FőoldalRólunkFacebookInstagramBloglovin
EquestrianBlog
Remitanul
2011. 03. 05. • LadyLovardaRemény
Olvasási idő: 2 perc

Teganap voltam Szilvinél. Tök jó volt. Teddy-n lovagoltam, egy szürke kancán. Először futószár (lószokás, fejlődésfelmérés), aztán lecsatolt, rúdonmentem, sokszordícsért. Aztán leléptetés, nyergelés. A szomszéd bokszban Agragon bakolgatott (volna, ha lenne helye) nagyban. Ő egy pej “nagy”csikó. Őt felnyergelte aztán ment ki a pályára. Én meg figyeltem. A pacó kicsit tele volt, Szilvi mondásával hisztis. Meg veszekedni kell vele. Az igazat megvallva remélem, Remi nem lesz ilyen.

Aztán ma kimentem reggel 8-kor a tanyára. 10-ig Remivel foglalkoztam. Levittem magammal a kötőféket, vezetőszárat, sörényvágót, kefét, patakaparót meg a fésűt. Megpróbáltam több, mint negyed év után feltenni rá a kötőféket. Először nem ment, mert amikor a feje alá tettem a kötőféket, akkor mindig ellépett. Ezzel szórakoztam fél óráig. Csörögtem a kötőfékkel, minden oldalon, amikor meg nem figyelt, akkor meg odébb mentem, és követett. Aztán hagytam az egészet és lepucoltam, ahogy tudtam. A bal oldalát teljesen engedte, de a jobb hátsófelét már nem. Vagyis a jobb mellsőtől hátrébb nem mehettem, mert ő is hátrált. Bementem almáért, odaadtam neki. Amíg azzal volt elfoglalva, gyorsan rátettem a kötődéket, de még ez sem ment zökkenőmentesen. Ahogy megérintette az orrhátát az orrszíj, feleszmélt és elkezdett hátrálni, de az orrán továbbra is rajta maradt. Második próbálkozásra pedig át tudtam a tarkószíjat venni a feje felett és fent is volt. Kikötöttem a karámkerítésre. Lepucoltam a jobbhátsót. Nem ellenkezett meg semmi. Aztán kifésültem a sörényét, kicsit igazítottam rajta. Utána patakaparás. Bal első pipa, jobb elsővel szenvedés. De az is pipa. Csak az a brutál, hogy amikor odafordul és szaglássza a fenekemet, mindig azt hiszem, hogy bele akar csípni. De ez csakis akkor van, amikor a patáját kaparom. Kicsit hisztizett, folyton le akarta tenni a lábát, de ahogy a kovács mondta, úgy cselekedtem. Nem szabályosan, vagyis két kézzel fogtam meg a szaru részt, így kényelmetlenebb neki. És csak akkor engedtem el, amikor nem akarta letenni. Aztán folyton hátratekintgetett. Elengedtem, talán vakarózni akart. Erre elkezdett bohóckodni. Kicsit megneveltem (nem fizikailag), visszakötöttem, megint egyszer-egyszer felemeltem a patákat, aztán végre elengedtem. Rohant is az anyjához szopizni.

10-re mentem lovagolni, de csak fél 11-re kerültem lóra. Betyárt is és Kedvest is felnyergeltük. Fannival voltam, felváltva lovagoltunk. Betyáron kezdtem futószáron, majd Kedvessel szabadon. (addig Fanni került futószárra) Majd megint csere, ezúttal szabadon mindketten. Majd mentünk haza. Lovakat kiengedtem, Ladyt kifésültem, segítettem anyunak ezuátán pedig aludtam két órát.

Először a blog
2011. 03. 03. • BeniLovakPanka
Olvasási idő: < 1 perc

Hol is hagytam abba? *visszaolvassa* Tervek és egyéb… Azt a következő posztban. Először blog. Hát mit is mondjak. Mostanában nincs olyan sok dolog. Izgulok a holnapi lovaglás miatt, akkor chapset kellene venni. Meg majd ha olyan lesz, akkor gumis hevedert is. Most 120 cm-es nemgumis hevederem van és nehéz bebújtatni a szíjba és meghúzni is nehéz (ezért apu húzza meg a hevedert).

Aztán egyre inkább kezdek beleszeretni Benibe, de amikor Panka olyan édesen néz, hogy az kibírhatatlan, akkor meg arra gondolok, hogy elég nekem csak két kutya. Plusz meg idővel a csikóval is foglalkozni kell. Várom.

Meg az előző bejegyzésből kimaradt, hogy lovaglás után kikapartam a lovak patáját. Kristé oké, Remiét is megpróbáltam, csak szűrésnek és ahogy húztam lejebb a kezemet, úgy emelte fel a lábát, de végül mindig ellépett, mert nem kötöttem ki. Mondjuk kötőfék sem volt (most sincs) rajtuk. De azért az haladás, hogy tudja, hogy fel kell emelnie a lábát.

Hétvége
2011. 02. 28. • BeniKristályLadyLovardaMásPankaRemény
Olvasási idő: 4 perc

A hétvégém úgy-ahogy jó volt. Délelőtt mentünk volna Betyározni, de indulás előtt megkérdeztük Vilibá feleségét (mert neki nem volt meg a telszám), hogy a hóra való tekintettel van-e lovaglás. Nem volt. Így el sem indultunk. Aztán aput megkértem, hogy vigyen el minket a Pankával a Sóstóhoz, hogy majd onnan Panka visszahúz. Megállt az autó, apu száll ki, hogy segítsen, indulnék, de mindig apuhoz ment volna, nem hazafelé. Így apu be a kocsiba és előttünk ment. Így szépen lassan megérkeztünk a tanyára, de azt hiszem, ez volt az utolsó alkalom, hogy Pank egyedül húzzon. De ami a lényeg, hogy ez a csudálatraméltó kis eb rájött arra, hogy a fekete foltokat (betont) ki kell kerülni, és csak a fehéren (havon) szabad menni, mert különben nehéz lesz húzni. És szorgalmasan ki is kerülgette. Fuhh, de örültem neki, hogy magától rájött. Jövőre Benit is befogjuk (ha megmarad) Panka mögé, így kettesfogatom lesz és majd száguuuldunk. 

Olvass tovább!

Akkor jó a hó, amikor ideje van
2011. 02. 25. • BeniDorkaKristályLadyPankaRemény
Olvasási idő: 2 perc

Fuhh. Most szintén bloggal jönnék. Nos hát a címről, annyit, hogy nálunk esett vagy 15 cm hó. Ilyenkor? Nem normális. 

És ha már hó, akkor lovaglás. Nemrég volt egy olyan álmom, hogy hóban lovaglok Kristen. És ez holnap két részben is fog teljesülni, ugyanis megyek 10-re Betyározni (ha meg lesz tartva), utána pedig Kristtel leszek. Tök jó lesz. Ráadásul aput rávettem, hogy majd lovagláskor fogja kezébe a fényképezőt. Csak itthon ne hagyjam. Kis egyévesem tökéletesen van, az anyja szintúgy. Am ez lenne a jó hír.

A kutyák rendben vannak, mind az öten. Ugyanis Dorka már fentről néz le ránk. Egyszerűen eltaszította magától a segítő kezeket. Tegnap is kijött a végbele, így biztossá vált az altatás. Nem tudom mit éreztem. Nem voltam a padlón, de azért szomorú voltam. Hétfőn annyira elengedtem, hogy amikor kedden mondták apuék, hogy megmarad és vele voltam meg minden, akkor már nem éreztem azt a vonzalmat mint azelőtt. Akkor úgy tekintettem rá, mint a másik három kölyökre. Ilyen sem volt még velem, nagyon meglepődtem magamon. Bár mondjuk most is érzek némi ürességet. Anyu mondta, hogy rendes volt a doki, mert előbb elaltatta és utána adta be neki a visszafordíthatatlant.

És most van egy-két, vagy három lehetőségem. Első, hogy a kiskant (nálam már Ben) ivartalanítjuk a maga idejében, és ő lesz Dorka helyett, vagy nyáron megismerkedünk az angol setteresekkel és akkor lesz egy szetterem (minden álmom), vagy nem lesz 3. kutyám egyenlőre. Anyut megkérdeztem erről és annyit mondott, hogy gondolkoznia kell rajta. Bár mondjuk az első két lehetőség között én sem tudok dönteni, mert a setter választástól egy kicsit félek, nehogy úgy járjak vele is, mint Ladynél. Egy hónaposan lefoglaltuk, amikor meg mentünk érte, mindegyik kölyök odajött, csak ő nem. És ezt a viselkedést meg is tartotta, egészen tavaly januárig. Azóta már mindenkihez odamegy, bár a parancsnak nem mindig engedelmeskedik, és gyorsan besértődik (mint a múltkor). De amúgy Pankától sokat tanult. Pl., hogy böködje a kezemet, hogy simogassam.

Dorka
2011. 02. 22. • DorkaPankaRemény
Olvasási idő: < 1 perc

Sziasztok! Jönnék a jó hírrel, bár nem siettetek el semmit. Valószínűleg nem lesz altatás. Ugyanis tegnap tévedésbe estünk. Kiderült, hogy Panka kiszedte a fenekéből a varratokat és kitágult a végbélnyílás. A doki mégegyszer összevarta és kikötötte, hogy Pankát ne nagyon tartsuk a közelébe. Ez egy kicsit macera lesz, mert akkor Panknak egész nap a kennelben kell lennie.
Ma egy éves Remi. Vagyis Remény. Elméletben. Papírforma szerint 4 hónapos lenne március elején. Hogy is? Hát úgy, hogy 2009-ben elfelejtette Vagány (Remi apja) gazdája leadni a fedeztetési lapot. Így, hogy beleférjen az évbe, vagyis 2010-be, azt írtuk, hogy januárban volt a fedeztetés és december elején született meg. Végülis 6-7 éves korában nemigazán látszik meg ez a csúszás. Én kis Reményem. Nagyon szép, sötét pej, de igenis látszik rajta, hogy pej, nemúgy, mint az anyján, aki szinte fekete, csak ha süt a nap, akkor látszik, hogy fekete és sötétpejként van "elkönyvelve". Ez alkalomból visszakeresem a feltöltött képeket, és beteszem ide is.

Tegnap három hónapos, jövőhéten egyéves
2011. 02. 17. • KutyákLovak
Olvasási idő: 2 perc

Hát megjöttem. A héten délutánonként vagy valahol voltam, vagy a tanyán. Ma is csak azért jöttem hamarabb haza, mert elegem van ebből az időből. Mármint a kintiből. És csodák-csodájára esett a hó.  Inkább tavaszt kéne hírdetni. Ráadásul 7-e óta nem lovagoltam Kristen. És egyre inkább azt emlegetem, hogy kéne, de ha ettől a vacak időtől elmegy a kedvem. Inkább behúzódok a házba.
Tegnap vittem a lovaknak almát. Azért nem répát, mert Remi nem szereti. Az almát meg ugye már "ráerőszakoltam". Majd tavasszal a répát is. Még jó, hogy füvet eszik. Aztán Dorkáztam sokat, rátettem a hámot. Póráz nélkül, egyenlőre. Aztán a kiskan nélkül (mivel nem jött elő a hívószóra – fütyülésre) elindultunk a kutyákkal egy kisebb túrára. Nem messzire. A nagy fűben a kicsik játszottak, a nagyok, vagyis Lady meg Panka pedig körbe-körbe futkároztak, valamikor pedig hajtották a nagy semmit. Aztán egy kicsit megálltunk, had játszanak, aztán fordultam vissza. Visszafelé pedig megtanítottam Pankának a Lábhozt, hogy póráz nélkül mellettem jöjjön.
A címből pedig: a kicsik tegnap töltötték be a három hónapot, Remi pedig kedden lesz egy éves. Vén szamár. Inkább gyönyörű ló. Még két év és jön a legjobban várt rész. Bár azthiszem, belovagláskor szegényt sajnálni fogom. De még leválasztva sincs. Lekéne, mert így már nem merek kimenni vele terepre.
Szombaton viszont a hét fénypontja lesz: lovaglás Betyáron. Alig várom. Persze izgulok, hogy milyen idő lesz. Remélem jó.