FőoldalRólunkFacebookInstagramBloglovin
EquestrianBlog
Versenyre gyakorlás
2012. 08. 17. • B. Sz.
Olvasási idő: < 1 perc

Tegnap még úgy voltam, hogy nem indulok a versenyen, de anyu és Szilvi is rábeszélt, így még bementem fél háromkor lovagolni egyet. Amikor nyergeltünk, akkor nyergeltek a Robiék is (akik időközben beköltöztek a laktanyába – ki tudja, mennyi időre). Így figyelni kellett a többi lovasra, mert hát Gazsi csődör. Fanni is ott volt, ő Vandára ült, ugyanis elhatározta, hogy indul holnap.
Először lépés-ügetés. Gyakoroltuk a szlalomot és a kaput. Majd nagy nehezen próbáltam beugratni vágtába, nem igazán sikerült, én fáradtam ki. Közben Robiék lelovagolták az idejüket, így a többi akadályt, vagyis a kulcsot és a keresztet is gyakorolhattam. Nagyon ügyes volt, azt hittem, verni fog.
Közben Fanni a Vandával gyakorolt – volna. Csak hát a drága arab, begőzölt a többi lótól, Fanni alig bírt vele. Leszállt, lefutószáraztatta full vágtába (közben Szilvi sokkot kapott a látványtól), majd megkérte Szandit, hogy legyen bent, ő meg felült. De azért sem volt nyugodt. Végül lekerültek a futószárról, és elkezdték a szlalomot és a kaput gyakorolni. A kapu még ímmel-ámmal ment, de a szlalomnál már nem lehetett kezelni a Vandát. Végül Szilvi tanácsára Szandi bevitte lenyergelni.
Hát ez egy ilyen gyakorlás volt.

Újabb adag
2012. 08. 16. • Fotóblog
Olvasási idő: < 1 perc

Ma sokkal szebb, kedvencebb képek születtek. Nekem személy szerint az f-f Benis, a második macskás és az utolsó Remis a kedvencem.




With new camera
2012. 08. 15. • Fotóblog
Olvasási idő: < 1 perc

Megkaptam a drágámat, és rögtön csináltam vagy 100 képet. Nagyon tetszik maga a gép és könnyű kezelni.



Hosszabb túra
2012. 08. 12. • Kristály
Olvasási idő: < 1 perc

Ma délután felnyergeltem, és találomra elindultam. Megint más lovasok nyomait követtem, de egy idő után letértek erre, ezért továbbmentem, és végül ott jutottam ki, ahol egyszer a Robiékkal túráztunk. Végül elindultam a szomszéd falu felé, de egy kanyarnál elindultam vissza. A vasút előtt is elfordultam visszafelé. Sokat ügettünk, Kristály nagyon ment volna, alig bírtam visszatartani. 10,25 km-t mentünk, amit viszonylag gyorsan, másfél óra alatt megtettük. A végén a legutolsó szakaszon, amikor hevedert lazítottam, Kristály olyat bukott, hogy szinte térdre esett, én meg majdnem leestem. Így eldöntöttem, hogy amikor hevedert állítok, inkább megállítom, mert rájöttem, ha előre dőlök – főleg a túra végén -, simán elveszti az egyensúlyát.

Visszaszámlálás
2012. 08. 10. • Lókeresés
Olvasási idő: 2 perc

Úristen, úristen, úristen, úristen, úristen… Jó oké, lenyugodtam. Nos, van egy naaaaagyon jó hírem, de ne szaladjunk el nagyon.
Miután elsején elegem lett Kristályból, és anya is beleegyezett abba, hogy keresünk valamilyen megoldást, mert megérti. Először lovakat kerestem a lovasok.hu-n, találtam is egyet, amit végül másnak eladtak. Mivel nekünk sok volna három ló tartása, ezért mást találtunk ki: két évig, vagy amíg Remin nem lehet lovagolni, addig tartunk bértartásban lovat úgy, hogy én lovagolom. Ötödikén eljött a vásár, nameg hétvégén ott volt a verseny, így pár lovas ismerősünknek elmondtuk a tervünket, hogy ha tudnak ilyen lovast, akkor ajálnjanak minket. Aztán egy ismerősünk mesélte, hogy ismer egy embert (akit anyu is ismer), aki lovakat tenyészt, de úgy, hogy az idős kancát vemhesíti, meggyőződik róla, hogy vemhes, majd másoknak odaadja, ott megellik, a csikót leválasztásig fel kell nevelni, majd visszaadni, a kanca pedig örökre nálunk marad. Mindez valószínűleg semmi pénzért.
Nos, mi tegnap felhívtuk ezt az embert (aki a volt igazgatóm férje) és megbeszéltük vele, hogy szombaton találkozunk nála és kiválaszthatom a lovat. Nekem tegnap egész nap fülig ért a szám, és ma is tök boldog vagyok, de csak akkor fogom elhinni, ha a karámban lesz.
Nekem valamiért egy almás deres kanca van a fejemben, akit Gyémántnak hívnak. 😀 Kicsit bizarr. Ettől függetlenül nem azt mondom, hogy deresnek kell lennie. Már csak azt kell eldöntenem, hogy lovagló cuccban menjek-e, mármint hogy ki tudjam próbálni. Mert lehet, hogy a legelőn állva tök aranyos, de amint felül rá az ember, ledobja.
És mégegy megjegyzés: ezek a lovak valószínűleg 10 évnél idősebbek.

Három az a kicsi
2012. 08. 10. • Macskák
Olvasási idő: < 1 perc

A tarka cicánk két hete megellett a kemencésben. Akkor azt hittük, hogy kettőt fialt. Pár napos korukban felvitte őket a padlásra, tegnap pedig nekünk is bemutatkoztak a picik. Három van: egy fekete, egy tarka (majdnem mint az anyja), és még egy fekete, de vannak benne barna tűzések. A fekete le is esett a padlásról, gyorsan apu visszatette. Még jó, hogy a kutyák nem vették észre.
Délután pedig mindhármat leszedtük és beletettük egy harmincas ládába őket, majd betettük a kemencésbe. Olyan kis cukik, fújtatnak rám, de amikor meg simogatom őket, akkor meg nyújtózkodnak, mert élvezik. Este felére már csak a fekete volt a ládában, ugyanis az anyjuk megint elvitte őket. Valószínűleg a füstölő tetejére. Onnan is le tudnak esni.