EquestrianBlog
Gyors
2010. november 9., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

» Sziasztok. Elmenőben vagyok, szóval sietek. Ma nem voltam kint a tanyán, holnap megyek ki. Ma esett az eső, így nem tudtuk folytatni az istállóéptíést. Panka még egyben van. Felszabadult a másik karám, mivel elvitték a bikákat. Mostmár csak ki kell ganézni és valamelyik ló oda fog kerülni. Valszeg Krist. De félő, hogy akkor Remi átugrik és fennakad. De valahogy akkor is le kell választani. Másik lehetőség, hogy majd ha kész az istálló, Krist bentmarad a bokszban, Remi meg kint lesz. Vagy akár mindkét ló bent lesz pár napig. Bár ez így nem egészen lesz jó. ezek még tervek, még kell pár hét, hogy meglehessen valósítani. Sietek. Sziasztok.

Nem gondoltam volna
2010. október 23., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Amúgy különösképpen nem történt semmi. az istállóra holnap tesszük (valószínűleg) a betonoszlopokat, aztán rá a tálcákat, majd megmagasítjuk a falakat és jön a tető. Panka kerekedik: nem sokára lesz kiskutya. Pontosabban november közepén valamikor. Ma gyakoroltunk egy kis agilityt Ladyvel együtt. Mind a kettőjüknek jól ment. aztán kifésültem ladyt, mert tele volt királydinnyével meg minden egyéb ragadós növénnyel. Utána pedig elmentünk túrázni. Anyuék mentek körtét szedni, kérdeztem mehetek-e – kutyával. Mondta igen. Pankát nem kellett kéretni, ő már ugrott is a kocsiba, Ladyt csak oda kellett vezetni és ő is ment be. Lady az út elején egy kicsit elkezdett vinnyogni, nagyon nem szereti az autózást, de kétszer rászóltam és abba is hagyta. Visszafelé, amikor az autóba kellett volna menniük, Ladyvel volt egy kis balhém. Ugyanis amikor a körtéknél kiszálltunk, rögtön elengedtem, tudtam úgy is követ, mert csak minket ismer. na szóval amikor be kellett szállni a kocsiba, panka bement, de lady a maga természetével elfordult és elindult az ellenkező irányba. Én meg elindultam utána, de mérgesen szóltam hozzá, és végül meg tudtam fogni. Rátettem a pórázra és mentünk is be a kocsiba. A visszaúton másfele mentünk, tovább tartott az út, de Lady meg sem nyikkant, csak a kocsiban ingázott oda-vissza. Múlt héten lovagoltam Kristen, amikor írtam. Ma is lovagoltam egy kicsit, de csak szőrén, hogy Remit levezessem. Vágtázott is mint az őrült, majdnem elsodort minket. Aztán délután, azt hiszem, agilityzés után lementem Remihez. Nagyon édes, de látszik rajta hogy csikó. Azt csinálta, hogy mentem a karámba körbe-körbe és megálltam hogy bevárjam. Az egyiknél belém akart csípni. Mondom, most hagyd abba és kapott egy kicsit a nózijára.

Minden összejött
2010. október 14., csütörtök
Olvasási idő: 2 perc

» Hú de régen voltam és ezt szörnyen sajnálom, csak egyszerűen minden összejött. És ááá… Annyi minden van a fejembe, hogy mit mondanék.
1. Kedden elkezdtük a falakat pakolni és már ma tök jól halad. Ma bevittem Kristet (és Remi is bement) az istállóba, hogy megnézzük, hogy milyen magasra kell rakni a falat és az ablakot. Az ablak majd kb. 110 cm magasan lesznek, a falak meg nem tudom. csak azt tudom, hogy a téglával, amit építünk az 10 vagy 11 sor. És tök jól néz ki az egész.
2. Pankával most nem a játszótéren, hanem a falakon gyakoroltam. Semmi extra, csak hogy menjen a falon. Az 4 sarok már föl van építve a 10. sorig, és oda felkértem Pankát. Vagyis azt kértem tőle, hogy menjen oda fel. Erről készült is egy videó. Már kettővel tartozok, csak sosem kerülök hosszabb időre a laptophoz.
3. Ma voltam lovagolni Kristen. Elmentem a szomszéd tanyája mellett, aztán visszafordultam és elindultunk a tó felé. A btelep mellett vezető úton Remi már tök izzadt volt. Nem tudom mit csinált, de eléggé meglepődtem. Kimentünk oda a bekötőhöz, ahova múltkor, sőt egy kicsit túl is mentem. Találkoztunk Nikivel (lovardába jár), Remi utána ment és üdvözölte. Szegény Niki egy kicsit megijedt.

Remi és az alma
2010. október 10., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Ma voltam kint a tanyán, természetesen, délre kész lett a betonozás. Tök jól néz ki az egész. Ha lesz időm, teszek fel képeket. Ki van madzagolva, hogy mi hol lesz, a nyerges az tök nagy, így falak nélkül, bár a fal vastagságát is bele kellene számolnom. A két boksz a folyósó felé lejt, majd ha rá lehet menni a betonra, csinálunk vájatot az ajtó felé, hogy kimenjen a pisi. Holnap nem, hanem holnapután falazunk, egyrészt mert szikkad a beton, másrészt pedig kedden jön meg a tégla.
Ma felvágtam 4-4 részre a két almát és lementem a lovakhoz. Kristet természetesen nem kellett kéretni. Reminél először úgy csináltam, hogy az almákat a zsebbe, megfogtam a kötőféket és hozzá csiszoltam Remi fogához az almát.rágcsált, pipált, majd kiköpte az almát. Ezt megcsináltam még párszor, míg végül normálisan megette. Aztán a negyed almát is félbetörtem és úgy adtam neki, mert még azt is félbe kellett törnie. Amikor bevette, akkor odatettem a kezemet, hogy ne a földre köpje ki, mert ha nem tetszik neki, csak úgy simán kiköpi. Remi megevett két és fél negyed almát, Krist meg a többit.

Istálló nézés, lovaglás
2010. október 9., szombat
Olvasási idő: 4 perc

Tegnap gólyabál előtt voltam kint a tanyán lovazni. Elmentünk a baromfitelep (továbbiakban btelep) előtt, a nagy kanyar mellett. Remi kiment az útra én meg majd frászt kaptam, mert hátrafelé nem láttam a kanyar miatt, ráadásul két bicajos is jött szemben (az úton) azokra meg rányihogott. Aztán elmentünk a btelep bejáratához, ahol kövesút van és a bekötőn ügettem pár kört. Tök furcsa: más Krist ügetése betonon, mint a földön (vagy ez minden lónál így van? ). A kis gézengúz alias Remi meg mindig azt hitte, amikor befelé mentünk hogy haza is indulunk és nem fordulok vissza, hogy megtegyek egy újabb kört. Ilyenkor elvágtázott a buckákon a btelep elejéig, a kövesút mellé. Én pedig az újabb frászokat kaptam. Végül visszafordultunk, mert a csikó már látszólag le volt izzadva és félig hosszúszáron (mert ugye hát terepen nem lehet tudni) nyugisan mentünk végig a btelep kerítése mellett. Aztán az végén egy picit ügettem még. A karámban leszerszámoztam, Remit meg kikötöttem, hogy kikaparjam a patáját. Gyakorolni kell még, mert néha még mindig ránehezedik arra a patájára, amelyiket tartom, hogy engedjem el. Pankát hívtam, szóval jött velünk. aztán a lovaglás elején, amikor a külső kapu előtt voltunk, remi előrement a kapuig, ott megijedt valamitől és bakolva jött vissza. Aztán a legeslegelején, amikor felültem Kristre és be akartam állítani a kengyelt (mindig lejjebb állítom, hogy fel tudjak szálni) Remi hátulról fel akart ugrani az anyja hátára. És ez nem az első eset, mert amikor kimentünk a paprikaföldre, akkor is ezt csinálta. De tegnap gyors volt a reflexem és kapott egy kicsit az orrára a pálcával.
A btelep bekötőjénél meg azért ügettem, mert 1. furcsa volt, 2. próbáltam azt elérni, hogy nem a hangom biztatására ügessen, hanem a csizmasegítségre.  Ja meg a másik: az is jó volt, hogy egyik alkalommal, amikor a Remi elment a btelep elé, és rászóltam, nem mérgesen, csak úgy normálisan és megállt és visszanézett. Én meg megfordultam Kristtel és elkezdtem ügetni, ő meg jött óriási tempóval. Öröm látni. Egyszer tényleg lekamerázom.
A túra alatt meg Panka végig rettegésben volt, mert amikor Panka vágtázott akkor az Reminek nem tetszett és mindig megkergette. Furcsa: nem a kutya kergeti a lovat, hanem a ló a kutyát.
Tegnap voltunk istállót nézni, hogy tapasztalatot szerezzünk. Két helyre mentünk, az első eléggé rendetlen volt meg nem épp istálló a második meg annál szebb. Elmondom (leírom) mi volt ott:
A férfi fríz lovakat tart (barokk és sport típust) akiket fogatol. Az istálló az valami csodás. Olyan, hogy bemész, jó széles a folyósó. Szemben egy boksz meg mindkét oldalt kettő-kettő. A bejárathoz közelebb, a baloldali bokszban a sport típusú csődört a jobb oldaliban pedig a barokk típusú csődört tartja. A hátsóban pedig a kancák és a csikók laktak ugyanígy (baloldali sporttípusú, jobb oldali barokk típusú). A szemközti bokszban pedig széna volt. A bokszok nagyonnagyok voltak (mert hát vaskos fajta a fríz). A folyósó oldali széle pedig ugyanolyan felépítésű, mint egy átlagos lovardáé (alja fából van, a teteje rácsból). Az ajtón ki tud nézni a ló. Az önitatót is egyszerűen oldották meg: az ajtó mellet fölment a vízvezeték és az ajtótól nem messze van az önitató.
A mienk is hasonló felépítésű lesz: csak mi úgy tervezzük, hogy a folyósón indul a vezeték és a fa részt átfurva jut be a bokszba a víz és ahol átfúrtuk, ott lesz az itató. Az alja betonból lesz, bár én az elején egy kicsit ózkodtam tőle.
Kint azt hiszem, hogy már a betonozásnál járunk, vagyis csak a leges legelején. jó lesz, bár én még mindig kicsinek érzem az egész épületet. Majd idővel nagy lesz.
Végül egy kép: ilyennek képzelem a boksz felépítését, mindenféle cicoma nélkül (gömb az oszlop tetején, az ajtón levő alsó rács, meg a két pánt a fa részen.

Haladunk-haladunk. Ki a paprikaföldig.
2010. október 4., hétfő
Olvasási idő: 2 perc

Ma voltam kint lovizni, kimentünk a paprikaföldig. Úgy volt, hogy először nem tudtam eldönteni, hogy kimenjek-e vagy sem. Aztán meggondoltam magam és úgy döntöttem, hogy kimegyek. Az ihlet alatt gyorsan felnyergeltem, hogy mire megszűnik, már lovon legyek. A tóra rávezető úton már el is szált az ihlet, ugyanis annyira fújt a szél, hogy a hajamtól nem láttam semmit. De azért Kristet továbbnoszogattam. Ja azt elfelejtettem, hogy Pankát visszaparancsoltam a kapuban, és hát nem igen engedelmeskedett: félúton megláttam, hogy jön. Neki köszönhettem, hogy Remi most normálisan jött. Ügettünk-léptünk, aztán elértük a baromfitelep végét, ahol ugye nagy kanyar van és sajnos nem látom be (a múltkor is ezért fordultam vissza), így elég gyorsan kell haladni. Átmentünk a földútra, ki a paprikaföldig, ahol apumék a paprikát szedték, végig a paprikaföld mentén – itt megjegyzem, hogy amíg a földön voltunk, majd szétment a kezem, mert Krist nagyon akart menni – majd vissza egy másik földesúton, a szomszéd tanya mellett, és az a földesút is a kanyarhoz vezet, de erről az oldalról már belátom. Visszafele szintén szétment a kezem, de azért jót ügettünk, aztán beértünk és gyorsan lenyergeltem, mert elkezdett esni az eső. Panka visszafelé is követett, tök normális volt, amikor hívtam, akkor jött. Miután lenyergeltem, bementem almáért: Krist persze, hogy falta, Remi meg csak megkóstolta. Nem tudja még mi a jó.
Tegnap (vagy tegnapelőtt délután) gyakoroltam Pankával és felvettem videóra a bemelegítő pályát. Majd a hétvégén, ha laptophoz jutok (mivel ott van a videoszerkesztő), felteszem a youtubera. Ma viszont készítettem egy pár képet (Panka a szalmabálán, Remmmihről az új szőrével, és Remmih szopik)
Az építés ott tart, hogy megvan az alap, ki van ásva (de kicsi! aztán majd nagy lesz ). Holnap hozzák a sódert és lerakjuk az alapokat.
Holnap kisállatkiállítás, és CSAK Pankát viszem, mert Ladyt nem lesz időm kifésülni, és az is lehet, hogy a fejlődésében ez rossz pont lesz.