Itt volt Zsófi
Írta: dorka Mikor? 08.11. Kategória? Kristály, R. Róbert

1.-én, hétfőn megint eljött hozzánk Zsófi. Kora délután érkezett, mindent csináltunk (értsd: kipakoltunk, ágyat rendeztünk stb.) Délután felnyergeltük Kristályt, ő lovagolt, először futón "belerázódott" Kristály ügetésébe, majd kimentünk terepre. Én bicajja, ő lóval. A vasútig mentünk el. Majd visszafelé a kanyarban cseréltünk: egy szál farmerban, papucsban kimenetem lovon a betonra, ő meg bicajozott. Aztán lenyergeltünk.
Másnap délelőtt elmentünk Robihoz lovagolni. Robi nem volt kint, más (Dávid) tartotta a lovaglást. Én Táltost kaptam, Zsófi pedig Chantallt, és még Zoli (bácsi) is jött előttem, meg Pónin egy kiscsaj lovagolt utolsóként. Laura mondta, hogy vigyázzak Táltossal, mert amióta átköltöztek (igen, átköltöztek a Sóstó Csárda mögé), a ló hülye, ledobta a Laurát meg a Dórit. Nekem mindegy, majd vigyázok. Persze nem volt semmi baj. Pár kör lépés, tanügetés, ügetés. Majd beállították a kiscsajt Pónival középre, mi pedig vágtáztunk egy kört. Majd Zsófit is beállították, majd mi ketten Zoli (bácsival) lenyomtunk több kört mindkét kézre. Mit ne mondjak, alig vártam, hogy abbahagyjuk. Egy szinten élveztem is, csak nekem túl sok volt a vágta. Régen vágtáztam, no. Majd engem is beállított. Ott köröztünk. Zoli pedig ugratott. Majd pár kör ügetés és leléptettük a lovakat. Bent leszereltük őket és jöttünk haza.
Délutánra egy hosszú terepre készültünk, immáron ketten. Vagyis ketten egy lovon. Úgy gondoltuk, hogy a sínig én leszek nyereg mögött, a sínnél cserélünk: én ülök előre, megtesszük a hurkot (továbbmegyünk és ott lyukadunk ki, ahová a múltkor ellovagoltunk Zsófival, csak nem mert továbbmenni), aztán a nyerítős rész után (van egy ló, Krist mindig nyerít neki /újabban már nem/ – mi már csak így hívjuk) megint cserélünk és ő befelé önállóan bemegy, én meg átvágok az erdőn és bent találkozunk.
Minden oké volt, lovaglás előtt jól lefuttattam Kristályt, majd felültünk. Furcsa volt. Odafelé háromnegyed útban találkoztunk egy út melletti darázsfészekkel, Krist egy kicsit megugrott. A sínnél cseréltünk. Aztán nem tudtam, hol kell lefordulni, egy helyen lefordultam, ami jónak bizonyult. Majd volt mégegy jobbra kanyar, de kiderült az nem a mi utunk. Onnan visszafelé, majdnem levert egy alacsonyra növő fenyőfaág. Kijöttünk az útról, mentünk tovább, majd egy tanya előtt lefordultunk jobbra, majd a következő jobb-kanyart is bevettük. És visszaértünk a kiinduláshoz. Még mentünk a nyerítősig lépésben, ott Zsófi előre ült és beügetett. Én is mentem sétálva, majd átvágtam az erdőt és kiértem a tanya elé. A bekötő úton jön Zsófi, vezeti maga mellett Kristályt, pityereg és mondja: leesett. Én anyuhoz küldtem, lenyergeltem Kristályt, majd bevittem az udvarba legelni. Anyu mondja: lehet eltört Zsófi bal keze. De nem dagad, pedig kellene, ha eltört. Borogatás, majd anyu megígéri, hogy vacsi előtt, fél 9-kor elmegyünk az ügyeletre, de Zsófi elalszik tv nézés közben, így megvacsoráztunk. Majd fél 10-kor beestünk az ügyeletre. Két órát töltöttünk bent, röntgennel, ellenőrzéssel, adatfelvétellel; kiderült: eltört. Gipsszel érkeztünk haza, rögtön mentünk aludni. Másnap délelőtt volt megint megjelenésünk a dokinál. Délután pedig mentünk egy rövid terepet törött kézzel, a kutyákkal. Lépésben mentünk, és én vezettem Kristályt. Csütörtök reggel pedig ment haza.

Zsófis lovaglások
Írta: dorka Mikor? 07.16. Kategória? Kristály, R. Róbert

No, ugye kedden délután megjött Zsófi, aznap nem is lovagolt Kristályon, hanem szerdán délután elkísértük a lovasokat, de arról már írtam, így azt bemásolom ide:

A strandról visszaérve összepakoltak a lovasok, majd elkezdtek felnyergelni. mi is felnyergeltük Kristályt, majd lefutóztam, mert láttam rajta, hogy tele van. Majd mi is fölszáltunk: a nyeregbe én, mögém pedig Zsófi. Elindultunk, kicsit eligazítottam őket, majd a Robiék előtt elköszöntünk egymástól, mi pedig visszafordultunk. Krist tök normális volt. Visszafelé félúton Zsófi leszállt, mert fájt a feneke, egy kicsit gyalogolt, majd felült a lóra, én pedig leszáltam, a háromnegyed résznél pedig én ültem a nyereg mögé. Az elején még kényelmes volt, utána már nyomott a háta. A bekötőnél már egyedül ment be, lenyergeltünk, Krist pedig legelt. 

Ez volt szerdán. Csütörtökön délelőtt mentünk Robihoz lovagoni, már hozták ki a lovakat, amikor odaértünk. Chantallra és Pónira volt még hely, én inkább Chantallra ültem, tudván, hogy Póni okosabb ló és nem hülye. Bemelegítés – lépés, ügetés – után szabadon csinálhattuk a gyakorlatokat, amik le voltak téve. Majd újra behívott minket, nagyokat a Robi és vágta mindkét kézre. Utána Robi elmondta a pályát: start – kereszt – ferdekapu – ugrásokat megkerülve kulcs – ugrásokat megkerülve bólyafolyósó – labirintus – szlalom – ugrásokat megkerülve bólyafolyósó első két bólyapárosa – cél. A "kicsik" lépésben, ügetésben csinálták, mi addig a lovakat járattuk, aztán mi vágtával csináltuk végig a pályát. Chantall tök könnyen beugrott vágtába, sokszor nekem kellett visszahúzni. Aztán leléptettük a lovakat, majd bementünk, lenyergeltünk, Robi lefürdette őket, majd láttunk egy Táltos-hempergést a porban, majd mentünk haza.
Délben aludtam egy jót, majd késő délután újra fölnyergeltük Kristályt, de nem terepre mentünk, hanem Zsófit fogtam futószárra, had gyakorolja az ügetést. Szépen ment, a végére már szabadon ügetett a futószáras helyen, mert máshol nem volt hely. Elég későn végeztünk, de jó volt.
Pénteken kétszer is lovagoltunk. Délelőtt szabadon ment, járóiskolát is belevettük, majd kimentünk egy kisebb terepre, ahol már egyedül ügetett. Krist normális volt, nem rohant. Nyergelés után kinthagytuk legelni.
Délután fél négykor kezdtünk el nyergelni, de gyorsabban felnyergeltünk, mint gondoltam, így megtettünk egy háromnegyed órás terepet, Zsófi Kristállyal, én pedig bicajjal. Elmentünk egészen addig, ahonnan a Panka télen behúzott a szánkóval, sőt egy kicsit tovább is, ami homokos és dombos is volt, engem eléggé lefárasztott. Ezen a terepen még többet ügetett Zsófi, itt márKristály  húzott egy picit. A bevezető úton Krist mellett bicajoztam, amikor egyszer csak Zsófi alatt elbukik, de olyannyira, hogy a térdét felhorzsolta. Zsófi rögtön leugrott róla, én meg eldobtam a bicajt, azt megnéztem, mi volt. Csak két kis seb a bal térdén. Szerencsére. Zsófi visszaült, egy picit még gyakoroltunk a futós helyen, hogy bemutassa anyukájának, mit tud, aztán bementünk. De sokat bukdácsolt. Aztán apu emlékeztetett, hogy volt régebben egy sérülése, aminek ez a "maradványa" (ha elfárad, bukik). Lenyergeltünk, aztán benthagytuk az udvarban legelni. Aztán Zsófi is elment.

Verseny, ugratás, új ló és még sok más
Írta: dorka Mikor? 06.04. Kategória? B. Szilvia, R. Róbert, Verseny

Huhh, már több, mint egy hete nem blogoltam, de ennek is megvan a maga oka: egyszerűen nincs időm, még a saját állataimra sem. (zárójelben: az osztkir nagyon klassz volt, nyáron kötelező visszamenni a Balcsira)

 

Péntek, szombat, vasárnap (május 27-29)

Nem lovagoltam a hétvégn az osztálykirándulás miatt.

 

Hétfő

Dallamon lovagoltam, készültünk a versenyre. Az óra elején bemelegítés, majd szétszéledtünk és előbb lépés-ügetésben megcsináltuk a feladatot, majd akik vágtázhattak, azok úgy is megcsinálták. Óra után megkérdeztem Robit, hogy ugrathatok-e alkalomadtán. Mondta, hogy még a héten, így szerda 6 órát beszéltünk meg (az ugratósok órája)

 

Kedden nem voltam.

 

Szerda

6-ra mentem, a Táltosra ültettek. Elején bemelegítettünk, majd csinálhattuk a pályát. Megkérdeztem Robit, hogy vágtázhatok-e. Mondta, hogy igen. Beugrattam, erre meg leordítja a fejem, hogy ne vágtázzá' má'!. Ilyet. Ráadás Táltos kezes ló, csak vágtából visszafogni nehéz. Aztán a Zolit (Chantall), engem, meg a Györgyit (Sári) odahívott magaköré, nekem megmutatta, mit kell tennem és megbeszéltük, mit kell csinálni. Robi kirakott egy x-et, azt ugrottuk 3×. Elsőnek zöttyentem, másodjára nagyobbat, a harmadik pedig hellyel-közzel jó volt. Mondta Robi: itt abba is hagyjuk, léphetek. A többiek addig oxert ugrattak.

 

Csütörtök

Suli közben szólt Szilvi, hogy menjek be fél 3-ra, mert a drága szürke lovacskák (Teddy és Rozi) sikeresen belehemperegtek a trágyába. Bár háromnegyedre értem csak be, azért nem volt olyan vészes, mint Szilvi hitte, mert csak a sár száradt rájuk. Először Teddyt ápoltam le, közben megjött Szilvi, felnyergelte, én nyergelés közben Rozit csutakoltam, majd felnyergeltem és kimentünk. Rozin ültem, mert Teddy Csengét futózta (kezdő, éppen most szabadon levő, valószínű velem együtt járó leányzó). Lépés-ügetésben (inkább az utóbbiban) díjlovagló feladatokat csináltam: először középből ügetés, jobb kéz, teljes kör, átlóváltás, teljes kör, majd be középre; másodszor álljból, középről balkézre ügetés, féllovarda, vissza középre, megint állj, majd ugyanezt jobbkézre: és ezt ötször. Aztán balkézre beugrattam vágtába, rossz lábra, így jobbkézre váltás, kétszer beugrattam. Mondta Szilvi, hogy álljak fel a nyeregbe. Oké, ez a része ment is, csak akkor meg nem tudtam odarakni a lábamat és visszaváltott ügetésre. Ezzel elszórakoztam még kétszer, majd cseréltünk Csengével, így Teddyre ültem. Ő ezentúl szabadon ment mellettem – először. Úgymond én vezettem őt és adtam neki tanácsot (szárfogás, lóirányítás, szárhossz), így lovagoltunk kb. 5-6 kör erejéig. Egyszer csak mondja Szilvi, hogy Csenge menjen arrébb és teljesen egyedül vezetve a lovat lépjen, én addig ugrok. De már borult az ég. Kirakott egy x-et, azt megugrottam háromszor ügetésből, aztán tovább vágtázva majdnem megugrottam, csak Teddy megáltt, így simán átlépte. Aztán megint ügetésből, a vágtát már megtartottam, csak hamarabb ugrott el a drágaság, amire én nem számítottam, így ugrás után egyszerűen lecsúsztam a ló oldalára. Teddykém meg segített nekem, visszament lépésbe, én pedig szabályosan leszálltam. Szóval nem estem. Visszaszálltam és mégegyszer ügetésből megugrottam és szakadó esőben rohantunk be. Lenyergeltünk, közben Szilvi mondta, hogy aznap este érkezik az új ló. Annyit kell tudni róla, hogy 9 éves, rajta fogok lovagolni (ugratni), nyereg alatt és fogatban is egyaránt megy. Mit ne mondjak: alig várom.

Ezután fél ötre kimentem a Robihoz, Chantallra ültem és nagyon reméltem, hogy nem lesz hülye. Nem is volt, csak néhányszor keményebben kellett vele eljárnom. Bemelegítés után szintén a feladatokat gyakoroltuk, először lépés-ügetésben, majd lépés-ügetés-vágtában. Utánam Péter jött, Dóri apja, nos ő alatta már hülye volt.

 

Péntek

A kettő óra helyett fél négykor értem oda, ugyanis annyira álmos és fáradt voltam, hogy egyszerűen elaludtam. Mindegy is, odaértem, valakik már lovagooltak, a többiek pedig a többi lovat nyergelték. Fatimére ültettek, egyszer ültem eddig rajta, nem igazán győzött meg. Folyton ki akart húzni, makacs volt, ráadásul nem voltam annyira határozott (hála a Betyáros lovaglásoknak, mostmár elbírok az ilyenekkel és "adok nekik", ha hülyék). Bemelegítés, majd gyakorlás. Óra után többen is felültek, pár lovat visszavittünk, lenyergeltünk. Kicsiréltük a nyeregalátéteket sajátra (kékszínű, és rá van hímezve, hogy Kiskunhalasi Lovasbandérium. Lepakoltuk a pályát, semmi nem volt rajta. Majd a Zoli (akit múlthéten Chantall ledobott) és egy férfi lovagoltak, és mivel Fatime (még) fel volt nyergelve, ezért rá is kellett valakinek ülnie. Az hát én voltam, ki más (többiek lapultak), beszaladtam a kobakomért és egy újabb lovaglás rajta. Csupán lovagoltunk (lépés-ügetés-vágta). Majd bevittük a lovakat, utánunk még két gyakorlottabb lovas lovagolt a "féltett" (akikre nem akárki ülhet) lovakon. Leszerelés után vettem Bandériumos pólót, hogy ha már ide járok, akkor legyen, meg a versenyre ne kelljen kölcsönkérni. Majd hazamentünk.

 

Szombat

Reggel fél nyolcra beszéltünk megjelenést, így már akkor kint voltam. Az almozásra pont odaértem. Néhány emberke a sátrat vitték a parkolóba, páran pedig a pálya helyességét ellenőrizték, mi pedig felírtuk a versennyel kapcsolatos terveinket. Én a korosztályomat (12-16 évig) választottam, amit Karibbal, Hannával vagy Pónival kívántam megtenni. A csapatra pedig nem jelentkeztem, mert nem volt kivel. Kilenc körül megtettük a vaódi nevezést is: korosztályban Hannával indultam, a váltóra pedig felírtak kérdőjelnek. Ezután felnyergeltük a lovakat a minire (Fatime, Póni, Sári és aszzem Táltost is és Hannát is), gyorsan  lezajlott, majd a 7-12-es jött, ott csak Póni ment. Karibot is felszereltük. Jött a korosztályom. 2.-nak indultam, jupíí Pályanézés, a pálya így állt: bólya, bólya, kulcs, folyósó, ferdekapu, szlalom, kereszt, labirintus. Gyorsan felültem Hannára, nem volt normális. Elindult a verseny, a kulcsig oké, folyósón is úgy ahogy, de a kapun áthaladva már nem bírtam vele, hiába húztam. És leestem, vagyis lecsúsztam. Rögtön megállt, így sajátkezűleg kivezettem. Aztán lezajlott a 17 év felettiek versenye. Ebédszünet, ahol megbeszéltük a csapatokat: Petrával (Póni) és Katával (Hanna) indultam Karib nyergében. Vééégre Kariib. Persze ebédszünetre lenyergeltünk, had pihenjenek a lovak is, nyitott kategóriára pedig Táltost, Karibot, Sárit és Fatimét nyergeltük fel. Lezajlott a nyitott kategória, megkaptuk a váltó sorrendet, 5.-nek  indultunk, Karib pedig a kategóriában először. Páylanézés: bólya, folyósó, kulcs, kereszt, ferdekapu, fél-labirintus. Pályanézés után rögtön fel is ültem Karibra és háromnegyed év után gyakoroltam vele egy picit. Mi jöttünk, én indultam először, utánam Petra, majd Kata. Csupán Kata vert hármat, így nem lettünk helyezettek. Ezután hazajöttünk.

Chantall és Teddy
Írta: dorka Mikor? 05.26. Kategória? B. Szilvia, R. Róbert

Tegnap mégis mehettem lovagolni, ugyanis a kémia tanárnőm hamarabb ráért, így előrébb tettük a kémiát. Szokás szerint ötre mentem, ezentúl Chantallon lovagoltam a kiskörben. Chantallon kívül Alma (Gabi), Karib (egy lány), és Sári (Hilda) volt a pályán, középen pedig Fatime futóztatta a kicsiket. Nem vágtáztunk, mert nem is volt hely, viszont tanügettünk párat és Chantallon nem igazán tudok.

Óránk után jöttek a következők, szinte az összes lovat felszereltük, Alma és Sári viszont visszamentek a karámba. A többiek a gyereknapra gyakorolták a kis- és nagykarüsszelt (huszárbemutató), óra végén, úgy mint múltkor is, megint én léptettem le Pisti után Dallamot. Aztán Chantall ledobta lovasát, mellesleg megjegyzem, hogy Zoli (bácsi?) azzal kezdte, hogy dobott-e mostanában le gyerekeket. Mondom neki, hogy nem. Na, majd engem – mondta ő… és így is lett.

Ma pedig Szilvinél voltam. Először Rozit szereltük fel, mert Teddy lesántult (nem vészesen). Pályán felszálltam rá, aztán átmentem a másikra, majd leszálltam róla, mert jött egy lány és ő ült fel Rozira futózni. Bementünk, felszereltük Teddyt, felültem rá, Szilvi rám bízta, hogy azt csinálok, amit akarok. Majd mondta, hogy ugrassam be vágtába. Be is ugrattam, de mivel rossz lábra, ezért felkapcsolt futóra. Aztán jöttek a lányok, Rozi majd  meg halt a lépésben, miközben Teddy ügetett. A lányok órája után lemostuk Rozit, majd megnéztem Szilvi és Agri (Agragon) gyakorlását, majd mentem haza.

A hétvégén sajnos nem tudok elmenni a bandériumos gyereknapra, mert a Balatonra megyünk osztálykirándulásra, két napra. Remélem jó lesz, és ha a nap is süt, lesz straaand is. 

Dallam
Írta: dorka Mikor? 05.24. Kategória? R. Róbert

Tegnap voltam fél 5-re lovagolni Robinál. Először Dallam (én), Fatime (Nóri), Karib (Szandi lánya), Hanna (egy lány) került felnyergelésre, majd Chantallt (Szandi) is felnyergeltük. Én Dallamot nyergeltem, őrá is ültem. Később Niki lova (Niki) és Táltos (Györgyi) is csatlakozott. Sokat léptünk, sokat tanügettünk kengyel nélkül. Dallamon kényelmes. Majd Nóri és Szandi lánya kimentek a pályáról, mi pedig lenyomtunk két-két kör galoppot mindkét kézre. Utána még kengyelnélküliztünk és sok lépés. Fatimét hamarabb bevitték, az óránk végén pedig Hanna, Chantall és Niki lova is bement.

Jött a következő csoport. Táltoson egy férfi ült, Dallamon Pisti, Karibon pedig Laura. Ők ugrattak, de az igazat megvallva, akkorát amekkorát régebben én is Szilvinél. Pisti elsietett, így én léptettem le Dallamot (a kengyel hosszú volt, de segáz). Bementünk, lenyergeltünk, behordtuk a cuccokat, majd filmet néztünk és 8-ra értem haza.

Legközelebb jövőhét hétfőn, remélem gyakorolunk a versenyre, csütörtökön pedig Szilvi. Meg Kristen is akarok egyet terepezni.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés