EquestrianBlog
Amerikai élményeim – lovaglások
2019. július 23., kedd
Olvasási idő: 2 perc

Napra pontosan egy éve utaztam ki au pairnek Amerikába három hónapra. Bár a terv egy év volt, bizonyos félre- és meg nem értések miatt úgy döntöttem, hogy ott hagyom a családot. A “rövid” idő ellenére elég sok lovas élményben volt részem.

Röviden a körülményekről. Egy díjlovagló nőnek (Jn.) a kisfiára kellett vigyáznom Marylandben, míg ő lovagolt / oktatott / versenyzett / egyéb dolgait intézte. Van (volt) egy lovardája / farmja fél óra autózásnyira a(z ideiglenes) háztól, ahol éltek, de közben egy másik faluban építkeztek, egy újabb farmot, ahol majd ha elkészül, lakni fognak.

Olvass tovább!
Két napos edzőtábor
2016. február 7., vasárnap

Olvasási idő: 3 perc

Szerdai esésem után sürgősen próbáltam tegnap reggelre meggyógyulni, de pénteken még úgy nézett ki, hogy se oldalra, se hátra és felfelé is csak nehezen tudtam kinyújtani a karom. Mindezek ellenére sem hagytam volna ki az edzést, mondván, ha nem javul, akkor legfeljebb majd felnyergel helyettem valaki. De szerencsére javult a vállam.

Tegnap reggel némi késéssel, háromnegyed nyolcra értem be, de nem késtem, ugyanis a többiek még csak az akadályokat rendezték a fedelesben. Miután segítettem nekik és készen voltunk, elmentünk nyergelni. A beosztás szerint az első osztályban lovagoltam. Zs. segített felnyergelni Dominót (vittem a saját nyergemet), és ahogy kész lett mindenki a kisistállóban, átmentünk a fedelesbe, ahol rögtön fel is ültünk a lóra. Lépésben melegítettünk, közben még jött két „idegen” lovas hozzánk.

Olvass tovább!

Újra lovardában
2016. február 3., szerda

Olvasási idő: 4 perc

Mikor megláttam facebookon, hogy újra lesz Pali bácsinak nyílt edzése, tudtam, hogy menni fogok. Múlt hét hétfőn fel is hívtam Robit, hogy akkor jelentkezek én is. Kérdezte, hogy saját lóval-e. A válaszom pedig a nem volt, mindkét ló esetében két indokkal. Kristnél azért nem, mert egyrészt idős, pihen, vemhes, másrészt mert tudásilag kinőttem őt. Reminél pedig, mert nem ismeri a fedelest, a földi munkát és nem akartam egy kezdő lóval kínlódni a két nap alatt. És pláne azért nem, mert tanulni akartam, ami sajnos egyik lovam esetében sem lehetséges.

Így hát „kértem” lovat a hétvégére. Úgy beszéltük meg, hogy hétfőn vagy kedden menjek be és akkor megbeszéljük a továbbiakat.

Olvass tovább!

Utolsó lovizás
2014. november 25., kedd

Olvasási idő: < 1 percEzúttal Cirire ültem, Luca pedig Kibora. Léptünk, ügettünk, könnyített ügettünk, patanyomfigurákat csináltunk, aztán eljött a vágta ideje. Ildi leállított, és mondta, hogy Cirit nagyon könnyű beugratni, nem kell “semmit” csinálnom. És így is volt. Teljes lovardában vágtáztunk. Én meg hagytam Cirinek, had menjen, mondjuk Ildi többször is ránk szólt, hogy lassítsunk, de annyira jó érzés volt, meg hiányzott is a vágta, hogy nem igen fogtam vissza a lovat. Vágtázás után levezetésképp ügettünk egy keveset, majd hosszú száron léptünk.

Legközelebb februárban tudok menni, ugyanis az elkövetkező két hét (ami teli lesz dogával) után csupán februárban lesz csak tanítás.

Láberősítős gyakorlatok
2014. november 18., kedd

Olvasási idő: 2 percIsmételten Mágust kaptam, vagyis jobb szó lenne a kértem, mert választhattam Kibo és ő közötte. Luca kapta Kibo-t. A boxban nyergeltünk, én hamar kész lettem, Ildivel mentünk is át a fedelesbe. Lépésben melegítettünk, Luca is megjött, ő is melegített egy kicsit. Aztán volt ügetés, könnyített ügetés, majd bementünk nagy körre. Bent kengyel nélkül a belső állítást gyakoroltuk, ami a végére egész jól ment, majd egy előkészítés, tanügetés és rövid vágta. Persze ez is kengyel nélkül. Először egész kis körökkel mentem, ami miatt folyton visszaesett ügetésbe, meg kinyújtotta a nyakát, én meg majdnem kiestem a nyeregből, de Ildi mondta, hogy nagyobb körön menjek, és tartsam keményebben azt a szárat, így kijjebb állítottam, nagyobb körre és ott már nem csinált ilyeneket. Nem vágtáztunk sokat egyszerre, mindig csak egy-két vágtaugrásnyit, hiszen a beugratáson volt a hangsúly. Kicsit becsapós volt, mert Ildi mondta, hogy félfelvétel, én meg beugrattam vágtába, pedig kiskör jött. Végül megcsináltam a kiskört, csak vágtában (és nem esett vissza), aztán megcsináltuk még egyszer, de ezúttal ügetésben. Ezután megint teljes lovarda és ügetés (a kengyeleket leeresztettük). A hosszú falakon nyújtott ügetést csináltunk, a rövideken pedig rövidítettünk. Majd egy-két kör munkaügetés, kígyóvonal és hosszú száron lépés. Levezetésül azt gyakoroltuk, hogy a szárhoz érés nélkül, csupán a test elfordításával késztessük kis körre a lovat. Nos, hát ez félig ment, mert csak egy fél kört sikerült megtenni.