EquestrianBlog
Első Kristályos – a verseny
2012. szeptember 30., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Ma reggel hétkor keltem, fél nyolcra bent voltunk, megetettem Kristályt. Én addig kipakoltam az autóból. Fél óráig pucoltam több-kevesebb sikerrel, majd felnyergeltem és kimentem a gyakorló pályára. Volt egy "kis" tömeg. Először a manók jöttek, akiket vezetnek kb. 3-7 évesek. Utána jött a kezdő ügyességi, amiben Kristállyal indultam. 13. voltam, a pálya a következő volt: start – kulcs – 2 bólya egymás mellett, egy vonalban – kereszt – szlalom – kapu – kapu, fordítva – bólya – cél. Ezt jól meg is csináltuk,, ahogy vártam, Krist a szlalomnál és a kapunál belassult, amúgy szépen ment. Hibátlant, harmadik legjobb idővel.
Ezután Kristet átadtam Nórinak, had legyen rajta. Én pedig Gazsiva ültem, hogy gyakoroljunk. Még ügetésbe sem volt hajlandó menni. Szilvi bíztatott, hogy kerüljem meg a benket ügetésben (!) és úgy köszönjek a bíróknak. Ezzel szemben végig lépett a drága. Végül start, én meg szétrugdostam a drágát, végül beindult, sőt egy kis vágtát is megengedett. Így tettünk meg egy hibátlan kört, ötödik legjobb idővel (ki gondolta volna). A pálya ugyanez volt, mint a kicsiknél. Gazsit odaadtam Briginek, mivel utánam jött, megvártuk az eredményhírdetést, aztán bevittem az öregemet, vagyis Nóri belovagolt vele. Kapott két óra pihenőt, addig megebédeltünk, végül kettőkor hazaindultam vele, zsebemben két éremmel, két tábla csokival és egy kupával.

Első Kristályos – előzmények
2012. szeptember 29., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Ma rendezték meg Robiék a Regruta Gyermek Ügyességi Lovasversenyt benn a Laktanyában. Persze ennek is volt előzménye.
Amikor megtudtam, hogy lesz verseny, rögtön tudtam, hogy Kristállyal is fogok indulni. A kezdő (lépés-ügetés) ügyességiben. A vágtásban meg Gazsival. Előtte, csütörtökön bementem a Szilvihez, hogy mi lenne, ha megyek Gazsival is, mondta, hogy kicsit későn szólok, de tőle mindegy. Meg mi lenne, ha beviszem Kristet szombaton, hogy ne reggel hétkor keljen belovagolnom, hanem délután. Ezt már nem helyeselte annyira Végül azt is megbeszéltük, hogy ma 5-kor találkozunk és gyakorlok Gazsin.
Ma háromkor már lovat pucoltam, háromnegyed négykor még nem végeztem, de már indulni kellett volna. Végül felnyergeltem és elindultam. Előrelátóan vittem magammal pálcát, ami jól is jött a szokásos helyen. Bár a sok kő és a fájós pata miatt lassan haladtunk, de végül beértünk. Brigi Gazsin gyakorolt, Fanni pedig Nifti-Fiftin (Vandát elvitték, ő az új ló).  Robiék is pont akkor edzettek, én egy darabig a pályán kívül álltam és beszélgettem Kristályról (sokan azt mondják, nem is látszik rajta a 19 év – hát nem is). Végül bementem a bal oldali pályára, hiszen oda voltak felállítva az akadályok. Párszor végigmentem Kristállyal az akadályokon. Először még csak lépésbe vette, de aztán a legtöbb már ment ügetéssel is. Végül szóltam apunak, hogy jöjjön be, hozza a takarmányt. Még Nóri felült rá kipróbálni, be is lovagolt vele, majd lenyergeltem. Bevittem a Dzseni helyére, ahol a szüretin is volt. Megetettük, a felszerelést betettük a kocsiba és jöttünk haza. Gazsira fel sem ültem.

KÁN 2012
2012. szeptember 23., vasárnap
Olvasási idő: 3 perc

Tegnap voltunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, részben anyuéknak munkája révén, részben pedig egyetemlátogatás miatt, mert szeretnék ide (vagy Gödöllőre) járni. Hogy konkrétan mire, azt még nem tudom, csak annyit, hogy ez a kettő egyetem jöhet szóba (vagy esetleg egy lovarda-közeli hely). A lényegre visszatérve: KÁN.

Péntek délután indultunk és először a szálláshelyünkre mentünk, majd szétnéztünk Igalon. Szombat reggel mentünk is át Kapsvárra. Korán ott voltunk, így még volt időnk a tíz órakor kezdődő Mészáros Gyula-előadás előtt. Így meghallgattunk előtte egy tenyésztésről szóló előadást, ami érdekes volt, mindenféle statisztikákat mutattak, amik a lovak tenyésztéséről szóltak. Aztán jött MGY előadása, elmondta dióhéjban, hogy mit kell tudni a természetes lókiképzésről, aztán mesélt a rekordjáról, amiben nem tudom hány km-t tett meg a lova mellett futva, illetve lovagolva segítség nélkül. Mármint a lovon nem volt sem kantár, sem nyakmadzag. A bemutató után bementünk az Egészség Napra, meghallgattunk egy előadást, majd mentünk a kiállításra. 

Olvass tovább!

Az éjszakai járőr
2012. szeptember 13., csütörtök
Olvasási idő: < 1 perc

Még a nyár végén történt, hogy délután kivittem Kristet legelni az udvarra. Közben eltelt az etetési idő, be kellett volna vinni a lovat, ha besötétedik 1) vagy bemegy magától és utánazárjuk a karámajtót, 2) vagy bevezetjük. Eltelt a vacsora idő, a Krist sehol, én pedig azt hittem, hogy bent van a helyén zárt karámajtókkal. Alszok, egyszer csak hangos fül csattogásra ébredtem. Hajnali fél három volt. Panka valahogy bejutott az ajtón és bejött a szobámba, ott pedig lerázta magát. Gyorsan leszidtam és kiengedtem. A kültéri villanyt felkapcsolva pedig látom, hogy a terasz előtt ott legel Krist. Gyorsan felhúztam egy pulcsit, és bevezettem a karámba. A zabot már megette, szóval járt benn, csak senki sem csukta utána az ajtót. 

Az új otthon felé
2012. szeptember 9., vasárnap
Olvasási idő: 3 perc

Szüreti után találkoztunk Gergővel és megbeszéltük, hogy ma kimegyünk hozzá, megnézni az eladó lovakat, illetve az általam kinézett Móricot. Délelőtt el is mentünk, meg is néztük, majd mondta a Gergő, hogy üljek fel a heréltre, ami azért volt vicces, mert egyáltalán nem lovaglóruhában voltam és a kobakom sem volt nálam. Olivér felnyergelte. Minden rendben volt, állt egy helyben. Aztán felültem és kimentünk a bálák mellé. Ott kipróbáltam. Igen érdekes mozgása volt. Tért ölelő ügetése miatt alig kellett kiemelkednem a nyeregből. Tetszett. Viszont nem bírtam beugratni vágtába. Mikor már elfáradtam, mondtam az Olivérnek, aki végig ott volt, hogy elég, lenyergelhetjük. Meg is volt.

Olvass tovább!

Előttem az utódom
2012. szeptember 8., szombat
Olvasási idő: 3 perc

Vagyis volt egyszer egy szüreti felvonulás.
Már tavaly eldöntöttem, hogy én igen is, idén fel fogok vonulni Kristállyal. A héten elkezdtem vele gyakorolni. Mármint mentünk terepre, hogy ne csak úgy rögtön kb. 15 km-t nyomjunk le. Először az alap terepet tettük meg, majd elmentem az egyik ismerősünk tanyájához (H.M.), harmadik nap pedig futószáraztam. Először kérdés volt, hogy megyek-e egyáltalán, ugyanis sokszor botlik, mert hosszú a patája. (megkörmöltetni meg nem akartuk, mondván, hogy a beton ledarálja).
Végül szombaton nekiálltam másfél órával az indulás előtt ápolni, de még mindig nem lett makulátlanul tiszta, de már indulni kellett, mert fél egyre kellett beérni a laktanyába, az út pedig fél-háromnegyed óra. Pálcát nem vittem, ami igen nagy hiba volt.

Olvass tovább!

Apróhirdetés
2012. szeptember 5., szerda
Olvasási idő: < 1 perc

Én közben tovább bújtam a hirdetéseket, főleg a lovasok.hu-n néztem lovakat. Találtam is egyet Békéscsabáról. Minden oké volt: kor, ár, belovagoltság, a ló is normálisan nézett ki. Vittem is anyunak a telefonszámot. Egy férfi vette fel, anyu kérdezgetett a ló felől, végül megállapodtunk abban, hogy visszahívjuk. Közben a férfi megemlítette, hogy ismeri a Gergőt, így miután elköszöntünk a pasitól, felhívtuk őt is. Mondta, hogy arrafelé kupecek laknak, így nem igazán kellene onnan lovat venni. Illetve megemlítette azt is, hogy neki is van eladó lova, nézzük meg. Gyorsan fel a lovasok.hu-ra, rákerestem a lovakra és kinéztem magamnak az egyiket. Egy öt éves pej heréltet, Móricot.

Helyzet
2012. szeptember 3., hétfő
Olvasási idő: < 1 perc

Nem írtam sokáig, mert van egy dolog, ami miatt nem akarok írni, majd később leírom az egészet egybe, mert nem akarok minden egyes rezdülésről egy újabb posztot. Majd ha meglesz az eredmény.
Ezen kívül történt pár apróság.
Panka megellett, tizenegy kicsi lett, fekete, zsemle, és két kapucsínó. Sajnos már nem élnek.
Illetve huszonötödikén levágtam a lovak sörényét olyan tizenöt-húsz centisre. Egyrészt már megnőtt, másrészt Kristnek már kezdett filcesedni. Így, rövidebb sörénnyel fiatalabban néznek ki.

Pista bácsi
2012. augusztus 29., szerda
Olvasási idő: 2 perc

Voltunk lovat nézni, Szilvi is jött velünk a párjával. Apa vezette az autót. Először kimentünk az idei csikókhoz. Az egyik csődi az  egy Hamlet-ivadék (már nem tudom, hogy egyenes leszármazott-e), de totál úgy néz ki. Kicsit beszélgettünk, majd megnéztük a terítéken levő lovakat. Három volt.

Az elsőnek beteg volt az egyik hátsó lába, ő volt az alsó kategóriás. Kivittük mozgatni, kevésbé tetszett. Aztán jött a középkategóriás paci, ő már jobban tetszett. És hát persze a felső kategóriás tetszett a legjobban, na meg méretben is pont megfelelő volt nekem, ám az árak is ugyanígy nőttek felfelé. Sajnos. Ám a látogatás után úgy éreztem, át lettem verve. Ugyanis azon kívül még rá kell fizetni a lóra, ami 300ezernél kezdődött. Mi pedig úgy beszéltük meg, hogy nem adunk ki pénzt lóért. Megígértük Pista bácsinak, hogy majd visszaszólunk. A lovak életkora egyébkébként 5-6 évvel kezdődött.

Aztán beszélgettünk a lovakról, számolgattunk jobbra-balra, hogy nincsenek belovagolva, télen nem igazán fogom lovagolni, aztán tavasszal megellenek, akkor megint egy hónapig be kell lovagolni, és mire nekem megfelelőek lesznek, az kb. lesz május, tehát több mint félév ki fog esni lovaglás nélkül. Plusz a csikóval kell még foglalkozni, na meg ott vannak a Remiék. Nem igazán látszott helyes döntésnek. Végül inkább nemet mondtunk, de nem állt meg a keresés.

Hát Pista bácsiról röviden ennyi.

Szilvásvárad
2012. augusztus 25., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Folytattuk a tavalyi körutat, amiben a magyarországi méneseket látogatjuk meg. Ezúttal Szilvásváradra mentünk, ahol is a lipicaiakat tenyésztik. 

Szerdán elmentünk Egerbe, megnéztük a híres várat, én megnéztem még a panoptikumot. A várnézés után lementünk a főtérre, ahol egy kis városnéző turistabusszal lementünk a Szépasszony-völgybe. Ott voltunk fél óráig, majd jöttünk vissza. Jó volt. Átmentünk Egerszalókra strandolni, majd mentünk Szilvásváradra, megkerestük a helyünket és eltettük magunkat másnapra. 

Csütörtökön reggel felszálltunk az erdei kisvasútra és leutaztunk a Szalajka-völgybe. Körbenéztünk, megnéztük az ottani kiállítást (hogy vágták ki a fát anno), majd gyalog jöttünk vissza (5km), de közben megálltunk ebédelni. Délután elmentem apuval a nem messze levő Állami Ménesgazdaság-házba (nem tudom, mi az), körbesétáltuk. Aztán felsétáltunk a ménistállóba, megnéztük a Lovas múzeumot, meg megnéztük a ménes legöregebb lovát. Utána átmentünk a tenyésztelepre, ott először megnéztük a kocsi múzeumot, mivel majdnem zárásra értünk be. Múzeumlátogatás után megnéztük a kancákat, meg a pár napos-hetes-hónapos csikókat és mentünk vissza.

Később még megnéztük a csikótelepet. Jó nagy helyük van, és dimbes-dombos, mégpedig azért, hogy ezáltal eddzék a lovakat. Este még ettünk a helyi Lovas Étteremben, majd elmentünk vissza a motelba.

Pénteken pedig reggel indultunk haza.