A tarka cicánk két hete megellett a kemencésben. Akkor azt hittük, hogy kettőt fialt. Pár napos korukban felvitte őket a padlásra, tegnap pedig nekünk is bemutatkoztak a picik. Három van: egy fekete, egy tarka (majdnem mint az anyja), és még egy fekete, de vannak benne barna tűzések. A fekete le is esett a padlásról, gyorsan apu visszatette. Még jó, hogy a kutyák nem vették észre.
Délután pedig mindhármat leszedtük és beletettük egy harmincas ládába őket, majd betettük a kemencésbe. Olyan kis cukik, fújtatnak rám, de amikor meg simogatom őket, akkor meg nyújtózkodnak, mert élvezik. Este felére már csak a fekete volt a ládában, ugyanis az anyjuk megint elvitte őket. Valószínűleg a füstölő tetejére. Onnan is le tudnak esni.
Kicsit furcsa lehet a cím. Arról van szó, hogy a macskákat szoktatjuk a kintlétre. Nappal a kutyák vannak kint (a macsekok bent), éjszaka pedig becsukjuk a kutyukat és a macskák mennek ki. Muszály megszokniuk. Bár ahogy figyelem őket, jobban szeretnek bent lenni. Tegnap előtt este kitette őket apum, és rögtön elkezdték kaparni az ajtót, reggel amikor meg beengedtük őket, akkor meg nem kellett kéretni a két cicust. A tarka amúgy már "találkozott" a kutyákkal, szerencsére meg is védte magát. Remélem majd, ha együtt lesznek – ha erről lehet szó – akkor is megvédik magukat.
Ja és én elneveztem őket magamnak: a fekete a Párduc, a tarka pedig a Maffia. (hogy az utóbbi miért? talán mert éjszaka mindig lever mindent)
Tegnap(előtt) fényképeztem a mcskákat, mert hát ők bent vannak és könyebb őket fényképezni. Hoztam is belőle pár képet, hogy megmutassam kik is ők.
| Lovaskocsi |
|
És amit nagyon remélek, hogy meg lesz a kocsi. Ugyanis valószínűleg cserélni fogunk zabot lovaskocsira. Én még nem tudok róla semmit, anyuék mesélték. Remélem a napokban majd megnézzük. A hámot meg majd beszerezzük. Ismerősünk azt mondta, hogy mivel ügető, ezért érdemes farhámot venni azért, hogy leszoktassuk a rohanásról (na ezt kétlem, max könnyebben lefékezhető).
|
| Macskák |
| Szemtelenek. De nagyon arik. Már mindkettőt meg bírom simogatni, de nem mindig hagyják. Majd idővel természetesen lenyugszanak és tűrnek. Amúgy megvan a napirendjük: mindig akkor játszanak, mikor tanulnom kéne. Játékuk általában rohangálásból és birkózásból áll. Na, meg néha felpofátlankodnak az asztalra (bocsi a kifejezésért). De azért jó hozzájuk hazajönni suli után. |
A macskák. Már az első naptól fogva szobatiszták. Csak úgy sprintelnek a macskawc felé. Bár még nem fogtam meg őket (hogy megnézzem lányok-fiúk), a fekete pedig még mindig fúj rám. A tarka már úgy-ahogy megbékélt velem, de csak egyszer tudtam egy pillanatra megsimizni. Játszanak. Olyat hancúroznak, hogy szép nézni. És a rosszalkodásban is együtt vannak. Ilyen az asztalra mászás, a bútorokon mászás és egyéb apróságok. Mi pedig rászoktunk arra, hogy vacsora után rögtön mindent pakoljunk el, eddig kb pihentünk elpakolás előtt. Jobb is ez így.
Ma pedig megtalálták a kemence és a fal közötti kis kuckót, amibe én már nem férek be, viszont ők előszeretettel alszanak benne.
Nevük még nincs, mi csak "macskák"-nak emlegetjük, illetve ha valamelyikkel találkozom, akkor pedig egy "Szia Cila"-t mondok.