FőoldalRólunkFacebookInstagram
EquestrianBlog
Kisbér, Bábolna – és egy kicsi csalódás
2011. 08. 24. • Esemény
Olvasási idő: 2 perc

Nos, eléggé elmaradtam. 13-14-ig ellátogattunk az ország északi részére, többek között Kisbérre és Bábolnára. Az út kábé két és fél órás volt, odafelé nagyjából végig aludtam, de amikor kellett a GPS (főleg vége felé), akkor meg fent voltam, mert csak én tudom használni, ráadás a telefonomon van. Először Bábolnára mentünk, minden be volt zárva, egy hapsitól megkérdeztük, hogy mágis van-e valami. Mondta, a városon kívül, a pályán van egy verseny. Odakocsikáztunk, eltöltöttünk ott 3 órát. Anyu ki sem szált az autóból, mert olyan helyre parkolt, ahonnan rálátott a versenyre. Én meg fogtam magam és körbenéztem. Először még a versenyt csodáltam, majd a bemelegítőt. Aztán bementem az istállóba, ahova Belépnitilos! tábla jelzett, de úgymond nem érdekelt. Ott lefényképeztem a bokszot, a kinézőablakot, majd a fedelest is. Aztán visszamentem anyuhoz, ő pedig hüledezett, hogy hogy merek a lovon lenni. Aztán egy lány leesett az akadály előtt, ő meg majdnem odarohant. Mondtam neki, nincs semmi baj, majd a dokik ellátják. Utána pedig "megnyugtattam", hogy mindenkivel megtörténik, aki lóra ül. Megvártunk két eredményhirdetést, én pedig magyaráztam anyunak a dolgokat.

Közben volt egy csaj, akire rábíztak egy sárga lovat (sztem kisbéri). Először a kocsik között sétált vele, majd felment a pálya melletti dombra. Ott megállt. Aztán ha a ló megmozdult, rögtön megrántotta a kantárt. Az is baj volt, ha lépett, meg az is, ha legelni akart, akkor is kapott rántást, ha nyihogott. Azt hittem, oda megyek és kitépem a kezéből a szárat. Nem volt normális az a nő. Ez még anyunak is feltűnt, pedig rácsodálkozott arra, hogy az ügetés, az nem vágta (kérdeztem, akkor a vágtát minek gondolta), vagy hogy két versenyszám között felszántott egy traktor, meghogy mennyi kacat van a ló kantárához és a nyereghez kötve (értsd martingál, szügyelő…)

Aztán átgurultunk Bábolnára. Ott bár láttuk az istállókat (a buszmeg mellett), nem volt egy lélek sem. Kicsit autóztunk még. Majd elmentünk Bakonybélbe, az valami gyönyörű hely. Nagy nehezen találtunk szállást. Vacsi előtt átmentünk Zircre, ott láttuk azt a betyár összejövetelt. Vacsira visszamentünk. Másnap hazafelé elmentünk Devecserbe, eléggé megrzóak a vörösiszap jelei a fákon és a házfalakon. Aztán a Balaton mellett jöttünk haza.