Pénteki segítés
Írta: dorka Mikor? 06.19. Kategória? B. Szilvia

Kettőre bementem a lovardába, amikor megérkeztem, akkor Szilvi vázolta a tervet: felnyergeljük a két lovat (Teddyt és Rozit) és amig nem jönnek meg a lányok, addig felülhetek a Rozira. Ha pedig megjönnek, akkor segítek Rozit vezetni és majd utána lovagolhatok. Áthordtuk a cuccost, Szilvi elkezdte Teddyt ápolni és nyergelni a folyósón, én pedig bent a boxban tettem ugyanezt Rozival. Aztán majdnem egyszerre indultunk ki. Mielőtt a pályára értünk volna, begördült a lányok kocsija. Először a kisebbiket vezettem, majd váltottak és a nagyobb került Rozira. Az órájuk végén (az önállóságot tanulva) egymás mellett mentek be, lovon, felügyelettel. Rozit visszatettük én pedig kimentem Teddyvel a pályára. Léptem egy párat, majd egész lovardában ügettem. Eléggé rohanós kedvében volt, de nem bántam. Majd jött Szilvi, hogy szóljon, hogy kijön egy másik szürkével, az arabbal, a kilenc évessel (továbbiakban Vanda), akin majd lovagolni fogok. Ha jön, akkor csak lépjek, nehogy Teddy megijedjen. Mondom, oké. Ügettem a másik kézre is, majd nagykörön körkisebbítést csináltam. Már kifelé irányítottam Teddyt, amikor jöttek Szilviék, így visszaváltottam lépésbe. A másik pályára mentek futózni. Teddy nyihogott egy párat, de végül megnyugodott. Ügettem még egy kicsit, majd Szilvi átjött Vandán a mi pályánkra. Teddy megőrült. Léptünk még egy párat, majd bevittem. Bent lenyergeltem, majd lefürdettem. Most, hogy egyedül voltam vele, egész jól tűrte. Elvittem legelni. Miután ezt is meguntam, bevittem és Szilvi rámbízott 2 kantárt meg két szárat + a martingált, hogy vizes szivaccsal dörzsöljem tisztára, majd nyeregszappannal dörzsöljem át. Ő addig kimegy más lóval. Szépen szétszereltem a két kantárt, bevizeztem, beszappanoztam majd összeraktam őket. Ekkor visszajött a Szilvi, de vitte is ki a másik lovat. Aztán megcsináltam a két szárat meg a martingált. Miután ezekkel végeztem, átvittem a másik nyergesbe a Teddy felszerelését és mire visszaértem, Szilvi is megjött. Megetettünk, szénáztunk, majd Szilvi felsöpört és készen is voltunk. Ekkor volt 7 óra. Szóval kemény öt órát lehúztam unalom nélkül. Közben jelentkeztem a táborára, ami negyedikén kezdődik és még adott szórólapot más táborokról.

Megint Teddy
Írta: dorka Mikor? 06.16. Kategória? B. Szilvia

Ma is, szokás szerint mentem be. Nagyon meleg volt, hogy fogom én ezt kibírni?  Teddyre ültem, Szilvi pedig az árnyékba telepedett le. Teljes lovardában lépés, majd ügetés. Mindkét hosszúfalon pedig egy-egy egyívű kígyóvonal. Ezt megcsináltam kétszer, majd nagykörön körkissebbítés, majd körnagyobbítás. Ennek az a lényege, hogy a ló végig a kör közepe felé hajlik és csigavonalban egyre kisebb köröket teszünk meg. Befelé még könnyű, de kifelé is hajlítva kell lenni a lónak. Jó gyakorlat, ezt kétszer megcsináltuk. Majd bal kézre, nagykörön vágta. Ezután váltás, de jobb kézre folyton rossz lábra ugrott be. Én pedig a beugratásoktól elfáradtam. De végül sikerült is. Szilvi lerakott három rudat lovasiskolának, majd a hátsó kettőből x-et csinált, ami először túl alacsony volt és Teddy egyszerűen átlépte. Magasítást megugrottuk, aztán mégegy magasítás, ezelőtt már lefékezett. Mondom, beijedt. Újra, majd mégegyet és ennyi volt. Ezután Szilvi visszarendezte eredeti nagyságára az x-et (2-3 lyukkal nagyobbra), én meg majdnem megugrattam. Elkezdi: szereti, ha belendülök, de inkább hagyjuk máskorra. Leléptettem, bent lenyergeltem, lefürdettük és mentem is haza. Holnap megyek be segíteni.

'10 BK 135
Írta: dorka Mikor? 06.15. Kategória? Hivatalos, Remény

Ma fontos dolog történt Remi életében: megbélyegezték. De ennek megvan a maga története.

Apu hívott, hogy jön Remi apjának tulajdonosa (továbbiakban Matyi) értem (mivel itthon voltam és nem a tanyán) és visz ki, mert jön a bélyegzős pasi (pasi? inkább bácsi). Jó oké, kimegyünk, bemutatkozok, hogy én vagyok Remi tulajdonosa stb. A férfi megnézte a fedeztetési lapot, ami így volt kitöltve:

– név: Kristály (helyette Gipsys Sweet L.)

– neme: kanca

– színe: fekete (helyette sötétpej)

stb.

Szóval anyum rosszul diktálta be. Megkérdezte, hogy akkor most Kristály svéd ügető. Mondtam neki, hogy nem, hanem Svédországból behozott amerikai ügető és felhívtam a hibákra a férfi figyelmét. De akkor van-e honosítási lapom meg útlevelem. Mondtam neki, hogy nincs, hanem a régi tulajdonosánál van (még). Felhívta a központot, hogy akkor Kristály meg ez a Gipsys Sweet L. ugyanaz a kanca (mennyit el nem szenvedett a névvel), és hogy egyeztetni kell, meg mondta, hogy szerezzük meg a papírokat, addig nem tudják elfogadni a bélyegzést. Addig is elkérte a központtól Kristály tenyésztési kódját. Majd hirtelen megszólalt, hogy a kanca itt van-e, mert akkor helyben igazolni tudja, hogy tényleg ő Kristály alias Gipsys Sweet L. Hátramentünk a karámhoz, rögtön elképedt, hogy Remit kell bélyegezni, nincs itt valami tévedés, ő nem egy fél éves csikó. Előhoztam neki Kristály, megnézte a fagyasztását, és rendben talált mindent, így elfogadta a bélyegzési szándékot. Aztán megbeszéltük vele, hogy miért ekkora Remi: mert Matyi elfelejtett minket felírni a 2009-es fedeztetési lapra, ezért úgy kalkuláltunk, hogy januárban volt a fedeztetés és novemberben született meg Remi. Papíron. Visszavittem Kristályt, majd odavezettem a kerítéshez Remit. Nagyon kezes volt, egy picit akadékoskodott, gondolom megérezte az izgatottságomat. Bejött Matyi a karámba és az orrfogó vassal megfogta az orrát. Remi abban a pillanatban lesokkolt (gondolhatom, hiszen az a legérzékenyebb része). Kikötöttük a karámhoz, miközben még az orrát fogták. Bal oldalra, a nyakára felül kapott egy BK-t (Bács-Kiskun), alulra egy 10-est (2010); jobb oldalra, felülre pedig egy 135-öst (csikószám). Rögtön elengedtük, majd elpakoltuk a dolgokat, utána még visszamentünk, hogy a férfi jobban megnézhesse, hogy fel tudja jegyezni. Előre mentünk az udvarba, a férfi kitöltötte a csikópapírt (bocsánat, most nem jut eszembe a neve):

– név: Remény

– születési idő: 2010. november 7

– szín: pej,

– jegyek: fejen: megnyúlt csillag, kis orrfolt, lábon: jobb első és jobb hátsó: pártaszélben és sarokvánkosban kesely

(meg persze a többi adat).

Aztán mindent a számba rágott: ezzel válthatjuk ki ha kell (persze, hogy kell) az útlevelet, majd visszaküldi postán a fedeztetési lappal stb. Majd elmentek. Én pedig fél óra múlva visszamentem és lefényképeztem a drágalátos bélyegzéseit.

  

Teddy
Írta: dorka Mikor? 06.13. Kategória? B. Szilvia

Múlthét csütörtökön elhalasztottuk a lovaglásomat, ugyanis a barátnőimmel elbúcsúztattuk az évet egy pizzázással, ami azért volt halaszthatatlan, mert akkor tartott a pizzéria 50%-os kedvezményes akciót, ha bemutatjuk a diákigazolványt (amit végül nem is kértek, de azért vittem magammal). Én Alla-rica-t választottam, ami tejfölös alapon volt rajta sonka, kukorica és paradicsom. Öntöttem rá szószt is így már pizza jellege volt. Ennyit erről.

Szóval ma voltam bent, felnyergeltem Teddyt, majd Szilvi mondta, hogy együtt lovagolunk, ő addig másik lovakon. Végül rábízott Márkóra, akit teljesen kikészítettem: a végén már "fel akart mondani". Teddy végig normális volt. Csináltunk átlóváltásokat (igazából ezzel készítettem ki), tanügetést (és ezzel is ), volt járóiskola is, Teddy végig belerugdosott, de addig mentem át rajta, míg hellyel-közzel meg nem csinálta. Az óra végén már teljesen egyedül csináltam mindent, Márkó otthagyott, Szilvi pedig lovagolt illetve beszélgetett. Nem vágtáztam, sajnos.

Visszavittem Teddyt és ennyi volt. 

Rövidsörény, Beni fekszik
Írta: dorka Mikor? 06.05. Kategória? Kutyák, Remény

Ma délelőtt volt egy kis szabadidőm, így gyakoroltam a kutyákkal. Pankával végigvettük az alapokat, jól ment, aztán Ladyvel. Vele is. Majd felkapcsoltam Benire a pórázt és vele gyakoroltam. Minden jól ment, az ül is és a pórázon menés is. Háromszor megmutattam neki a feksziket, utána már úgy-ahogy maga csinálta. Oookos kuutyaa. Még egy kis apport, aztán mehetett el.

Reggel megjött a javítóból a felszerelés, számszerint: két Remiskötőfék, egy Kristályoskötőfék és a futószár. Sajnos Reminek a kötőfékjei porosodni fognak, ugyanis nem rakom rá, mert százas, hogy szétszaggatja. Mindegy is. Leápolás előtt egy kicsit megfuttattam a karámban, mert láttam rajta, hogy nem fog bírni magával, ha kikötöm. Kikötöttem, levágtam a sörénye maradék részét olyan rövidre amilyen a múltkori. Elöl is megigazítottam a frizuját, mert már nem lehetett látni a cuki csillagját. A végén még gyakoroltam vele egy kicsit, a vezetőszárat érintgettem hozzá (hasához, lábához stb). Remizés után kivittem Kristet az új kötőfékjében legelni, majd két óra múlva vissza is vittem.

Nyári tervek: mostmár heti egyszer járok a két helyre, és meg szeretném kérdezni Robitól, hogy átmehetek-e Kristállyal gyakorolni, nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a Kristállyon való lovaglásra, és a Remivel foglalkozásra, ki szeretnék jutni a Sóstóra, hogy megfürdessem a kutyákat – lehetőleg többször, minimum 2 lovastábor, egyéb tábor, nyaralások, csajokkal sütés (remélem), ezen kívül persze anyunak segíteni és az angol tanárhoz eljárni.


EquestrianBlog

Régóta lovagolok, a pontos idejét nem tudom, de ha jól gondolom, akkor kétezer-hétben ültem először lóra lovaglás céljából. És azóta rabja vagyok ennek a sportnak, hobbinak, életformának, vagy csak egy buta időtöltésnek, ki hogyan gondolja. Az első lóra ülés után, egy évre rá cseréltem első lovamat, Kristályt - ekkor mindössze 13 éves voltam. Két év múlva megszületett Remény, aki mára már kész hölgy lett a maga hisztijeivel. Kristen angol stílusban lovagolok, Remin pedig a western és angol stílusban is (egyedül általában az utóbbiban, míg társaságban az előbbiben).

Rajtuk kívül még van két kutyám: Lady és Beni. Lady-t összesprórolt pénzből vettem. A tanya ékessége, hiszen ő egy skótjuhász. Bár kiállításra tenyésztették, jelleme miatt nem vezethetem fel, így inkább tanításában lelem örömöm, már amikor ő is szeretné. De én így szeretem őt. Beni egy nagy bohóc. Imádom a játékos fejét, hogy mindig csóvál, és ő az egyetlen kutyu (vagy mégsem), aki hozza a labdát. Vele agilityzek, nagyon fogékony mindenre, hihetetlen gyorsan tanul. Ebben is Pankára üt.

 

FőoldalFacebookBloglovin
A halál nem más, mint álom!

Pankát úgy kaptam, mikor tizenkét éves voltam. Ő volt az első kutyám, vele tanultam meg, hogy egy állat jó barát is lehet, hiszen előtte alig volt kapcsolatom állatokkal. Ő mutatta meg nekem a kutyatanítás örömeit és nehézségeit. Ragaszkodó, pontos és hű társ. Vele agilityztem, bármire mutattam, felugrott rá vagy átugrott rajta. De sok vezényszót is ismert: az alapokat (ül, fekszik, maradj), a pacsit, fordulj. Sok ismerősünket, ha nem az agilityvel, akkor télen a szánkózással nyűgöztük le (amíg elbírt). Remek első-kutyát ismertem meg személyében.

Nyilatkozat

» A EquestrianBlogon megtalálható bejegyzések, képek mind a honlap tulajdona. A képeket elkérés után szívesen odaadom. 

© equestrianblog.bplaced.net

Bejelentkezés