EquestrianBlog
Segítettek
2012. november 24., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Ismerősünknél lovagol két lány, akik hétvégén járnak hozzá. Múlt héten beszéltünk vele Móci hülyeségéről, és felajánlotta, hogy átjönnek a lányok: Nelli és Nóri. Lovaskocsival jöttek, hoztak nyerget is. Először felszereltük a Mócit, de ő meg annyira ellenére volt, hogy tisztára leégetett. Úgy kezdődött, hogy a karámban nem engedte magát megfogni, később pedig rajta volt már a nyereg és épp a kantárat akartam rátenni, mikor kitépte magát a kezemből és beszaladt a karámjába. Na ott szenvedtünk vele vagy öt percet. Végül sikerült megfogni, és nem érdekelt, kötőfékre felraktam a kantárt és kész. Nóri felült rá, addig felszereltük a Szellőt és a Hajnalt. Én ültem az idősebbikre (nem tudom, melyik az ő neve), majd kerültünk párat a lucernáson. Móric elemében volt: bakolt, rúgott, stoppolt. De Nóri győzött. Aztán felvetődött a kérdés, hogy kimegyünk terepre. Én átnyergeltem Kristályra, Nelli pedig az idősebbik pacira. Elindultunk. Arra terveztem menni, amerre Timivel mentünk először, de két helyen is ki voltak engedve a kutyák, így tettünk egy kicsit nagyobb kerülőt. Az elején Móci makacskodott, de a pálca segített. Meg egy helyen vágtáztunk (a többiek), aztán Kristály ugrott egyet, nagyon meglepett. Visszafelé pedig én voltam az utolsó és az idősebbik paci kirúgott Kristályra és az arcom előtt 15 centire volt a patája. Huhh. Rögtön visszamentem középre, hogy ne forduljon elő mégegyszer. Végül hazaértünk. Mindhárom ló csurom vizes volt.

Díjugratás betöltve
2012. november 23., péntek
Olvasási idő: < 1 perc


Biosz után rögtön irány a lovarda. Megint az autóban öltöztem át (sztem az lesz az öltözőm). Többiek már kint voltak a jobb oldali pályán (néhányan nagykörön, de Pisti, Berni és Laura benn köröztek), Robi nem volt velük, így bementem az istállóba. Hannát kaptam, Zsófi pedig már kantározta, de hamar kész is lett, így gyorsan kivezettem a nyerges elé, Robi pedig rakta is fel rá a nyerget. Még megvártam Zsófit és mentünk is ki. Én a harmadiknak álltam be a nagykörre. Folyton bénáztam a szárral (túl hosszú volt). Először Pistiék ugrattak, majd minket is behívtak egy sráccal. Először simán, majd egy rúdon kellett vágtázni, végül egy kis x-en. Mindkét kézre. Befejezésként belül bolyongtunk lépésben, hogy a lovak lelépjenek. Aztán bementünk, Pisti segített leszerelni (levette a nyerget), én meg bevezettem Hannát és a kantárt kötőfékre cseréltem. Majd jött apu.

Sötétben Gazsival
2012. november 20., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Tegnap Szilvi felhívott, hogy nem érnék-e ma rá, mert a lányok ma érnek rá. Igent mondtam a 8 órám ellenére, így a négy óra körült beszéltük meg. Matek után rögtön vitt anyu loviba, kocsiban öltöztem át. Még nem volt senki, Szilvi pedig Suzy-n lovagolt. Végül befutott Brigi, majd Fanni is, így szerelhettünk. Én Gazsin, Fanni Nifti-Fiftin, Brigi pedig Latabáron lovagolt. A bal oldali pályán lovagoltunk fél lovardában. Gazsi nagyon ügyesen ment, már nem sántított és nem is volt lusta. Ügyesen ment. Először léptünk, majd ügetés-lépés átmeneteket kellett csinálni, végül behívott Szilvi nagykörre vágtára. Mikor visszamentem féllovardába, nem halottam, hogy ne vágtázz, csak annyit, hogy vágta és egy kör után elkezdtem vágtázni. A féllovarda felénél, azonban Gazsi megindult (eléggé sötét volt már), Szilvi pedig mondta, hogy ne vágtázzak, mert megijedt, hogy Gazsi megindult (én nem). Végül egy kis ügetés, majd lelépés és visszamentünk. Két hét múlva (mivek nem érünk rá) fel kell hívni.

Minden vég egy újnak kezdete…
2012. november 16., péntek
A bejegyzés elolvasáshoz Bejelentkezés vagy Regisztráció szükséges.
Paci futam
2012. november 11., vasárnap
Olvasási idő: 2 perc

Paci futam:
Résztvevő lovak száma: 5 ló
Helyszín: nálunk
Első három helyezett: Kristály, Remény, Móric
Utolsó két helyezett: a két shetlandi a szomszédból – akik még mindig nem értek be a célba.
Kb. így jellemezhetem az elmúlt 1 órát.

Ezt értem ki a facebookra, miután minden ló a helyére került.
Viccet félretéve. 9-kor jön be apu, hogy mit keres Móric a Kristályékkal egy karámban. Mellesleg két shetlandi a szomszédból kint legel a lucernáson. Anyuék már hivták a gazdájukat, de nem vette fel. Én rögtön szaladtam kifele, megnézni a shettiket. Egy pej volt és egy fekete-tarka. Vittem a bikakötelet, odamentem a pejhez, aki hagyta, hogy felrakjam a nyakára. Vezettem befelé. De jött apu, hogy ne befelé vezessem, hanem majd hazafelé. Elkezdtem arra vezetni, aztán mikor egyszer megállt legelni, én ráhasaltam. Fél perc múlva megelégelte, hogy rajta vagyok, kirúgott, kicsit meg is ütötte a kezemet, én meg ettől elengedtem a szárat, ő meg elszaladt. Jó akkor fogjuk meg, hogy levegyem a szárat, utána pedig megvárjuk míg megjön a gazdájuk.
Már jöttünk befelé, amikor Móric megcélozta rúgásával Remit, de mivel Kristály folyton védi, ezért őt találta el. Oké, akkor nem várunk esti vacsoráig (vagy legalább is a lovaglásig), visszaköltöztetjük Móricot a helyére. Először Mócit próbáltam megfogni, de ő meg rámrúgott, és ha nem ugrok két lépéssel arrébb, akkor bizony fejbe is talált volna. Végül bikakötéllel megfogtam Kristályt, és úgy gondoltuk, hogy majd Remi megy utána és Móricot majd átvezetjük. Hát ők nem így gondolták. Mindhárman átzúztak a kapun, Kristályt gyorsan visszavezettem, és elengedtem benn a karámban. Addig a másik kettő full vágtába megkerülték a fóliasátrakat. Remit próbáltam megfogni, először simán, utána egy kis zabbal, de nem kellett, mert bement magától.
Móriccal kergetőztem egy kicsit, közben apu kinyitotta az ő karámját. Nem jártam sikerrel, hanem jött a két kicsi shetti. Móric udvarolt a pejnek, de pej vagy nem találta Mócit elbűvölőnek, vagy harcolni akart herélt létére (is), így full vágtában megkergette Mócit. Móric meg szaladt előle. Vicces látvány volt. Végül bemenekül a karámjába a shettik elől, mi meg gyorsan rázártuk a karám ajtót. Még megkergettem ostorral a két kicsit, és bejöttem.
Az még rejtély, hogy Móric hogy ment át Remiék karámjába.