EquestrianBlog
Istálló nézés, lovaglás
2010. október 9., szombat
Olvasási idő: 4 perc

Tegnap gólyabál előtt voltam kint a tanyán lovazni. Elmentünk a baromfitelep (továbbiakban btelep) előtt, a nagy kanyar mellett. Remi kiment az útra én meg majd frászt kaptam, mert hátrafelé nem láttam a kanyar miatt, ráadásul két bicajos is jött szemben (az úton) azokra meg rányihogott. Aztán elmentünk a btelep bejáratához, ahol kövesút van és a bekötőn ügettem pár kört. Tök furcsa: más Krist ügetése betonon, mint a földön (vagy ez minden lónál így van? ). A kis gézengúz alias Remi meg mindig azt hitte, amikor befelé mentünk hogy haza is indulunk és nem fordulok vissza, hogy megtegyek egy újabb kört. Ilyenkor elvágtázott a buckákon a btelep elejéig, a kövesút mellé. Én pedig az újabb frászokat kaptam. Végül visszafordultunk, mert a csikó már látszólag le volt izzadva és félig hosszúszáron (mert ugye hát terepen nem lehet tudni) nyugisan mentünk végig a btelep kerítése mellett. Aztán az végén egy picit ügettem még. A karámban leszerszámoztam, Remit meg kikötöttem, hogy kikaparjam a patáját. Gyakorolni kell még, mert néha még mindig ránehezedik arra a patájára, amelyiket tartom, hogy engedjem el. Pankát hívtam, szóval jött velünk. aztán a lovaglás elején, amikor a külső kapu előtt voltunk, remi előrement a kapuig, ott megijedt valamitől és bakolva jött vissza. Aztán a legeslegelején, amikor felültem Kristre és be akartam állítani a kengyelt (mindig lejjebb állítom, hogy fel tudjak szálni) Remi hátulról fel akart ugrani az anyja hátára. És ez nem az első eset, mert amikor kimentünk a paprikaföldre, akkor is ezt csinálta. De tegnap gyors volt a reflexem és kapott egy kicsit az orrára a pálcával.
A btelep bekötőjénél meg azért ügettem, mert 1. furcsa volt, 2. próbáltam azt elérni, hogy nem a hangom biztatására ügessen, hanem a csizmasegítségre.  Ja meg a másik: az is jó volt, hogy egyik alkalommal, amikor a Remi elment a btelep elé, és rászóltam, nem mérgesen, csak úgy normálisan és megállt és visszanézett. Én meg megfordultam Kristtel és elkezdtem ügetni, ő meg jött óriási tempóval. Öröm látni. Egyszer tényleg lekamerázom.
A túra alatt meg Panka végig rettegésben volt, mert amikor Panka vágtázott akkor az Reminek nem tetszett és mindig megkergette. Furcsa: nem a kutya kergeti a lovat, hanem a ló a kutyát.
Tegnap voltunk istállót nézni, hogy tapasztalatot szerezzünk. Két helyre mentünk, az első eléggé rendetlen volt meg nem épp istálló a második meg annál szebb. Elmondom (leírom) mi volt ott:
A férfi fríz lovakat tart (barokk és sport típust) akiket fogatol. Az istálló az valami csodás. Olyan, hogy bemész, jó széles a folyósó. Szemben egy boksz meg mindkét oldalt kettő-kettő. A bejárathoz közelebb, a baloldali bokszban a sport típusú csődört a jobb oldaliban pedig a barokk típusú csődört tartja. A hátsóban pedig a kancák és a csikók laktak ugyanígy (baloldali sporttípusú, jobb oldali barokk típusú). A szemközti bokszban pedig széna volt. A bokszok nagyonnagyok voltak (mert hát vaskos fajta a fríz). A folyósó oldali széle pedig ugyanolyan felépítésű, mint egy átlagos lovardáé (alja fából van, a teteje rácsból). Az ajtón ki tud nézni a ló. Az önitatót is egyszerűen oldották meg: az ajtó mellet fölment a vízvezeték és az ajtótól nem messze van az önitató.
A mienk is hasonló felépítésű lesz: csak mi úgy tervezzük, hogy a folyósón indul a vezeték és a fa részt átfurva jut be a bokszba a víz és ahol átfúrtuk, ott lesz az itató. Az alja betonból lesz, bár én az elején egy kicsit ózkodtam tőle.
Kint azt hiszem, hogy már a betonozásnál járunk, vagyis csak a leges legelején. jó lesz, bár én még mindig kicsinek érzem az egész épületet. Majd idővel nagy lesz.
Végül egy kép: ilyennek képzelem a boksz felépítését, mindenféle cicoma nélkül (gömb az oszlop tetején, az ajtón levő alsó rács, meg a két pánt a fa részen.