EquestrianBlog
Kellemes karácsonyt!
2010. december 25., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Boldog karácsonyt mindenkinek! 
Remélem mindenkinek jól telt a karácsonya. Mi egész nap sütöttünk-főztünk. Pankával gyakoroltunk, és olyan jól megy (kiv. a fekszik de az csak gyakorlás kérdése), hogy akár H1 vagy B1-es vagy mittudomén milyen vizsgára is mehetne. Megyek-megyek, jön mellettem, ülre leül, maradra marad, a fekszikre meg csak leül és néz rám. Én megyek tovább, utána föloldom a parancsot, felzárkózik mellém, megyünk tovább és újra kiadok valami parancsot.
Aztán Ladyvel is gyakoroltam, nála is fekszik-baj van. Bár ez várható volt, mivel nem ment szuperül. Jutalomfalat a Friskies volt mind a kettőnél, mivel luxustápot még nem ettek. És szerintem a továbbiakban is az lesz a jutalomfalat.
A kicsiket többször is meglátogattam, de húzósabb ideig csak kétszer voltam velük, akkor megszoptattam őket (mivel Panka nem igazán hagyja, mert nagy már a foguk a kicsiknek, és a Panka cicije is sebes), utána pedig Friskies Juniort adogattam. Néha az ujjamba került, de annál élvezetesebb azt nézni, ahogy támaszkodnak a lábamra, a zacskót bámulva, mint az Istent. Kaptak két lasztit: egy csörgőset és egy teniszlabdát. Olyan boldogan hurcolják.
Aztán apu kiengedte a lovakat, úgy jó délután, de tegnapelőtt meg egész nap kint voltak. És úgy néz ki, hogy mióta Krist legel, mintha kezdene visszahízni és ez látszik is. No ebből látszik, hogy milyen gyógyír a lovaknak a legelés. Bár emellé kap szénát, meg napi 2× abrakot, szóval nincs rosszul tartva.
Lady kapott egy jó nagy simogatást meg pár Friskiest, Panka szintúgy, a kicsik ugye a labdát, Remi megkapta a kötőféket, Krist meg a mostani sok legelést, ami remélhetőleg sokáig el fog tartani. Én meg kaptam egy lovaglócipőt. Tök jó, barna, Daslö ééés tök jól illik a chapsemhez. 

Pindúrok
2010. december 21., kedd
Olvasási idő: 2 perc

Ugye tegnap voltam kint a tanyán, ami mindig úgy kezdődik, hogy segítek anyunak. Megsütöttük a pogácsát, amiből vittem magammal és elküldött tojásért a tyúkólba. "Véletlenül" betévedtem a kicsikhez, amint meghallották hogy jövök, már robbantak ki a fészkükből egyenesen felém. Letérdeltem hozzájuk ők meg elkezdték a gatyámat enni. Az egyik pogit szétosztottam közöttük, kis apró falatokat tépkedtem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a világosabbik (barnaorrú) kislány elkezdi a zsebemet rágni. Hát nem kiszagolta a másik pogácsát! Végül azt is szétosztottam közöttük.
Később (vagy előbb) is voltam kint és a sötétebbik (barnaorrú) kislány meg olyat tett, hogy a látványtól a röhögőgörcs közelébe kerültem. Ugyanis annyira fel akarta vonni rám a figyelmét (ami sikerült is), hogy a hátsó lábaira ült, első mancsait feldobta a feje mellé, olyannyira, hogy a lendülettől hátraesett. Persze meg is simogattam.
A pogácsás eset után is voltam kint, vittem magammal a fényképezőt, a tokot letettem a földre, ők meg elkezdik cibálni, meg elvonulnak a "sarokba". Végül annyit voltam velük, hogy annyit játszottak, hogy elsőre a jelenlétemben elmentek az almukba aludni. Mert hát amikor velük vagyok, mindig játszanak és éberek.
Amikor kijöttem a tanyára, rögtön kiengedtem a lovakat. Egyszer csak apu bejön, hogy a lovak a (legelő melletti) veteményesen rodeóznak. Végül maguktól visszamentek legelni. Meg amikor esett a hó, megvolt a virtuális takarójuk. Gép persze nem volt nálam, de a legközelebbi havazásnál lesz.
És természetesen megvan, hogy ki mit fog kapni karácsonyra. A kutyák és a lovak összességében féreghajtót kapnak, bőven jó hiszen egészségesek maradnak. Ezen kívül Remi kap egy új, éves csikónak való kötőféket, a kicsik olyan dolgokat kapnak, amivel játszhatnak: pl kesztyű, rossz zokni meg ilyenek. Részben hogy kifejlődjön a tárgy iránti "szeretet", másrészt meg ne az ujjamon töltsék ki, mert elég éles foguk van.
Fényképezőgép sikeresen kint maradt szal, nem tudom feltenni most a képeket.