EquestrianBlog
Azért az ezüst is szépen csillog
2012. augusztus 18., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Egy éve voltam utoljára versenyen. Mondjuk lehettem volna korábban is, de akkor nem készültem fel. Szinte most sem. Csak tegnap mentem egyet Gazsin és kész.
Reggel nyolckor volt találkozó, és rögtön megbeszéltük (én, CséKó és Fanni (igen, az)), hogy ki miben indul. Én indultam a kezdőben (lép-üget) és a középsőben (lép-üget-vágta), CséKó csak kezdőben, Fanni pedig mindháromban (harmadikban 2× 60 cm-es ugrás is van). Mindhárman Gazsival, illetve Fanni az ugrásban a Dámával (Póli lova).
Háromnegyed kilenckor pályabemutató, ami a következőből állt: start, három rudas cavalettire rakott járóiskola, bólya, kulcs, dupla, ferdített kapu, labirintus, kereszt, szlalom, és az ugró akadály körül kiskör, majd cél. Először a Fanni ült fel, másodikként indult. Hibátlant ment, csak lassan. Közülünk másodikként CséKó lovagolt, ő 9. volt. Egyet rontott (Gazsi leverte a járóiskolát). Végül én mentem 17.-ként. Hibátlant mentem. Összesen 19-en voltunk. Eredményhirdetésnél hatot jutalmaztak, és mint a cím mutatja, második lettem (Fanni nem ért el eredményt). Egy érem volt a jutalom.
Gazsi legtöbbször sietett, nem kellett noszogatni, ügyesen megcsinálta az összes feladatot. Igazából a járóiskolánál és a szlalomnál féltettem egy kicsit, de nem lett semmi gond, bár a járóiskolánál koppantott. A végén, a célnál engedtem neki így majdnem beugrott vágtába, de még bírta. És amit bírok, hogy addig az első voltam. Aztán utánam következő lovas éppen, hogy beelőzött. Nem baj, ügyes volt ő is.
Aztán nem tudom, hánykor jött a következő versenyszám. Pályabemutató nekünk egy picit felesleges volt, ugyanis ugyanaz volt a sorrend, csak lehetett vágtázni is. Itt én indultam másodikként, Fanni pedig kilencedikként. A melegítőben még beugrattam Gazsit mindkét kézre kétszer, hogy mennyire kell pálcát használni, de végül nem is kellett, annyira be volt zsongva a drága. Itt is hibátlant mentem. Szinte minden mozdulatomra reagált és nagyon ment volna. A célnál engedtem neki. Mondjuk lassú is volt. Pálya után cseréltünk Fannival, ő vert valahol egyet, szerintem az utolsó akadálynál.
Végül bevitte lenyergelni, meg patát mosni, én pedig jöttem haza (bár eredetileg úgy volt, hogy átöltözök a kocsiban és ott maradok a díjugratást fényképezni).