EquestrianBlog
Megint szánkóztunk
2013. január 19., szombat
Olvasási idő: < 1 perc

Megint leesett a hó és megint kihasználtam a helyzetet. Elég hosszúra nyúlt a túra, Kristály csurom vizes lett az izzadtságtól a végére. Dupla takarót kapott. Megérdemelte. A vége szuper volt, ugyanis a "sarki" ház előtt hepe-hupás a talaj és ügetve meg nagyon pattog. Én pedig nem tudtam, hogy megmaradok-e a szánkón. Kapaszkodtam. Hazaértem.

Blog özön
2013. január 15., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Kéne mostanában egy ilyen is, mert hihetetlenül elmaradtam. És még a régieket sem pótoltam még be rendesen. Például Móricról még egy szót sem írtam, csak megadtam a címet, meg annyit írtam alá, hogy hamarosan… Ennek kb. egy hónapja. Bár vele amúgy "megszűnt" a kapcsolatom, arra várunk, hogy jobb idő legyen, és hogy Olivér eljöjjön érte (ha szólunk neki). Mindegy, az elkövetkező időszakban nekiállok és nemcsak bejegyzéseket fogok pótolni, hanem nekiállok és a lelkiismeret furdalásomnak engedve megcsinálom az egész oldalt (persze az idő függvényében, csak hát gép előtt nem csak a blogot nézek, hanem többek között zenét is hallgatok) – lesz új design (készülőben), meg megcsinálgatom a tartalom részt is.

Szilveszteri találka
2013. január 1., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Hivatalos voltam egy találkozóra a lovardába, hogy megünnepeljük a szilvesztert. Sokan voltak már ott, mire odaértem. Beszélgettünk, pezsgőt bontottunk és ittunk. Utána kivitték a többiek a lovakat a bal oldali homokos pályára. Fel alá nyargaltak, élvezték a szabadságot. Ezután mindenki elhelyezkedett a karámkerítés körül és lefényképezték az egész bandát. Ez után nem sokára szóltam anyunak.

Robiék után
2012. december 30., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Délután kettő körül anyu szól, hogy a vadkerti úton elhaladt egy lovas, meg mégegy, meg mégegy… Összesen asszem hatan. Mindegy is, szerintem/ünk a Robiék voltak (fb alapján be is igazolódott). Nem terveztem velük menni, de kb. egy óra múlva felnyergeltem és elindultam "utánuk". A körtés után fordultak le, és egészen a nagy kanyarig mentek, sőt azon is bőven túl. Végül egy fenyves után lekanyarodtak egy csapásra, amit egyszerűen nem tudtam megoldani, így visszamentem az útra és az első bal oldali leágazásnál lekanyarodtam, majd megint egy lehetetlen helyre értem, de nem adtam fel. Végül valahogy rákeveredtem a hazavezető útra és a "sarki" tanyánál lyukadtam ki. Huhh. Jó volt. És ami vicces, hogy azon az úton, amelyikre rákeveredtem, megint ott volt a csapat nyoma. Azt hiszem, két óráig tartott az út. Összességében élveztem, mert megint új helyeket fedeztem fel.

Városban
2012. december 16., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Újabban már nem is az erdőbe járok, hanem "asztfaltterepezek". A város széli lakótelepet járom be. Múltkor elmentem a Sóstó Csárda mögötti utcában, hogy megnézzem, mi a helyzet a Robiék régi helye mögött. Odafelé egy dán doggal találkoztam, de szerencsére a gazdája megfogta, szóval nem lett semmi baj. Igazából csak azért járok erre, mert jó érzés új helyeket megismerni, illetve mert a tanya környékén már minden ösvényt ismerek a közelben, és kb. egy óra lovaglás kell ahhoz, hogy kiérjek az ismert körből. Van amikor meg nincs időm ennyire.