FőoldalRólunkFacebookInstagramBloglovin
EquestrianBlog
Meghoztuk Bogyót
2022. 04. 02. • Bogyó
Olvasási idő: 5 perc

Miután Benit eltemettük, Tarzan teljesen megzuhant, ami érthető is, hiszen ő már úgy érkezett hozzánk, hogy volt mellette másik kutya és most életében először egyedül maradt.

Szegényke egész nap csak feküdt, nem mozgott túl sokat. Lehetőségeimhez mérten próbáltam minél több időt vele tölteni (voltunk terepen, a szokásosnál többet labdáztam vele, gyakrabban kimentem hozzá megsimogatni, a megengedettnél többet lehetett bent a házban stb.), de nyilvánvaló volt, hogy kell mellé egy társ.

Nem volt mese, hamar elkezdtünk agyalni azon, hogy milyen kiskutyát hozzunk haza. Anyunak továbbra is a magyar vizsla volt a legnagyobb álma, nekem pedig az ausztrál juhászkutya volt a szimpatikus (Jn.-éknek aussiejuk van / volt, ott tetszett meg először a fajta, illetve Imi kistermetű aussieja, Pepsi is nagyon tetszik). Azonban anyu nem mert belevágni, mondván, hogy megeszi a csirkéket, én meg azzal érveltem, hogy hát Lady sem csinált semmit.

Én amúgy is tartózkodtam attól, hogy vizslát hozzunk haza, mivel abból előbb-utóbb vadászkutyát nevelünk, azonban én nem akartam Tarzantól elvenni a vadászat lehetőségét és el akartam kerülni azt a szituációt, hogy a vadászat reggelén arról kelljen dönteni, hogy vajon melyik kutya jöjjön velünk. Tarzan a mi vadászkutyánk és kész.

Húztuk-nyúztuk egymást, nem jutottunk dűlőre, közben anyu megtudta, hogy az egyik ügyfélnél született vadász vizsla kantól és vizsla szukától kiskutya, ám az ügyfél eladta az almot egy kiképző családnak, ezért hozzá irányítottak minket.

Múlt hét szerdán végül elmentünk megnézni a kiskutyákat. Odafelé megbeszéltük, hogy elsősorban kan kiskutyát nézünk, hiszen Tarzan is kan kutya és nem szeretnénk lány kutyával bajlódni.

Mikor megérkeztünk, a kölykök a belső udvarban voltak, így E. is oda vezetett minket. Természetesen azonnal lerohantak minket a kicsik, ugráltak ránk, harapdáltak minket. A nyolc kiskutyából kettő volt kan, ám ők nem voltak túl aktívak, a csapat szélén voltak, nem jöttek igazán oda. Ellenben a lányok közül kettő, a rózsaszín nyakörves és a legkisebb szuka volt nagyon érdeklődő. Az utóbbi kicsinek nem volt nyakörve, ugyanis az volt a család terve, hogy őt megtartják maguknak.

Simogattuk őket, közben beszélgettünk és kiderült, hogy a család férfi tagja is vadász ember, megmutattuk neki Tarzant, illetve beszélgettünk a vadász és a kutya kapcsolatáról és apu mondott egy olyat, ami alapján E.-ék meggyőződtek, hogy jó helyre kerül a kicsi, amennyiben úgy döntünk. A mondat valahogy így szólt: a kutya a vadász társa és nem egy tárgy, amit az idén végén felteszünk a kispolcra, a kutyával két idény között is foglalkozni kell.

Végül egy óra múlva azzal váltunk el, hogy majd hétfőn visszaszólunk a döntésünkkel kapcsolatban, megbeszéljük és mérlegeljük a dolgokat, pláne mert úgy tűnik, az egyik szukát vinnénk haza, meg amúgy is lovas suliban leszek.

Közben itthon felmerült az is, hogy Pitypang-vizslánk legyen, de mivel Petiék célzottan vadász kutyákat tenyésztenek, ezért ezt az ötletet hamar elvetettük.

Suli után hazaérve családilag megbeszéltük, hogy akkor legyen a legkisebb szuka, ezzel mondhatni csökkentve az esélyt, hogy vadászkutya lesz belőle, bár nem vagyunk ellenére, ha mégis tehetsége lenne hozzá.

Fel is hívtuk E.-t és abban egyeztünk meg, hogy szombaton (vagyis ma) tudunk menni a kutyáért.

Így is volt, reggel egy reggelit közbeiktatva másfél óra alatt megérkeztünk E.-ékhez. Érkezésünkkor a kicsik még a kennelben voltak, így E. kikapta közülük a kicsi szukát és a kezembe nyomta, közben apu kifizette az árát, illetve megkapta a kutyával járó zacskó kutyatápot és az oltási könyvet, továbbá rendelt apu egy zsák tápot, hogy legyen.

Kimentünk a kocsihoz, én betettem a kicsit a hátsó ülésre bekészített, takaróval bélelt ládába, majd gyorsan mellé ültem az ülés másik felére, majd elköszöntük E.-éktől és elindultunk haza.

Az első negyed óra azzal telt, hogy visszatartsam a kicsit, aki mindenképp ki akart ugrani a ládából, idővel azonban megnyugodott és hol lefeküdt, hol felült és nézett ki az ablakból, továbbá hányt szegényke, ötször is. Szerencsére csak vizet, mert E. okosan nem adott neki reggelit.

Egy óra múlva meg is érkeztünk és kezdődött az ismerkedés.

Tarzan érdeklődve szaglászta körbe a kicsit, így hagytam őket ismerkedni, közben kipakoltam a kocsiból. Kis idő múlva körbesétáltunk a tanyában, hogy körülnézhessen. Nagyon magabiztosan viselkedett, emlékszem, Tarzan sokkal félénkebb volt az első napján. A lovakra nem volt semmi reakciója, viszont ahogy Tarzannál, így most is eltűntek a macskák.

Tarzan próbált vele játszani, de a pici még nem volt eléggé felszabadulva hozzá és próbálta a konfliktust kikerülni, na meg Tarzan a nagy testével ide-oda ugrándozott a kicsi felett, ami azért ijesztő lehetett a számára.

Pár órával az érkezés után ketten bekucorodtunk a konyhában levő szürke fotelbe és aludtunk vagy két órát.

Újabb játék és felfedezés következett, majd megint aludt a fotelben (ezúttal nélkülem).

A nap kérdése az volt, hogy mi legyen vele az éjszaka folyamán. Kint semmiképp nem maradhatott, mivel április elejéhez képest még mindig 0°C volt éjszaka, meg hát nem akartuk, hogy elmenjen félelmében. Sem a kemencésbe, sem az istállóba, sem a vadászba nem tudtuk berakni, mivel mindhárom teli van pakolva mindennel.

Kizárásos alapon akkor aludjon a házban, amiből jelenleg az lett, hogy apuval fekszik az ágyban, de majd nem sokára kiengedem pisilni, aztán velem fog aludni.

Vasárnap reggel

Tegnap este úgy volt, ahogy tegnap írtam: éjfél körül kabátot húztam és Tarzannal együtt kisétáltunk a lovakhoz, közben a kicsi elvégezte a kis és a nagy dolgát is, majd visszamentünk a házba. Bent felraktam az ágyra, majd én is bebújtam mellé. Direkt úgy akartam, hogy ő legyen belül, hogy ha le akar szállni az ágyról, akkor arra felébredjek.

Szerencsére nem volt semmi probléma az éjszaka, sőt reggel úgy kellett kirakni az ágyból, nagyon jól érezte magát.

Szóval így lett egy új családtagunk, jelenleg a neve Bogyó anyu elnevezése alapján, aztán majd meglátjuk, hogy fog-e ez változni.