EquestrianBlog
Büszke vagyok Remire
2011. augusztus 26., péntek
Olvasási idő: < 1 perc

Tegnap nálunk volt a patkolós, már eléggé időben. Kristállyal kezdte. Bal első, oké, bal hátsónál a pata lecsipkedésénél kivette a lábát, mert a legyek bazirgálták. Jobb oldalát bírta. Utána elengedtük, majd apu mondta, hogy tegyem Remire a fonott kötőféket, így rátettem a kék kötőfékre, ami most van rajta. Hoztam bikakötelet is. Először karabíneressel kötöttem ki, majd feltettem a nyakába a bikakötelet, átfűztem a piros kötőfék karikáján és úgy kikötöttem. A kovács a bal hátsóval kezdett, mert a múltkor, mikor az elsővel kezdte, megijedt és hátra rántotta magát, és utána egész végig para volt. Szóval bal hátsó pipa. Elkezdtem reménykedni, hogy nem lesz semmi baj. Bal első, pipa. Tök rendben volt, a két pata körmölése között vártunk egy kicsit. Beszélgettünk. Ő meg elkezdte rágcsálni a vezetőszárat. Remélem, majd leszokik róla. Aztán jobb első. Azt is kitűnően állta. Majd jobb hátsó. Meg sem mozdult. Lényegében egy tökéletes körmölést bírt végig. Szerintem legközelebb elég a piros kötőfék. Reméljük. A kovács is megdicsérte.

Kötőfék nélkül
2011. július 17., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Tegnap délelőtt valahogy ledobta magáról a kötőféket és így látva rájöttem, hogy Remi egy gyönyörű ló. A kötőfék pedig belerondít az összhatásba. Gyorsan le is fényképeztem. Ma pedig vissza tudtam rá rakni, nem volt semmi probléma, ami szerintem jó, pláne az utóbbi esetre nézve (úgy kellett lefogni stb.). De nem akarom elkiabálni.

Lovasok
2011. július 15., péntek
Olvasási idő: 2 perc

Kedden kora délután megjött Zsófi, vele vártuk a lovasokat. Unalmunkban és talán izgalmunkban elvittük a kutyákat sétálni, Lady nem jött velünk. Kimentünk a btelep sarkáig, ott vártunk fél órát, aztán visszaindultunk. Már majdnem beértünk a tanyára, amikor apa telefonon szólt, hogy a sóstónál vannak a lovasok. Az addig oké, csakhogy még nem raktuk át a Remiéket az ideiglenes helyükre. Kicsit rákapcsoltunk a gyaloglásban, hogy minél gyorsabban beérjünk és szóljunk Z.-nek hogy át kell rakni a lovakat. A kecskéket áthajtottuk a legkülső karámba, Kristályt átvittem a közápsőbe (számára az volt a legbiztonságosabb, bár drótkerítés vette körül. Aztán megpróbáltam Remit is átvinni Krist helyére, de miután elveszítette az anyjával való szemkontaktust, megőrült: majdnem elütött, mindig visszafordult. Mondom, akkor kerítést bontunk. Gyorsan szétbontottuk két oszlop között a karámot. Remi csak úgy száguldott az új helyére. Még annyi időnk volt, hogy a bevezető úton félútig a lovasok elé menjünk Zsófival és útbaigazítsuk őket. Bent a karámban kikötötték a lovakat, lassan lenyergeltek, közben megmutattam a felszerelésük helyét és megnyugtattam őket, hogy bár a villanypásztor be van húzva, nem lesz bekapcsolva. A nyergelés után megmutattuk a szobájukat, bemutatkoztak anyáéknak, majd megetettük a lovakat és utána vacsora. Közben beszélgettünk. Vacsora után még elmentünk a sóstóra egy éjszakai fürdésre, ami tök jó volt (bár én nem mentem be a vízbe). Alvás előtt ránéztünk a lovakra, majd mentünk aludni.
Szerda reggel nagyon korán keltem (4 után óránként), ugyanis megijedtem, hogy elmentek a lovasok. Közben ők is aludtak. Kimentünk Zsófival a lovakhoz, vittem fényképezőgépet, csináltam egy csomó képet. Öt ló volt: volt egy Kese nevű kisbéri (Zsófi kedvence); egy pej hókával, szintén kisbéri (én kedvencem); egy sárga shagya-arab; egy sötétpej és egy pej ló, melyeknek nem tudom a fajtáit. Lassan előszállingóztak a lovasok, majd megbeszéltünk egy délelőtti strandot a Sóstón, melyre Ladyt is elvittem (bővebben: későbbi poszt). A strandról visszaérve összepakoltak a lovasok, majd elkezdtek felnyergelni. Mi is felnyergeltük Kristályt, majd lefutóztam, mert láttam rajta, hogy tele van. Majd mi is fölszáltunk: a nyeregbe én, mögém pedig Zsófi. Elindultunk, kicsit eligazítottam őket, majd a Robiék előtt elköszöntünk egymástól, mi pedig visszafordultunk. Krist tök normális volt. Visszafelé félúton Zsófi leszállt, mert fájt a feneke, egy kicsit gyalogolt, majd felült a lóra, én pedig leszálltam, a háromnegyed résznél pedig én ültem a nyereg mögé. Az elején még kényelmes volt, utána már nyomott a háta. A bekötőnél már egyedül ment be, lenyergeltünk, Krist pedig legelt. 

Bónusz óra; ügyesedik
2011. június 23., csütörtök
Olvasási idő: < 1 perc

Ma is mentem lovagolni, kicsit (nagyon) késtem is, így csak keveset tudtam Teddyn lenni. Felnyergeltem, kapott új kantárat. Kint egy teljes lovardában lépés, majd egy kör ügetés, átváltás, háromnegyed kör, átváltás, majd nagykörön ügetés és vágtába beugratás mindkét kézre. Ezután Szilvi bement Rozit felnyergelni, ő új nyerget és kantárt kapott. Lovat cseréltünk és a lányok is begördültek. Először a nagyobbik jött, őt futószáron ügettettem, meg közben gyakorlatokat csinált. Aztán cseréltek, ő is futózott, ügetett. Addig a nagyobbik vágtázott Teddyn. A nyerges előtt lenyergeltünk, Szilvi elvitte Teddyt lemosni, mert rendesen megizzadt, majd én is bevittem a Rozit a helyére, összeszedtük a kantárt és jöttem haza, vagyis a tanyára.

Miután körbenéztem, fogtam a két szárat (bikakötél és vezetőszár), megnyitottam félig a csapot, aztán kikötöttem Remit, majd a bal oldalát lefürdettem. Tök jól tűrte, nem húzta magát. Utána óvatosan elhúztam előtte a slagot, ami hiba volt, de ezt is szokni kell. Másik oldalát is lefürdettem, vagyis a nyakát, lábait és a hasa alját, majd óvatosan letettem a slagot, levezettem róla a vizet, majd elengedtem. Rögtön meghempergett a drága.

Remi és a fürdetés
2011. június 23., csütörtök
Olvasási idő: 2 perc

Tegnap 4 körül fogtam a bikakötelet és a vezetőszárat és odavittem a karámhoz. A slagot szétszereltem és odavittem. Remit kikötöttem. A vezetőszárat a felső rúdra, a bikakötelet pedig a középsőre. Apu óvatosan megnyitotta a slagot, én kicsit vártam még, had nézegesse, majd közelebb vittem hozzá. Aztán felemeltem, hogy a csobogást is szokja, majd a jobb első lábát éppenhogy lemostam. Amint a bőréig jutott a víz, rögtön elkezdte húzni a szárat, de a bikakötél meg a nyakára gyakorolt nyomást. Ide oda ficánkolt, én tetőtől talpig tiszta sár lettem. De még nem fejezhettük be. Oda mutattam az orrához, rá is irányítottam, amit élvezett, szórakozott vele. Míg pipált, gyorsan lemostam a négy lábát, meg a hasa alját és a szügyét, majd megint a szájához emeltem és elzárattam (apuval) a vizet. Elengedtem, ő rögtön meg is hempergett. Sajnos a B-jét felszaggatta, de amúgy is kezd sebesedni a sütése.

Estefelé még lementem és Aloe Vera-s sprickolóval lefújtam a sebeit. 

Úgy gondolom, amíg meleg lesz, a lehető legtöbbször kellene lemosni, had szokja. Még egy ideig tartjuk a szintet, vagyis csak a hasa alját mosom, de majd fokozatosan egyre felljebb. Érdekes, ő nem utálja, ha az fejére, orrára irányítom a gyenge folyású vizet. Kristály sunyít, ha ezt teszem.