EquestrianBlog
Meglepetés
2014. március 9., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Ma reggel korán (8ó) bent voltunk a városban, és jöttünk visszafelé (fél-háromnegyed 9), mondja apu (mivel én épp olvastam – mily meglepő), hogy ott egy lovas a B. bácsi legelőjén. A Pisti az. Átfutott az agyamon, hogy gyorsan hazaérek, átöltözök és feldobom Remire a cuccot és utána megyek. Hazaértünk, apu beállt, mint rendesen, én olvasok tovább, mint rendesen. Aztán ugatnak a kutyák. Pisti jön be. Elé mentem, mert a lovat idegesítették a kutyák, aztán beszaladtam átöltözni. Rekord idő alatt Remin voltam. Elindultunk a vadkerti úton. A M. tanyánál volt egy fólia, és mivel a szél fújt, ezért lengedezett rendesen. A két ló egyszerre fordított hátat, én gyorsan visszaállítottam Remit, Pisti meg harcolt egy kicsit Malibuval. A fenyvesnél, majd a dzsungelesnél fordultunk jobbra, és mivel mondtam neki, hogy 10-re vissza kell érni, mert jön egy lány lovazni, ezért az út végén elváltunk, én mentem visszafelé, ő tovább. Elég gyengén mentünk. Remit a játékboltos-tanya után vágtára fogtam, és mentünk, de ez semmi volt ahhoz képest, amit az utolsó, egyenes szakaszon lenyomtunk. Adtam neki szárat, ő pedig ment rendesen.