Gyógyulgatunk
Írta: dorka Mikor? 03.23. Kategória? Állatorvos, Kovács, Kristály

Eddig minden nap volt a doki, kivéve tegnap meg ma. Kedden átkötötte a sebet, nem rakott rá nyomókötést, csak sima pólyát, hogy biztosítva legyen a fertőzésektől. Most jobban megnézte a sebet és mondta, hogy ilyet tényleg nem látott, ugyanis a boronás lovak egy picit feljebb sebesítik meg magukat, de Kristálynak pontosan (!) a pata fölött sikerült. Mondta, hogy legyünk türelmesek, mert elég lassan gyógyuló seb. Aztán volt a kovács is, akit bár a múlthétre hívtunk, csak ma ért rá. Ránézett Remire, mondta, hogy mivel úgy is vissza kell jönnie Kristet körmölni, ezért addig kibírja. Majd kb. két hét múlva jön.

Ma megnéztem Kristet (tegnap kresz miatt csak fél hétkor értem haza), és mintha a csüdje nem lenne olyan kecses. Ergo egy picit bedagadt. Tudom, hogy ezt természetes, úgyhogy annyira nem izgulok. Csak azt sajnálom, hogy annyit sem mozoghat, amennyit a bokszban tudna, hanem csak ki van kötve.

Várunk…
Írta: dorka Mikor? 06.19. Kategória? Kovács

Az incidens óta nem történt semmi. Krist hol tejel, hol nem. A rosszullét utáni másnapon kivittem futószárazni, mintha baja se lett volna.  Tegnap kicsit kifejtem, az első cseppek mind átlátszóak voltak, csak a leges legutolsó volt tej. És szintén tegnap volt nálunk a kovács, ő azt mondja álvemhes. Én meg azt, hogy nem. Mindegy is, megkörmölte a lovakat, Kristnek nyírrothadása van, Betadine-t már beszereztünk, már csak az SBC-t kell. Ezen kívül minden nap ki kell kaparni a patákat, amit eddig elég rendesen elmulasztottam.

Körmölés
Írta: dorka Mikor? 03.09. Kategória? Kovács

Ma is nálunk járt a kovács, sajnos én nem lehettem itt, ugyanis suliban voltam. Apuék elmondása szerint Remi imádnivaló volt, és az anyjával sem volt semmi baj. Remi sok dícséretet kapott: nagyot nőtt, sokat szelídült, ügyesen adja a lábait és egy igen szelíd, normális paci lett belőle. *nagyonbüszkefej*
Tanácsot is kaptunk a jövővel kapcsolatosan: kezdjük el a futószárazást, szoktassuk zablához. Ééés aminek a legjobban örülök az az, hogy szerinte amint megszokta Szilvit (vagy aki először lovagolni fog rajta), én is felülhetek ráááá. Még idén. Várom.

És mintha Kristály hasa nőne. Legalábbis amikor ma kiengedtem őket a legelőre, és a nagy futás után ránéztem Kristályra, rögtön az jutott az eszembe, hogy mintha nagyobb lenne a hasa a "normálisnál". Reménykedek.

Büszke vagyok Remire
Írta: dorka Mikor? 08.26. Kategória? Kovács

Tegnap nálunk volt a patkolós, már eléggé időben. Kristállyal kezdte. Bal első, oké, bal hátsónál a pata lecsipkedésénél kivette a lábát, mert a legyek bazirgálták. Jobb oldalát bírta. Utána elengedtük, majd apu mondta, hogy tegyem Remire a fonott kötőféket, így rátettem a kék kötőfékre, ami most van rajta. Hoztam bikakötelet is. Először karabíneressel kötöttem ki, majd feltettem a nyakába a bikakötelet, átfűztem a piros kötőfék karikáján és úgy kikötöttem. A kovács a bal hátsóval kezdett, mert a múltkor, mikor az elsővel kezdte, megijedt és hátra rántotta magát, és utána egész végig para volt. Szóval bal hátsó pipa. Elkezdtem reménykedni, hogy nem lesz semmi baj. Bal első, pipa. Tök rendben volt, a két pata körmölése között vártunk egy kicsit. Beszélgettünk. Ő meg elkezdte rágcsálni a vezetőszárat. Remélem, majd leszokik róla. Aztán jobb első. Azt is kitűnően állta. Majd jobb hátsó. Meg sem mozdult. Lényegében egy tökéletes körmölést bírt végig. Szerintem legközelebb elég a piros kötőfék. Reméljük. A kovács is megdicsérte.

TegnapTeddy
Írta: dorka Mikor? 04.15. Kategória? B. Szilvia, Kovács, Kutyák

Először gyorsan az otthoniakról: Remit ugye megkörmöltük. Elmesélés szerint nagyon rossz kislány volt, kicsit helyre kellett rakni. A kovács szerint valszeg kerek szerszámtartótól félt, de majd idővel talán megszokja. Megkérdeztük a leválasztásról a kovácsot: drasztikusan. Vagyis hirtelen. Aztán egy ismerősünk egy “nagy lovas” mondta, hogy ő átrakná a másik karámba (a marhák volt karámjába), a karámra villanypásztort és meg is van oldva. Ő így csinálta. Azt mondta, egyszer megütötte egy picit a csikót az áram, többet nem ment a kerítés mellé. Lehet hogy nálunk is ez lesz. Vagy. Felajánlotta, hogy (talán) elvisszük hozzájuk Remit. Anyjától is elszakad és más lovak társaságában lesz.

Hát én nem is tudom. Először inkább a másik karám. Mert így a lehető legtöbbet tudok vele foglalkozni. És erre valószínűleg már húsvét előtt sor kerül, hiszen már minden megvan.

A kutyáknál nem találtam semmi újat, elvannak. 

Az istálló pedig épül-szépül tovább. Vagyis most a vakolás van folyamatban, és majd húsvét után valamikor folytatjuk.

 

A lovaglás jó volt egy darabig… Háromnegyed háromkor ott voltam, Szilvire egy kicsit várni kellett. Addig elkezdtük a lovakat ápolni. Ápoljuk-ápoljuk Márkóval

Mindegy. Megjelent, Szilvi mondta, hogy fogja meg Teddyt. Elkezdett esni az eső, átmentünk a fedelesbe. Én Teddyre ültem, Fanni a Rozira futóval. Kicsit ügettünk nagykörön, csak Teddyt zavarta a hangzavar, amit az eső okozott, egyszer meg is ugrott, mire Szilvi megdícsért (nem mondom, hogy duzzadt a mellkasom), hogy kiültem. Aztán mondta, hogy lefutózza, hogy egyrészt szokja az eső hangját, másrészt mert tele volt. Visszaültem, lépés, ügetés, vágta, majd az utolsó negyed órában elengedett minket a futóról és feladatokat csináltunk (kígyóvonal, átlóváltás, nagykör), Fannit leszidta, mert nem tudta Rozit normálisan vezetni. Majd leléptettük a lovakat, én arra mentem, amerre Teddy akart (egy ideig), ő pedig teljes lovardában. Visszavezettük a lovakat, Szilvi ránk bízta a lenyergelést. Miután ezzel kész voltunk, Fanni elkezdte, hogy ápoljuk le a lovakat, mert megérdemlik a kényeztetést. Nos ebből az lett, hogy ő totál összecsapta Rozi ápolását, én meg normálisan megcsináltam Teddyt.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés