EquestrianBlog
KÁN 2013
2013. augusztus 30., péntek
Olvasási idő: < 1 perc

Idén pénteken, azaz 30-án mentünk, korán reggel. Siettünk, mert úgy tudtuk, hogy 9-kor kezdődik a Takarmányozási szuszpenzió anyuéknak, de mint kiderült, csak 10-kor. Körbejártuk az egyetemet, hiszen lehet, hogy jövőre itt fogok tanulni (vagy Gödöllőn). Odáig meg vissza vagyok tőle, csak jókat olvastam és a lovardát is csak egy út választja el. Miután anyuék bementek, én mentem a kiállításra, ami ugye a lovardában van. Bementem, megnéztem, mi a program, aztán tettem egy felfedező körutat. Egy csomó hasznos (továbbtanulás, ügető, ill. két Pegazus újság) és nem hasznos (világító kulcstartó, ami nem is működik) holmit összeszedtem. Végül bementem a fedelesbe és néztem a programot.

Olvass tovább!

Beni vadászik
2013. augusztus 28., szerda
Olvasási idő: < 1 perc

Munka közben (dohányszedés) vesszük észre, hogy Beni nagyban néz valamit. Egyszer csak megtámadta a homokot és a következő pillanatban egy nyuszival jött felénk. A zsákmányt persze nem igazán engedte a közelünkbe (nem morgott, csak arrébb ment), a többi kutyát pedig elmorogta. Jogos. Fogjon mindenki magának kaját. Azt még megvárta, hogy elszaladjak a gépért.

Fedeztetés
2013. augusztus 25., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Hosszú győzködés után mégis belementem, hogy esélyt adjunk még egy csikóra. Már hétfőn, mikor hazajöttünk, észrevettem, hogy Kristály sárlik. Meg másnap az ismerősünk is mondta, hogy nagyon sárlik az a ló. Végül tegnap eldöntöttem, hogy belemegyek még egy csikóba. Ma reggel fel is hívtuk a Matyit, hogy mikor ér rá, nézze meg a lovat, hogy ő hogy gondolja. Kijött, megnézte, azt mondta, délután hozza a Vagányt (Remi apját). Ki is hozta. Én meg kikötöttem a Remit, hogy ne rendetlenkedjen.  A fedeztetés nehezen ment, Krist kicsit kirúgott, ezért kapott pipát, fel kellett kötni a farkát, meg a hátsó lábai alá ástunk. A végén pedig sétáltunk egy nagyot, hogy benn maradjon a sperma. 18 nap múlva nézni kell, hogy majd megint sárlik-e. De remélem nem.

Szüreti mustra
2013. augusztus 19., hétfő
Olvasási idő: < 1 perc

Reggel megetettünk itthon is ésKristet is. Aztán mondták, hogy lassan készülhetek, hiszen nemsokára kezdünk. Aztán mondta a Robi, hogy nem kell még, majd kb egy óra múlva. Oké, akkor én nyugisan elvittem a lovat lefürdetni. Épp végeztünk mikor jön a Zsófi és mondja, hogy 10 perc és kezdünk. Ja, és mióta szólt a Robi, azóta eltelt kb. negyed óra. Hipergyors nyergelésbe kezdtünk, még felvettem a fehér blúzt meg a fekete nadrágot, és pattantam is lóra.
Még két kocsis, meg még egy lovas volt rajtam kívül. Én mentem utolsóként. Mondták a nevemet, meg Kristályét. Aztán hozzáfűzték, hogy tegnap Nagy előnnyel megnyertük a versenyt. Eközben megtettem egy nagyobb kört a füves pályán. Próbáltam Kristet összeszedni, tarkóra engedtetni, én pedig helyesen lovagolni. Végül odaértem a tribünhöz. Vili bácsi volt ott, meg Varró Józsi bácsi, meg egy kecskeméti valaki. Vili bácsi kezet fogott velem, kozben kérdezték, hogy nem ijed-e meg a forgalomban. Még lefényképeztek, majd indultam ki a bejárathoz. Még egyszer visszamentünk, ezúttal mindnyájan. Az egyik kocsi mellett mentem, mert ha mögötte mentem volna, Kristnek lépésben kellett volna mennie. Megtettünk egy nagy kört, aztán mindenki ment a maga dolgára.
Én még ott maradtam a kapunál az árnyékban és a kisgyerekeket lovagoltattam. Élvezték.

Lovardában
2013. augusztus 18., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Pénteken elég korán elindultunk, olyan 4 körül. Tök gyorsan be is értünk, olyan fél óra alatt. Bent elmentem az istállók felé, majd egy srác megmutatta, hogy melyik lesz Krist boksza. Ám nem nyergeltem le, hanem meg akartam kerülni a pályát, ezzel is frászt hozva a Robira.  Ugyanis én jobbra indultam el, ahol is a benkes pálya (egyik) bejárata van. Mert ő azt hitte, hogy rá akarok menni a frissen szántott pályára.  Én meg mondtam neki, hogy csak kerülni akarok egyet. A füves pályánál találkoztam a Vilivel. Elemeiről kérdezgetett. Továbbmenve visszaértem a bejárathoz, de inkább a fák között szlalomoztam. Vártam, míg a többiek is bemennek a pályára. Aztán bementünk. Kristtel szokás szerint gyakoroltam: ügettem, léptem, kicsit gyorsabban ügettem a hosszú falon, stb.
Közben apu is megjött, és a kerítéshez támaszkodva figyelt. Odajött az egyik ismerősünk, aki mondta, hogy szépen ülök, de azért tartsam be a lovarda szabályait. Vegyek rövidebb szárat, csináljak félfelvételeket, engedtessem tarkóra, csináljak köröket, hajlítgassam.
A végére eléggé elfáradtam, de Krist legalább szépen meghajlította a nyakát.
Végül leléptettem, aztán bementünk. Megetettem, bepakoltam és mentünk haza.
Ma pedig csak délután gyakoroltam egy kicsit. Azokat, amiket pénteken is. Ma is ügyes volt. Futottunk gyorsan is meg lassan is. És szinte mindig reagált az első jelre.