EquestrianBlog
’10 BK 135
2011. június 15., szerda
Olvasási idő: 3 perc

Ma fontos dolog történt Remi életében: megbélyegezték. De ennek megvan a maga története.

Apu hívott, hogy jön Remi apjának tulajdonosa (továbbiakban Matyi) értem (mivel itthon voltam és nem a tanyán) és visz ki, mert jön a bélyegzős pasi (pasi? inkább bácsi). Jó oké, kimegyünk, bemutatkozok, hogy én vagyok Remi tulajdonosa stb. A férfi megnézte a fedeztetési lapot, ami így volt kitöltve:

– név: Kristály (helyette Gipsys Sweet L.)

– neme: kanca

– színe: fekete (helyette sötétpej)

stb.

Szóval anyum rosszul diktálta be. Megkérdezte, hogy akkor most Kristály svéd ügető. Mondtam neki, hogy nem, hanem Svédországból behozott amerikai ügető és felhívtam a hibákra a férfi figyelmét. De akkor van-e honosítási lapom meg útlevelem. Mondtam neki, hogy nincs, hanem a régi tulajdonosánál van (még).

Olvass tovább!

Rövidsörény, Beni fekszik
2011. június 5., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Ma délelőtt volt egy kis szabadidőm, így gyakoroltam a kutyákkal. Pankával végigvettük az alapokat, jól ment, aztán Ladyvel. Vele is. Majd felkapcsoltam Benire a pórázt és vele gyakoroltam. Minden jól ment, az ül is és a pórázon menés is. Háromszor megmutattam neki a feksziket, utána már úgy-ahogy maga csinálta. Oookos kuutyaa. Még egy kis apport, aztán mehetett el.

Reggel megjött a javítóból a felszerelés, számszerint: két Remiskötőfék, egy Kristályoskötőfék és a futószár. Sajnos Reminek a kötőfékjei porosodni fognak, ugyanis nem rakom rá, mert százas, hogy szétszaggatja. Mindegy is. Leápolás előtt egy kicsit megfuttattam a karámban, mert láttam rajta, hogy nem fog bírni magával, ha kikötöm. Kikötöttem, levágtam a sörénye maradék részét olyan rövidre amilyen a múltkori. Elöl is megigazítottam a frizuját, mert már nem lehetett látni a cuki csillagját. A végén még gyakoroltam vele egy kicsit, a vezetőszárat érintgettem hozzá (hasához, lábához stb). Remizés után kivittem Kristet az új kötőfékjében legelni, majd két óra múlva vissza is vittem.

Nyári tervek: mostmár heti egyszer járok a két helyre, és meg szeretném kérdezni Robitól, hogy átmehetek-e Kristállyal gyakorolni, nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a Kristállyon való lovaglásra, és a Remivel foglalkozásra, ki szeretnék jutni a Sóstóra, hogy megfürdessem a kutyákat – lehetőleg többször, minimum 2 lovastábor, egyéb tábor, nyaralások, csajokkal sütés (remélem), ezen kívül persze anyunak segíteni és az angol tanárhoz eljárni.

Első két nap
2011. április 29., péntek
Olvasási idő: 2 perc

Tegnap voltam a CSI*-n. 11 után értem oda, mivel be kellett mennem az első két órára, mert a második fizika tz volt. Elmaradt. Igazából nem is csináltunk túl sokat, Niki emelgette a pályakaput, egyszer kihoztuk Teddyt gyerekeket lovagoltatni. Többi időben fényképezgettem, egy csomó lett, az egyikre büszke vagyok, hogy sikerült egy olyat is fényképeznem. (majd később, az előző okok miatt). Este 7-kor tartottak egy orvosi ellenőrzést, azt még megnéztem. Nagyon durva volt az egyik eset. A srác vezette a lovat, a ló meg folyton mögötte volt és bele akart harapni. Nagy nehezen sikerült bemutatni a dokinak. (Elkezdi a doki: várjá' má', hisz megeszi a ló ezt a gyereket.)

Ma is voltam, de csak a harmadik óra után mentem. Szintén fizika tz, szintén elmaradt – ezentúl a bolondballagás miatt. Ma is kimentem, ma is fényképeztem, de csak kettőig maradtam, mert szétuntam a fejem. Az egyik versenyző (szegény) lova úgy stoppolt le az akadály előtt, hogy az akadály mindenestül felborult. Meg tegnap a vizesárok feletti rudat az egyik ló kettétörte. Még ilyet sem láttam.

A fényképekből úgymond sorozatokat csináltam, vagyis kiszemeltem egy áldozatot (lovast) és azt fényképezgettem a melegítőben.

Miután hazajöttem, lementem a lovakat megnéztem. Remi pszihéje már sokkal jobb, mostmár bírom vezetgetni, nemúgy, mint tegnap előtt. Később is lementem, a nyerges felől néztem rá. Meglátott, nyihogott egyet, megkérdeztem, "Lemenjek?" és nyihogott még egyet. És lementem. Kis cukorpofa.

Tündér
2011. április 23., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Ma voltam 10-re Vilibácsinál. Odafelé apu “felkészített”, hogy Kedvesem megellett. Bemegyek, Betyár a karámban, Kedves a bokszban, Vili bácsi pedig sehol. Benéztem a bokszba. Olyan aranyos kis cukimuki …. kiscsikó. Ugyanolyan, mint az anyja, vagyis ugyanolyan pej foltos. Párszor odajött, elkezdte az ujjaimat rágcsálni (mint Remi anno), egy csomót vakargattam, mindenesetre már hozzászokhatott. Fél óra után sem jött az oktató, így felhívtam aput, hogy jöjjön. Addig is vakargattam. Egy sztori: Kedves kakilt, rá a kicsi fejére, az meg megijedt és oda bakolt egy aranyosat. Amikor pedig becsuktam magam után az ajtót, Betyár lehempergett.

 

Itthon. Az istálló készen lett. Vagyis csak a nyerges vakolása. Majd jön a plafon, aztán az aljzat, majd a bebútorozás. Majd két hét múlva.

Vissza jött a “nagy lovas”, és továbbra is azt tanácsolta, hogy tegyük át Remit a másik karámba. És sikerült a kötőféket is feltenni. Aztán vettünk egy bálamadzagból fonttat, mondván azt nem szakajtja szét, de az meg kicsi. Mindenesetre az eladó azt mondta, hogy majd kicserélhetjük nagyobbra. Majd az ünnepek után… Addig se tépje szét a textilt.

Délután elkezdtük kifeszíteni a villanypásztort. Csupán a nagy karámba, ahol Remi marad. Szegénynek az elkövetkezendő napok egy kicsit kellemetlenül fogják érni, de hát ez az élet rendje.

Kutyák elvannak.

Mi készülünk a húsvétra, már három süti meg van sütve + még csinálunk kettőt. Én csináltam muffint, anyuval egy mézes-krémest, majd csak anyu a magyar pitét, ma pedig egy sósat is csinálunk, meg majd én a négyszínű csodaszépet.

TegnapTeddy
2011. április 15., péntek
Olvasási idő: 3 perc

Először gyorsan az otthoniakról: Remit ugye megkörmöltük. Elmesélés szerint nagyon rossz kislány volt, kicsit helyre kellett rakni. A kovács szerint valszeg kerek szerszámtartótól félt, de majd idővel talán megszokja. Megkérdeztük a leválasztásról a kovácsot: drasztikusan. Vagyis hirtelen. Aztán egy ismerősünk egy "nagy lovas" mondta, hogy ő átrakná a másik karámba (a marhák volt karámjába), a karámra villanypásztort és meg is van oldva. Ő így csinálta. Azt mondta, egyszer megütötte egy picit a csikót az áram, többet nem ment a kerítés mellé. Lehet hogy nálunk is ez lesz. Vagy. Felajánlotta, hogy (talán) elvisszük hozzájuk Remit. Anyjától is elszakad és más lovak társaságában lesz.

Hát én nem is tudom. Először inkább a másik karám. Mert így a lehető legtöbbet tudok vele foglalkozni. És erre valószínűleg már húsvét előtt sor kerül, hiszen már minden megvan.

Olvass tovább!