EquestrianBlog
Lovasok
2011. július 15., péntek
Olvasási idő: 2 perc

Kedden kora délután megjött Zsófi, vele vártuk a lovasokat. Unalmunkban és talán izgalmunkban elvittük a kutyákat sétálni, Lady nem jött velünk. Kimentünk a btelep sarkáig, ott vártunk fél órát, aztán visszaindultunk. Már majdnem beértünk a tanyára, amikor apa telefonon szólt, hogy a sóstónál vannak a lovasok. Az addig oké, csakhogy még nem raktuk át a Remiéket az ideiglenes helyükre. Kicsit rákapcsoltunk a gyaloglásban, hogy minél gyorsabban beérjünk és szóljunk Z.-nek hogy át kell rakni a lovakat. A kecskéket áthajtottuk a legkülső karámba, Kristályt átvittem a közápsőbe (számára az volt a legbiztonságosabb, bár drótkerítés vette körül. Aztán megpróbáltam Remit is átvinni Krist helyére, de miután elveszítette az anyjával való szemkontaktust, megőrült: majdnem elütött, mindig visszafordult. Mondom, akkor kerítést bontunk. Gyorsan szétbontottuk két oszlop között a karámot. Remi csak úgy száguldott az új helyére. Még annyi időnk volt, hogy a bevezető úton félútig a lovasok elé menjünk Zsófival és útbaigazítsuk őket. Bent a karámban kikötötték a lovakat, lassan lenyergeltek, közben megmutattam a felszerelésük helyét és megnyugtattam őket, hogy bár a villanypásztor be van húzva, nem lesz bekapcsolva. A nyergelés után megmutattuk a szobájukat, bemutatkoztak anyáéknak, majd megetettük a lovakat és utána vacsora. Közben beszélgettünk. Vacsora után még elmentünk a sóstóra egy éjszakai fürdésre, ami tök jó volt (bár én nem mentem be a vízbe). Alvás előtt ránéztünk a lovakra, majd mentünk aludni.
Szerda reggel nagyon korán keltem (4 után óránként), ugyanis megijedtem, hogy elmentek a lovasok. Közben ők is aludtak. Kimentünk Zsófival a lovakhoz, vittem fényképezőgépet, csináltam egy csomó képet. Öt ló volt: volt egy Kese nevű kisbéri (Zsófi kedvence); egy pej hókával, szintén kisbéri (én kedvencem); egy sárga shagya-arab; egy sötétpej és egy pej ló, melyeknek nem tudom a fajtáit. Lassan előszállingóztak a lovasok, majd megbeszéltünk egy délelőtti strandot a Sóstón, melyre Ladyt is elvittem (bővebben: későbbi poszt). A strandról visszaérve összepakoltak a lovasok, majd elkezdtek felnyergelni. Mi is felnyergeltük Kristályt, majd lefutóztam, mert láttam rajta, hogy tele van. Majd mi is fölszáltunk: a nyeregbe én, mögém pedig Zsófi. Elindultunk, kicsit eligazítottam őket, majd a Robiék előtt elköszöntünk egymástól, mi pedig visszafordultunk. Krist tök normális volt. Visszafelé félúton Zsófi leszállt, mert fájt a feneke, egy kicsit gyalogolt, majd felült a lóra, én pedig leszálltam, a háromnegyed résznél pedig én ültem a nyereg mögé. Az elején még kényelmes volt, utána már nyomott a háta. A bekötőnél már egyedül ment be, lenyergeltünk, Krist pedig legelt. 

Beni tanul
2011. április 5., kedd
Olvasási idő: 3 perc

Nos, kezdeném a csütörtökkel, amikor is Teddyn lovagoltam. Most már nem sárlik. Szilvi azzal kezdte, ha ez az óra jól fog menni, akkor csütörtökön megyünk terepre. De én nem leszek itthon. Majd máskor. Felnyergeltem, mentünk ki. Párkör lépés, ügetés, aztán futószáron beugratás. Na az nagyon nem ment. Elvileg Teddy hangra is beugrik, csak velem van baj. Nem tudom felvenni. Pedig úgy csináltam, mint anno Robiéknál. Ja és a tartásomról ne is beszéljünk. Aztán elengedett, még két kör ügetés, csomó lépés és jöttek a lányok. (nevükre nem emlékszem) Bementem Rozit csutakolni, mert őrá is szükség van. Kimentünk, felültek a lányok, egyik futószáron ment, másik kézen vezetve. Eljöttem.

Olvass tovább!

Elmúlt napok
2011. március 20., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Pénteken voltam lovagolni Teddyvel. Az a lovaglás felért egy kínzással, természetesen jó értelemben. Miért is? Múlt alkalommal Szilvi megígérte, hogy a mostani órán sokat fogunk tanügetni, mivel nem puha a derekam és pattogok a nyeregben. Szilvihez jött valaki, akivel fontos megbeszélni valója volt, így Márkóra bízott azzal, hogy (először) futószáron tanügessek. Először kengyellel volt, az könyebben ment, aztán kengyel nélkül, na az volt a kínzás. Combom dolgozott is rendesen, és ami a poén, hogy három kör után már teljesen szétestem. Vagyis lábak hátul voltak, a törzsem előlre dőlt és ilyenek… Aztán elengedett a Márkó nagykörre (szabadon), ott is végig tanügetés volt. Kengyellel és nélküle egyaránt. Végül az utolsó tíz percre megérkezett Szilvi is, és rögtön azzal fogadott minket, vagyis Márkót, hogy "Mit csináltál szegény Dórival!" Még megnézte a tanügetésemet, és leléptettem Teddyt, majd még ott maradtam egy órára. És amit majdnem elfelejtettem, jövő órán ugratok. Csak egy kicsit, de nem gondoltam volna, hogy már a negyedik órán. Azt hittem, többet gyakorlunk. De hát haladni kell. Remélem jól megy majd minden. Aztán megvitattuk Márkóval, hogy a talicska csak egy játékszer, egy junior méretű valami, hanem a futószerű nagy talicska, az a talicska.

Még megnéztem egy férfi lovaglását. Egy gyönyörű pejen lovagolt, tiszta precízen volt minden. Nem ugrattak, csupán vágtáztak. De nagyon gyönyörűen.

Pénteken lovaglás után még Pankáztam egy kicsit. Az alapok tökéletesen mennek, mostmár szinte azonnal ott marad a Maradnál. A fekszik és az ül is megy jelre, a fordul pedig már addig megy, hogy a lábai az ég felé kalimpálnak. Aztán egy mozdulattal, rábírom a folytatásra, és kapja a jutalmat. A végére Lady is odajött, pont amikor Pankával játékkal fejeztem be az "órát". Nálunk ez a játék úgy néz ki, hogy fektetve marasztalom, majd elkezdek az udvar felé ugrani, hogy minél tovább feszüljön, majd elrikkantom magam és ő is nekilódul, én csak pár lépésig futok, visszahívom, majd újra az egészet. Ezt kb. négyszer-ötször megcsinálom, majd elmehet.

Lady is szépen lefeküdt, nagy részben ott is maradt, majd körülöttem futkározott. Teljesen fel lett dobódva. És terelgetni próbált. Vagyis mellettem futott rohant el, néha oda-oda kapva. Ennek örülök.

Tegnap viszont nem mentem Betyározni, mert esett az eső. És azthiszem most is esik, szóval jövő hétre csúszik a város-túra Ladyvel.

Én is élek…
2011. március 17., csütörtök
Olvasási idő: < 1 perc

Blogganat most nem lesz, mert nem történt semmi. Tényleg. Najó, Pankát tegnap is meg mais tanítottam, tul.képpen csak ismételtünk. Aztán ma gyakoroltam Ladyvel szabadon(!) az agilityt. Eddig mindig kikerülte, de most finom falatokkal és sok dícsérettel rábírtam.

Am az eső esik, nem folyton, de azért eléggé lehangoló. Remélem, holnap nem fog, mert ugye megyek Teddyzni. .

Elegem van
2011. március 15., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Mennyire vártam már ezt a kibaszott mai napot, hogy végre haladok Ladyvel, erre mi van? Persze hogy tanulnom kell itthon. Elegem van. Anyu tegnap berágott, hogy nem érdekel a nyelvvizsga, mindig csak a ló és a kutya körül jár az eszem. És igaza is van, miatta nem fogok változtatni semmin. Szerinte úgy kellene gondolkoznom, hogy ló, nyelvvizsga, kutya, nyelvvizsga, ló, nyelvvizsga… Na persze. Várhatja. Vagy igazodik hozzám, vagy nem foglalkozik velem. Egyáltalán nem érdekel a suli (najó, amennyire kell, annyira igen pl. házi + tanulás), azon kívül se több se kevesebb.

És mi lesz Ladyvel. Nos, azt nem tudom, de a héten még le szeretném tudni. Szerintem holnap vagy csütörtökön. Aztán pénteken lovaglás, szombaton szintén, de talán még szombat délután is esedékes lehet. De valamikor még Kristre is fel kellene ülnöm, hiszen azért vettük a nyerget.

Mindegy. Ma megkérdeztem anyutól, hogy kaphatnék-e egy görkorit (most hirtelen nagyon népszerű lett), azt elmegyek kutyát sétáltatni. Először Pankával, majd ha Lady is ok lesz, akkor pedig vele is. Már megint ők, de nem érdekel.