EquestrianBlog
Találkozás Monty Robertsszel
2019. szeptember 15., vasárnap
Olvasási idő: 3 perc

Ha szeptember, akkor Kaposvári Állattenyésztési Napok. Már évek óta járunk, de ezúttal különleges oka is volt, hogy elmenjünk.

Pénteken korán indultunk, hogy elérjük a takarmányozási szimpóziumot, ami anyuéknak volt fontos, és meghallgattunk két előadást, majd bementünk a kiállítás területére körbenézni. Miután mindent körbenéztünk, átmentünk Igalra a szállásunkhoz, kipakolás után anyuék elmentek a strandra, én pedig aludtam egy nagyot.

A szombat reggel nem telt el probléma nélkül, ugyanis az éjszaka folyamán lemerült az autó akkumulátora, mert bedugva maradt a hűtőláda. Miután a probléma elhárult, a környéken kirándultunk, majd három óra után ismét az egyetem és a lovarda felé tartottunk.

Olvass tovább!
Centerline Events at HITS
2019. augusztus 19., hétfő
Olvasási idő: 5 perc

Nagy várakozások előzték meg az indulást, ugyanis ez az első verseny, ami messzebb van a lovardától, hosszabb ideig tart és amelyen először vesz részt W. Jn. évek óta visszajár ide, olyan ez a hely neki, mint a második otthona. A helyzet nehézségét inkább a hat-hét órás út adta a babával, hogy mennyire fogja bírni.

Szóval szerdán indultunk fél 12 körül és csak mentünk és mentünk… Ahogy Jn. mesélte mindenkinek: 1 baby, 2 cars, 3 dogs, 4 horses and 4 humans. A felosztás az volt, hogy én voltam Jn.-el, W.-el és C.-vel (aussie) a nagy kocsiban, mögöttünk a négy ló. Utánunk másik kocsiban A. és C., na meg a két kutya: L. (aussie) és S. (goldi). Meg egy rakat cucc.
Szerencsére a baba kb. egész végig aludt, úgyhogy csak egyetlen megállónk volt csak: Betlehemben, PA, egy outdoor plaza mellett álltunk meg ebédelni és egy kicsit nyújtózkodni. Végül fél hét körül érkeztünk meg a verseny területére, ahol a többiek kipakolták a lovakat meg a lovas cuccokat, én pedig magamra kötöttem a babát és felfedeztük a terepet, de csak kb. a feléig jutottunk, mert elég nagy területről van szó. Némely pályán még kint voltak az akadályok, ugyanis az előző hétvégén díjugrató verseny volt. Nagy sokára végeztek a többiek, úgyhogy előbb Jn.-el kipakoltunk a bőröndöket a hétvégére foglalt házba, majd mindnyájan beültünk a Miss Lucy’s Kitchenbe vacsorázni. Végül visszamentünk a házba, elosztottuk a szobákat, meg szétpakoltuk a cuccokat és elmentünk aludni.

Olvass tovább!
Amerikai élményeim – versenyek
2019. augusztus 4., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Mivel a legtöbb versenyt leírtam az utazós blogomra, így azokat tervezem átmásolni és némiképp módosítani, hogy egy kicsit több lovas info és kép ill. kevesebb “hétköznapi” leírás legyen benne, így a versenyes posztokat több részre bontottam, mindegyiket az eredeti dátumhoz viszonyítva egy évvel később posztolom. Azonban voltunk több kisebb versenyen, azokat ebben a posztban terveztem megírni. De legyen ez a poszt egy összefoglaló az összesről.

Nem sokkal az után, hogy megérkeztem a családhoz, hivatalos voltam az első versenyre – persze csak mint a baba vigyázójaként. Az első a Loch Moy Horse Show volt az augusztus 4.-i hétvégén, mely igazából kb. fél úton volt a háztól a lovarda felé, így csak a verseny napján vitték oda Jn.-ék a lovakat. Én J.-val mentem ki, de a verseny nagy részét a kocsiban töltöttem a baba mellett, mivel eléggé tűzött a nap és mert akkor még minden ismeretlen volt a számomra. 

Olvass tovább!
Amerikai élményeim – lovaglások
2019. július 23., kedd
Olvasási idő: 2 perc

Napra pontosan egy éve utaztam ki au pairnek Amerikába három hónapra. Bár a terv egy év volt, bizonyos félre- és meg nem értések miatt úgy döntöttem, hogy ott hagyom a családot. A “rövid” idő ellenére elég sok lovas élményben volt részem.

Röviden a körülményekről. Egy díjlovagló nőnek (Jn.) a kisfiára kellett vigyáznom Marylandben, míg ő lovagolt / oktatott / versenyzett / egyéb dolgait intézte. Van (volt) egy lovardája / farmja fél óra autózásnyira a(z ideiglenes) háztól, ahol éltek, de közben egy másik faluban építkeztek, egy újabb farmot, ahol majd ha elkészül, lakni fognak.

Olvass tovább!
Happy moments
2017. augusztus 2., szerda

Olvasási idő: < 1 perc

Avagy az elmúlt pár hét kedvenc pillanatai Remény

• Kidőlt fatörzseken átugrálni (vezetve).

• Szabadon ugratások a körkarámban.

• Hiszti nélkül sikerül elmenni a tóhoz.

• Végigfont sörény.

• Amikor olyannyira felpörgeti magát az új feladat miatt, hogy nem tudom leállítani és inkább csak nevetek rajta.

• Normális szlalomozás – vezetve, háton.

• Amikor az alig magas ugrásnak is baromira fölé ugrik.

• Tóban úszás.

• Egyre gördülékenyebb pocsolyázás.

• Lenyergeléskor ki se kell kötni, egy helybe marad, míg el nem indulok a karám felé.

• Amikor bolondot csinál belőlem (azt hittem, hogy ha csak simán mellettem megy, akkor is odajön a karámhoz, de nem, farokfelvágva elrohant és mehettem utána).

• Amikor megkergeti a gyanútlan macskát.

• Érzem rajta, ahogy óvatosan lépked a vendég gyerekekkel a hátán

• Hosszúszáras lovaglások.

• Amikor olyan helyzetektől nem ijed meg, hogy csak nézek (ellenben olyanoktól, amik tökre alapvetőek).

• Petra által sokat fejlődik.

• Amikor magától odajön hozzám – pláne munka után -, mert inkább velem akar lenni.

• Nagyon hosszú a sörénye.

• Egyre többször adja be a fejét.

  Kristály

• Sikerül visszatáplálni

• Amikor "rodeózik" alattam

• Szinte botlás nélküli terepecskék

• Tavazás

 

Ők ketten. ❤️