak egy kiba***tt ágat, de ők nem tudtak. Kristály meg ott alázott le. Végül leszálltam, vezettem egy darabon, kerestem magamnak pálcát, felszálltam, több kicsit rácsíptem és már ment is, mint a kisangyal. Végül beértünk a laktanyába, ahol anyuék már vártak. Leszálltam, apu fogta Kristet, én ettem, ittam, kerestem normális pálcát, de miután nem adtak a Robiék, átvettem a felsőm és már szálltam is fel. Két perc múlva mondták is, hogy indulunk.
Egy csaj mellé kerültem a 12. számú hintó mögé. Csődije volt, mondta, hogy ne menjek közel. Végig dirigált, már totál az agyamra ment. Amúgy amíg a vasútig értünk, addig sokat kellett várni, aztán viszonylag gyorsan haladtunk. Én végig mosolyogtam, kutattam az ismerős arcok után. Krist az aláztatás után überjófej volt, csupán a csatornától félt, ami örök-ellenség számára. De azt hiszem, azt is megszokta. Az ostoroktól nem félt, bár egyszer közvetlen mellettünk csattant, akkor csak megrezzent, nekem meg csöngött a fülem, és mondtam, hogy én egy darabig nem fogok hallani. Végül a volt szűts iskola előtt lefordultunk, ugyanis a mozi mellett volt a színpad, ahol bemutatták a felvonulás tagjait. Én illedelmesen megálltam, a csaj pedig elgaloppozott, mert egyszerűen nem tudta megállítani a lovát, aki minden áron az előttünk levő fogat után akart menni, és ment is. Először a csajt mutatták be, öt éves kora óta lovagol, ő a legfiatalabb lovas. Ezután engem mutattak be, én is öt éves korom óta lovaglok (rosszul mondták, csak öt éve, 12 éves koromtól), sok sikert kívántak és mehettem el. Végigügettem a gimiig, majd elmentem a coophoz, ugyanis ott vártak ránk. Elmentünk az Éliás előtt, majd jobbra fordultam én, a csaj ment a lovaskocsi után, mert ők meg arra mentek. Végül az 53-ason átkelve, a Lidl mellett mentünk be a laktanyába. Egy picit gyakoroltam a pályán, megismertettem a színes rudakkal. Aztán anyuék is beérkeztek (ekkor volt három óra), lenyergeltem, betettem az egyik bokszba, és négyig kapott egy kis pihenőt. Mi addig elmentünk fagyizni.
A hazafele úton nem volt semmi bökkenő, simán ment, szépen, tempósan.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés