Elérkeztünk a félév utolsó konzultációjához. Durva, milyen gyorsan telik az idő. Ez a konzultáció már az órarendre rápillantva is keménynek ígérkezett: két vizsga Futószárazásból (gyakorlat + írásbeli), egy ZH Gimnasztikából, és egy másik dupla vizsga Zupinál (lovaglás és szóbeli), nem is beszélve a nagyjából 7 órás Humán anatómia óráról.
Bár úgy volt, hogy szerdán délután még felülök Reményre, de Tarzan szépen keresztül húzta a terveimet, így a kutya miatt idegesen pakoltam össze indulás előtt. Végül apuval bepakoltuk a cuccomat a kocsiba, Tarzant meg a csomagtérbe és indultunk is a vonatállomásra, ők meg utána tovább az állatorvoshoz.
Előzetes megbeszélés alapján egy rövid vonatozás után Laura felvett és vele mentem fel Simonpusztára, ugyanis a sok kint-tartózkodás miatt inkább oda foglaltam szállást. Ám mielőtt a célunk felé vettük volna az irányt, még átmentünk a lovardához, ahol ő lovagol, itt jött apu hívása, hogy a doki megvizsgálta a kutyát, minden rendben lesz. Fél óra múlva indultunk a lovardából és kb. másfél óra alatt meg is érkeztünk a szállásunkra. Volt egy kis kavarodás a szobák miatt (elcsúszott az info köztünk, a bizti őrök és a szállásadó között), de sikerült elrendezni, úgyhogy felpakoltunk a szobába, majd én mentem a konferenciaterembe befejezni a szakdolgozatomat a másik egyetemre. Éjfélig mindenki megjött (és voltak páran olyan kedvesek és rám néztek, hogy mizu) és én is befejeztem a dolgomat, így hullafáradtan dőltem ágyba.
12.09 – Csütörtök
Reggel 7-kor volt ébresztő, mert fél óra múlva kezdődött a lóosztás a Lovastorna órához. Pár percet késtünk, mikor rétegesen (de mint kiderült, nem eléggé) felöltözve az istállóhoz mentünk, ennek ellenére úgy tűnt, mintha mi lettünk volna az elsők, ám az istállóba benyitva kiderült, hogy a többiek már javában szerelték a lovakat.
Oszkár, Tündér és Mázli voltak a soros lovak, így miután elkészültünk, átmentünk az elülső fedelesbe. A lovakat vezetők kézen elkezdték bemelegíteni a lovakat a fedelesben sétálva, majd áttértek a futószáras bemelegítésre, közben Ildikó utasításai szerint mi is elkezdtünk tornázni. 15 perc után hárman lóra kerültek, másik hárman pedig feladatokat adtak nekik (alapvetően tornázás a lovon, Oszkáron és Mázlin pedig lehetett zászlót és felállást is csinálni). Közben akik nem kerültek sorra, mi beszélgettünk és fagyoskodtunk. Végül kb. utolsóként kerültem Tündérre, miközben Bogi futószárazott és Lilla „kínzott”. Két óra fagyoskodás után lenyergeltük a lovakat és bementünk a csárdába melegedni és reggelizni. Fél óra múlva átmentünk a konferenciaterembe Lovastorna előadást hallgatni.
Óra után néhányan elmentek enni, én viszont úgy döntöttem, hogy a Pestre menőkkel tartok, mivel még nem voltam éhes, így öten bementünk Pestre, mert egyikünknek dolga volt a Derby lovasboltban és csak így tudtuk megoldani, hogy ne késsünk sokat a következő óráról. Míg a többiek egy potenciális nyerget tanulmányoztak, én körbenéztem a boltban. Az egyik Eskadron nyeregalátét nagyon megtetszett, de nem vettem meg.
A nyereg végül maradt a helyén, mi viszont siettünk az egyetemen tartott Pedagógia órára, szerencsére nem késtünk sokat. Este hatkor ért véget az óra, utána átmentünk a MOM-ba a lányokkal, és mivel volt egy óránk indulásig, ezért Lillával megvacsiztam, majd bevásároltam a SPAR-ban másnapra reggelit és túlélőkészletet. Végül Mariann kocsijával indultunk is haza, 8 után értünk vissza. Lefekvés előtt még átnéztük a Futószárazás anyagot, majd ment mindenki aludni.
12.10 – Péntek
Reggel Humán anatómiával kezdtük az egyetemen a napot. Tömény volt 3 órán keresztül hallgatni. Óra után az egyetemen ebédeltünk, nagyon finomat adtak, kár, hogy hétvégén nincs nyitva.
Ebéd után utaztunk vissza a lovardába, majd átöltöztünk meleg lovas cuccba, hiszen 13:30-kor lóosztás volt a Futószárazás vizsgához. Szintén Oszkár, Tündér és Mázli voltak a soros lovak. Felnyergeltük őket és ezúttal a hátsó fedelesbe mentünk. Én Oszkárt vezettem, majd beérve sétáltunk pár kört kézen, majd én átadtam a lovat az első vizsgázónak, mivel nem vele akartam vizsgázni. Mindenki kapott 10 percet (benne legalább egy kézváltással), hogy a saját részlegében minél inkább megmutassuk a tudásunkat. Én Tündért választottam, már megvolt a vágta, így még egy kicsi vágta után ügetésben iramfokozásokat és lépés-ügetés átmeneteket kértem tőle. Kicsit hajtós volt szegény, de végülis végrehajtotta a kéréseket. Végül 10 perc után szólt Orsi, hogy következő, mi pedig odamentünk hozzá és elmondta az észrevételeit (velem nem volt különösebb baja, viszont nehezményezte az iramfokozásokat nem csináltam (valószínűleg pont másra figyelt)), majd mentünk a többiekhez, akik a pálya szélén csendben figyeltek. Miután mindenki sorra került, hárman lépésben vezették a lovakat, mi pedig odasereglettünk Orsi köré, aki elmondta az általános észrevételeket.
Páran bementek lenyergelni, mások a csárdába melegedni, néhányan pedig (köztük én is) vissza a szobába. Én átöltöztem száraz ruhába (fázott megint a lábam), majd mentem le a konferenciaterembe. Nemsokára mindenki megjött, Orsi a lehetőségekhez mérten szétültette a csapatot és megírtuk a ZH-t. Mindenhez tudtam válaszolni, remélem jó lesz. Az elsők között végeztem, így mentem is vissza a szobába pihenni.
A lányok is hamarosan feljöttek, de mentek is tovább a csárdába forralt borozni és vacsorázni, illetve a Gimnasztika tananyagot megbeszélni. Én kb. fél órával utánuk mentem le, beszélgettünk egy kicsit, majd 10 körül Lillával visszamentünk, hogy alváshoz készülődjünk.
12.11 – Szombat
Még az este megbeszéltük a lányokkal, hogy korán kelünk, hogy bemenjünk Pestre, hogy még óra előtt a MOM-ban reggelizzünk. Így is volt, fél 9-kor már bent reggeliztünk a plázában. 9:45-kor kezdődött a rettegett Gimnasztika óra, hiszen tudtuk, hogy ZH-t fogunk írni. A tanárúr ki is osztotta a lapokat, majd kivetítette a kérdéseket. Miután megvolt a dolgozatírás, egy gyors szünetet rendelt el, mialatt ő kijavította a dolgozatokat. Mindenki átment, ezért megkönnyebbülésünkben megtapsoltuk egymást. Eredményhirdetés és a januári pótvizsga időpontjának megbeszélése után hármasával mentünk a táblához, hogy felrajzoljunk egy gimnasztika gyakorlatot, majd kb. véget is ért az óra.
Ezúttal csak háromnegyed óránk volt ebédelni, én mégis kockáztatva a Mammutba mentem Burger Kingért és Starbucksért, de persze mit vártam: a pláza tele volt, hiszen szombat is volt meg karácsony előtti két hét. Persze, hogy késtem (és akkor még az ebédemet se ettem meg), de Lilla sem ért vissza időben, így ketten megettük a beszerzett ennivalónkat a terem előtt a folyosón, és csak utána csatlakoztunk a többiekhez egy újabb, ezúttal közel 5 órás Humán anatómia óra hallgatásához. Óra végére persze mindenki totál le volt fáradva agyilag, így indultunk vissza, ezúttal a szokásos ötösünk helyett heten, jókedvűen beszélgetve a kocsiban.
Lecuccolás után a csárdában találkoztunk újra, ezúttal én is a többiekkel tartva megvacsoráztam, miközben meg- és átbeszéltük a Zupi órai anyagát (díjugratás története, cavaletti, lábsorrendek, lovardai rend, istálló, patanyomfigurák). Megint 10-ig maradtunk kb., hiszen feküdni kellett a másnapi korai kelés miatt.
12.12 – Vasárnap
Reggel korán keltünk és felöltöztünk a reggeli lovagláshoz. Mivel túl sokat szöszmötöltem a csizmával, ezért épp, hogy utolsónak érkeztem, a többiek már majdnem a nyergelésnél tartottak (ezúttal is 8 lovat nyergeltünk + volt egy hozott ló), mikor megtudtam, hogy Dáliát kapom. Dália egy haflingi kanca, egy majdnem egyéves csikó anyukája. Egy helyi lány vezetésével kimentem érte kicsit messzebb az istállótól. Bementem a lóért a karámba, a csikó persze rögtön ismerkedni és játszani szeretett volna, én viszont felvettem a figyelmeztető testtartást, mire ő futott egy kört körülöttünk, közben én feltettem az anyjára a kötőféket és elindultunk a kapu felé. A lány tartotta a kaput és visszatartotta a csikót, míg kimentünk a karámból, majd leányzóval az oldalunkon az istálló felé vettük az irányt. Dália nem nagyon kapkodott, így beletelt egy kis időbe, míg az istállóba értünk, ahol ráadásul a folyosón pont állt egy másik ló, mert lenyergelték őt, így várni kellett picit. Végül bevezettem Dáliát a patamosóba és Lillával elkezdtük leápolni őt, de mivel sáros volt térdtől lefelé, ezért minden lehetőségünket megfontolva a langyos vizes lemosás mellett döntöttünk. Gyorsan felnyergeltük a lovat, magamhoz vettem a kobakomat és vártunk az indulásra. Mivel mi voltunk a legközelebb az istálló ajtajához, ezért mi mentünk ki utolsónak.
Már amikor a lányzóval elmentünk Dáliáért, már akkor volt egy alap szélfújás, de mikor nyergelés után kimentünk az istállóból, a szél kb. viharosra erősödött. Átment a csapat a hátsó fedelesbe és felálltunk a fedeles közepén egymás mellé, majd Zupi szavára hevederigazítás után felszálltunk a lovakra (közben nekem Lilla segített kengyelt igazítani) és miután mindenki lovon volt, Zupi szólt hozzánk pár szót a vizsga és az értékelés kapcsán (a zörgés miatt egyébként alig lehetett hallani), majd elindultunk jobb kézen lépésben. Az előttem levő két ló (Polett és egy pej ló) már fokozott állapotban voltak, mivel a szél eléggé zörgette a fém elemekből épített fedelest (plusz a tetőn is kilazult egy elem, ami szintén csattogott). Az ügetésig nagyjából nem is volt gond, de miután elkezdtünk ügetni, a két izgatott ló a kilazult elem alatt rendszeresen megugrottak, ahányszor alatta haladtunk el. Én is éreztem Dálián, hogy nem kell nagyon noszogatni, sőt a többi ló ijedezésétől ő is pattanásig feszült. Pár kör ügetés és a két ló rendszeres megugrása után Zupi lépésre fogta a csapatot, beállított minket középre és leszállást kért tőlünk (nem lovagoltunk összességében többet, mint 10 percet). Elmagyarázta, hogy annak ellenére, hogy ma vizsgázni kellett volna, mindig a mi testi épségünk a legfontosabb, így az időjárásra és a felfokozott hangulatra való tekintettel a vizsgát elhalasztjuk, mert ha 8 ló megindul egy fedelesben és valaki leesik…, nos annak sosincs jó vége. És hogy megkapjuk a megajánlott ötöst (az egyetemi tanulmányaim alatt ez volt eddig a legkönnyebben megkapott ötös). Elhangzott továbbá, hogy ebből tanuljunk mi is és nem kell mindenáron órát tartani, ha magas a baleset kockázata.
Így hát elindultunk vissza az istállóba, ami szintén izgi volt, mert Laura haflingije felvágott farokkal táncolt a szár másik oldalán a körkörösen kavargó levelektől megijedve. Lenyergeltük és a helyükre vezettük a lovakat, közben megbeszéltük, hogy ez mennyire korrekt volt ez a döntés Zupi részéről, és hogy ebből mi is tanulunk, hiszen ezzel példát mutat nekünk, hogy a biztonság az első és nem kell az edzés megtartásához ragaszkodni. A várakozók részéről elhangzott, hogy Zupi már a fedelesbe belépéskor mondta, hogy itt bomba fog robbanni. De szerencsére mindenki túlélte.
Kaptunk fél órát felmelegedni és reggelizni, majd 9-kor kezdetét vette a szóbeliztetés a konferenciateremben. Az volt a módszer, hogy ketten vázlatot írtak, egy felelt, közben mi a terem előtt izgulva olvastuk a diákat és beszéltük át újra a lábsorrendet. Az utolsók között kerültem sorra és az alakzatok lovaglásából és szerepükből kellett felelnem.
Miután mindenki sikeresen sorra került, kényelmesen elmentünk ebédelni, hiszen volt egy óra haladékunk a rövidebbre vett lovaglás miatt. A fennmaradó időnkben mindenki visszavonult a szobákba kipihenni az izgalmakat. A lovaskultúra alapjai eredeti kezdése előtt kaptuk az infot, hogy Levente késni fog még egy órát, így egy óra helyett kettő előtt kezdtünk végül. Az óra jó hangulatban telt, azonban Lillával hamarabb le kellett lépnünk, nekem a vonat miatt, Lilla pedig így tudta megoldani, így vele mentem be Pestre este 5 után, ezzel számomra véget is ért a félév utolsó konzultációja.
Januárban Humán anatómiából és A lovaskultúra alapjaiból kell vizsgáznunk, illetve van két beadandó, ami szintén januári határidős, továbbá Lóanatómiából is le kell adni egy dolgozatot, a többi tantárgy pedig vagy jeggyel, vagy aláírással, de megvan.
Február első hétvégéjén pedig kezdődik az új tanév.