EquestrianBlog
Belovaglás
2013. április 30., kedd
Olvasási idő: 2 perc

Múlt héten találkozott anyu a Vilibácsi fiával, Vilivel. Beszélgettek egy kicsit és megkérte őt, hogy jöjjön ki, nézzen rá Remire, hogy egyáltalán alkalmas-e testileg a belovaglásra. 

Nos, pénteken ki is jött, ránézett. Bement a karámba, megsimogatta, felmérte. Azt mondta, hogy ügyes csikó, nagyon nyugodt, lehet nem lesz vele semmi baj. Nagyon örültem ennek a kritikának, hiszen Vili már évek óta a német lovardákban lovagol be, és hát elég nagy tapasztalata van már. Hétfőre beszéltük meg az első órát, de nem tudott jönni, mert az ovis kislányát nem tudta kire rábízni. Így jött kedd délelőtt is meg délután is.

Délelőtt kijött, rárakta a nyerget és lefutószárazta, mindig húzva egy kicsit a hevederen. Aztán megállította és elkezdte a kengyelnél fogva lehúzni a nyerget, mintha súly lenne rajta. Aztán betette a bal lábát a kengyelbe, és pár rugózás után ráhasalt. Miután Remi megnyugodott, óvatosan felült a nyeregbe. Aztán kért egy pálcát és egy kicsit lovagolt bent a karámban. Utána csak a leszállás volt a netszes, hogy megugrik-e, de szerencsére állt egyhelyben. A felszálláskor is ügyesen viselkedett, hiszen nem hátrált, hanem megszagolt a Vili csizmáját, ami jó jel. (ekkor nem voltam itt, apu mesélte)

Aztán délután is kijött, fél órára rá, hogy hazaestem a suliból. Gyorsan kivittük a cuccot, leápoltam, majd egy kicsit pontosított az ápoláson. Felnyergelte, én addig fogtam a kantárszárat. Tett vele pár kört, és fokozatosan húzta a hevedert. Majd megpróbált rá felszállni. Egy kicsit ellenkezett (elmozdult a helyéről), de végül sikerült. Pálca, pár kör lépés a karámba, majd kiengedtük őket a lucernára. Kint ügettek és vágtáztak. Remi szerencsére nem akart bejönni (nemúgy, mint a Móric anno). Aztán odajöttek hozzánk (apuval néztük), mondta, hogy a csizma még furcsa neki, mert nem érti még, hogy miért bökögeti, de majd lassan az is meglesz. Miközben bementek, a két kutya (Panka és Beni) eszeveszetten rohantak el a Remi mellett, de ő csak egy kicsit ugrott meg.

Miután lenyergeltünk, meg mindent rendbe tettünk, Vili mondta, hogy Remi még meg van lepődve, ezért nem ellenkezik (ha akar egyáltalán), az majd csak a második-harmadik napon mutatkozik meg. Remélem jó kislány lesz és nem akar majd nagyon harcolni. De eddig nagyon ügyes volt, én meg büszke vagyok rá.

Országos Minősítő GP
2013. április 28., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Idén is rendeztek (sajnálatomra a CSI  helyett) egy versenyt városomban. Országos Minősítő GP-t. Szombaton jutottam ki, és a 12. versenyszámtól 21.-ig bent is tudtam maradni. Mivel a Nikonom szervízben van, így a kompakttal lőttem pár képet, ugyanis elfelejtettem pótakkut vinni.

Lovaglás
2013. február 9., szombat
Olvasási idő: < 1 perc

Lovaglás közben is szoktam fotózni, de ekkor sajnos csak a kis kompaktomat vihetem magammal. Az ősszel, és a tél folyamán lőttem egy-két képet. Nem mondom, hogy kitűnő minőség, meg hát mocorgó lóval nem könnyű egy sokáig fókuszáló géppel képet lőni. De szerintem a táj gyönyörű.

Megint szánkóztunk
2013. január 19., szombat
Olvasási idő: < 1 perc

Megint leesett a hó és megint kihasználtam a helyzetet. Elég hosszúra nyúlt a túra, Kristály csurom vizes lett az izzadtságtól a végére. Dupla takarót kapott. Megérdemelte. A vége szuper volt, ugyanis a "sarki" ház előtt hepe-hupás a talaj és ügetve meg nagyon pattog. Én pedig nem tudtam, hogy megmaradok-e a szánkón. Kapaszkodtam. Hazaértem.

KÁN 2012
2012. szeptember 23., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Tegnap voltunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, részben anyuéknak munkája révén, részben pedig egyetemlátogatás miatt, mert szeretnék ide (vagy Gödöllőre) járni. Hogy konkrétan mire, azt még nem tudom, csak annyit, hogy ez a kettő egyetem jöhet szóba (vagy esetleg egy lovarda-közeli hely). A lényegre visszatérve: KÁN.

Péntek délután indultunk és először a szálláshelyünkre mentünk, majd szétnéztünk Igalon. Szombat reggel mentünk is át Kapsvárra. Korán ott voltunk, így még volt időnk a tíz órakor kezdődő Mészáros Gyula-előadás előtt. Így meghallgattunk előtte egy tenyésztésről szóló előadást, ami érdekes volt, mindenféle statisztikákat mutattak, amik a lovak tenyésztéséről szóltak. Aztán jött MGY előadása, elmondta dióhéjban, hogy mit kell tudni a természetes lókiképzésről, aztán mesélt a rekordjáról, amiben nem tudom hány km-t tett meg a lova mellett futva, illetve lovagolva segítség nélkül. Mármint a lovon nem volt sem kantár, sem nyakmadzag. A bemutató után bementünk az Egészség Napra, meghallgattunk egy előadást, majd mentünk a kiállításra. 

Olvass tovább!