Kettesben
Írta: dorka Mikor? 07.28. Kategória? K. Zsófi, Kristály, Másnál, N. Timi

Nos, megjöttem a westerntáborból, de az élménybeszámoló előtt a tábor előtti lovaglásokról szeretnék írni. Múlthét csütörtökön, miután voltam Szilvinél, délután elmentünk az unokatesómért, Zsófiért (tavaly már írtam róla). Egészen vasárnapig, a táborban való megérkezésemig nálunk volt, ugyanis Solt nem messze van Soltszentimrétől, és egyszerre mentünk – én táborba, ő haza. De ne siessünk ennyire előre.
Csütörtökön éppen kezdett sötétedni, amikor hazaértünk, így csak simán szőrén felült egy kis futószárazásra. Pénteken futószárazás volt, mindenféle gyakorlattal, majd a végén ellovagolt egyedül a szomszédban levő sertéstelep bejáratáig és vissza. Szombaton is futószárazás volt, ment egyedül is körön, majd a végén megtette az alap utat (körtésnél jobbra, és a következő kanyarnál is, és jött haza). Később kivittük futószárazni Kristet, Zsófi is futtatta. Letettünk három rudat, járóiskola céljából. Olyan szépen ment felette a ló. Vasárnap reggel jöttek ismerőseink, két lóval az előre megbeszéltek szerint. Tibi leült anyuval beszélgetni, én pedig felültem a lovára, Matyira. Zsófi pedig Kristályon volt. Timi volt a vezetőnk, lovával Tündével. Jó hosszú túra volt, vágtáztam párat, majd először átmentem lovagolva a főúton. Később, kb. a félúton cseréltünk Zsófival: ő ült Matyira, én pedig Kristre. Az ő tanyájukhoz mentünk, majd fordultunk vissza, hazafelé pedig más úton mentünk. Összesen 10,3 km volt a megtett táv. Végül gyorsan lenyergeltünk, Timiék elmentek haza, mi még gyorsan összepakoltuk a maradék holminkat és indultunk a magunk helyére.

A "kis" színésznőm
Írta: dorka Mikor? 07.19. Kategória? B. Szilvia

Ma Dzsenire ültem fel. Vééégre. Úgy hiányzott a drága. Eddig fájt neki a hátsó lába. Először futón ment, mert nem nagyon ment volna, aztán kimentünk nagykörre, végül féllovardába. Közben szerelték a kerítést, mert az már esik szét, így ment a fúró, kalapács meg miegymás. Dzseni pedig megijedt, megugrott, bakolt (ha jól éreztem). Én pedig az első pillanatban megijedtem, de rögtön utána eszembe jutott, hogy dőljek hátra és fogjam kis körre. Én próbálkoztam, végül fennmaradtam, csak az egyik kengyelemet veszítettem el. Szilvi rögtön odajött és megdícsért, ahogy kihúztam magam. A bakolás közben pedig meghúzódott Dzseni bal első lapockájára, szóval eléggé sántított. Most már két lábra. Még simán lépésre felült rá Adri, és mentünk be.
Amúgy érdekes, hogy karámban, meg ijedéskor nincs semmi baja és elvisz a fenébe, de amikor rajta ülsz és lovagolni kell, akkor meg olyan lusta, de egyben olyan édes, hogy meg lehet enni. Szóval, szívesen elküldeném a színészek közé.

Egész jó volt
Írta: dorka Mikor? 07.18. Kategória? B. Szilvia, Kristály

Ma háromra mentem Szilvihez, ott volt a Fanni is.
Na igen, kivittük a Gazsit, lefutószáraztam, majd futószárral rákerültem, Szilvi sokat dícsért, mert amikor a svájci kislánnyal voltam, elég pocsékul lovagoltam. Végén kimentem nagykörön, de jöttek Szilvihez, nem nagyon figyelt rám, így szinte azt csináltam, amit akartam.
Megnéztem még Brigi lovaglását (szintén Gazsin), majd Fanniét is Vandán. Ők ugrottak. Mert Vanda az egyetlen ugróló a lovardában, nekem meg nincs ínyem rá felülni, de holnap lehet, hogy felülünk.
Lovarda után mentem haza, fél óra pihi, majd Kristályt is felnyergeltem. Elindultam F.P-hez, majd onnan tovább egy félig kijárt úton kitévedtem az Y-n túlra, a kövesútra. No, onnan jöttem végig haza a kövesút mentén. Jó volt. Közben találkoztam két juhásszal is, egy csomó biciklistával. Meg megnéztem a Robiék régi helyét. Hát a karámot tisztára benőtte a zöld, a pálya pedig be lett vetve tritikáléval (nem tudom, hogy kell írni). Ez volt összesen két óra, én pedig csak egynek éreztem.

4 órás lovaglás
Írta: dorka Mikor? 07.16. Kategória? Kristály

Szombaton a Sóstón volt a vadászoknak amolyan összejövetele, nem kevés sörrel, egy kis sütögetéssel. Amolyan kerti parti csak nem otthon. Anyuék hamarabb kimentek, és kicsit szétkürtölték, hogy én lóval fogok menni. Hát kösz. Végül kettőkor elindultam, kiértem, páran felültek rá, majd lenyergeltem kicsit legelt, közben a kereszttesómmal elszórakoztunk vele. Kb. fél ötkor felnyergeltem, meglovagoltattam egy csomó kisgyereket, meg még nagyok is felültek rá, aztán elindultam haza. Hatra itthon voltam. Lenyergeltem, lemostam, mert megérdemelte és bevittem a karámjába. Rögtön hempergett egyet.

Jövőhéten western
Írta: dorka Mikor? 07.14. Kategória? Más

Ezt nem lehet kibírni mosolygás nélkül. Ugyanis jövőhét vasárnap megyek westerntáborba. Tegnap visszahívtak a szervezők, hogy van hely, már csak utalni kell az összeg első felét és onnantól már semmi sem állíthat meg. Huu, mióta akarok már western stílusban lovagolni. Kiváncsi vagyok, mi lesz majd a véleményem erről az ágról. Izgulok.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés