Ma volt a doki, megnézte Krist lábát. Átkötötte a sebet és azt mondta, hogy óvatosan elkezdhetem kézen vezetni. Vagyis elkezdhetem újra vele a tlk-t. Jövő héten jön, újra megnézi és akkor elvileg lassan elkezdhetek vele lovagolni. Vééégre!!
Aztán kicsit bővebben kifejtette, hogy valóban a rúdba verte be a lábát, ugyanis egy kis visszakunkorodó bőr lifeg. Arra várunk, hogy amennyire lehet, megszáradjon, és akkor a doki lekozmatikázza, és utána szabad a pálya.
Eddig minden nap volt a doki, kivéve tegnap meg ma. Kedden átkötötte a sebet, nem rakott rá nyomókötést, csak sima pólyát, hogy biztosítva legyen a fertőzésektől. Most jobban megnézte a sebet és mondta, hogy ilyet tényleg nem látott, ugyanis a boronás lovak egy picit feljebb sebesítik meg magukat, de Kristálynak pontosan (!) a pata fölött sikerült. Mondta, hogy legyünk türelmesek, mert elég lassan gyógyuló seb. Aztán volt a kovács is, akit bár a múlthétre hívtunk, csak ma ért rá. Ránézett Remire, mondta, hogy mivel úgy is vissza kell jönnie Kristet körmölni, ezért addig kibírja. Majd kb. két hét múlva jön.
Ma megnéztem Kristet (tegnap kresz miatt csak fél hétkor értem haza), és mintha a csüdje nem lenne olyan kecses. Ergo egy picit bedagadt. Tudom, hogy ezt természetes, úgyhogy annyira nem izgulok. Csak azt sajnálom, hogy annyit sem mozoghat, amennyit a bokszban tudna, hanem csak ki van kötve.
Ma délelőtt volt a doki, de csak annyi volt, hogy kiszállt az autóból, berohant Kristályhoz (alig bírtam követni), ránézett a lábára, mondta hogy majd holnap megint jön, átköti a sebet és beoltja tetanusz ellen, majd rohant is vissza az autóhoz, és el is ment. Anyu mondta, hogy ő mindig ilyen, mindig rohan mindenhova, de amit megcsinál az hibátlan (min. 40 éve állatorvos).
Hát nem ez volt a legjobb napom, és azt hiszem Kristálynak sem, de ő volt a legnyugodtabb mindannyiunk közül.
Már előzőleg megbeszéltük Cs. Timivel, hogy befogom Kristályt és elmegyünk szánkózni. 11-re beszéltük a találkozót, de nagyon fújt a szél, így mégsem mentünk. Egy fél-háromnegyed óra múlva viszont javult az idő, így befogás közben felhívtam Timit, hogy készüljön. Már beállni se nagyon akart a kocsi elé (újabban hisztizik befogáskor), de végül sikerült és el is indultunk. Átvágtunk B. bácsi lucernásán (btelep mellett), átmentünk az úton. Csak hát tegnap egy csomó eső esett és arra rá a hó, és ezt Kristet zavarta. Így letértem jobbra, csakhogy az mélyszántás volt és innen kezdődtek a bajok. Kristály kapkodta a lábát és próbált visszamenni az útra. Ekkor felborultunk, én kiugrottam a szánkóból ő pedig pár lépés után hasra esett.
Mivel február minden szombatján 20% akció van, és mivel ki kell használni, így "elugrottunk" Kecskemétre a KLP-be. Új helyre költözött, most egy raktáráruház. Tetszik, mert tök sok cucc van, nem mint tavaly előtt.
Összesen egy órát (csak) töltöttem az áruházban, közben felpróbáltam vagy három nadrágot, ugyanis újat kell venni, mert a szürkének, amit az utóbbi látogatáskor vettünk, kinyúlt a gumija, plusz ilyen kockás kinyúlások vannak a combomon. Végül egy fekete nadrág mellett döntöttünk. Körbenéztem, a western résszel kezdtem, és rögtön megláttam az álmaim "pálcáját". Egy répabotot a tlk-hoz. Oké, nem eredeti, de legalább van. És anyu megengedte, természetesen ha én állom. Nem kevés pénzbe fájt (egy tízes), de mivel akció van, megvettük. Aztán tovább nézelődtem. Anyunak megmutattam a western nyergeket, és egy nyereg + alátét + heveder (ócska) + kantár kombiért nem sajnált kb. 85 ezer forintot. Na ez jó hír. Aztán nézegettem még Reminek szetteket. Találtam egy kék-sárga kötőféket, egy bézs-kék-bordó nyeregalátétet + a hozzá tartozó kötőfék + szár kombót, meg egy sárga fáslit. Igen. Keresem Remi színét. A sárga, illetve bordó-kék-bézs/fehér színek között vacillálok. De mondjuk ha western lesz a drága, akkor felesleges lesz (sztem), mivel a nyeregalátétek színesek.
KLP után átmentünk a Dechatlonba, venni apunak edzőnadrágot. Én persze a lovas cuccoknál kóborogtam. Hát mit ne mondjak, nem volt túl nagy kínálat és az is úgy ahogy volt, egy nagy kalap …. Ez a véleményem. A chaps egy darab vékony, (szerintem) rossz minőségű bőrből (ha egyáltalán bőrnek lehet azt nevezni) áll, és 100-ból egy gyerekre, ha pont passzol. A kobakok közül a profibb is a daslö-ből a kezdőnek felelt meg (= hungaroceles belső, minimális szivaccsal + orbitálisan nagy darab maga a kobak). A cipők nagy része gumiból vannak, alig találtam bőr darabot, az én méretemben (38-9) pedig pláne. A ruházat pedig elég drága volt, némelyik még leértékelve is. Anyu rábeszélt egy barna gatyára háromezerért (leértékelve), itthonra jó lesz alapon. Végül úgy beszéltük meg, hogy a barnába lovazok, a feketében meg majd ünnepségre (felvonulás), illetve versenyre megyek majd.
Ez csak mellékes, hogy hazafelé pedig a Baumax-ba ugrottunk be, és kaptam egy cuki mókusos szobrot. Ott virít az ablakomban a névnapomra kapott virágegyüttes mellett.
Hosszú írást tervezek Róla, meglátjuk mi lesz belőle. Hát nem volt túl dús évem Vele, de azt hiszem ez még nem is baj, mert még "kicsi". Pedig nem. Magasabb, mint Kristály, éppen ideálisan magas. Szerintem 140-150 cm között mozog a magassága. Márciusban először fontam be a sörényét, áprilisban pedig elkezdtem vele foglalkozni. Megszokta a futószárat, és hellyel-közzel hallgat a szóbeli kérésekre (lépés-ügetés). Első alkalommal nem akart vágtázni, de ahogy egyre többet kapcsoltam rá a futószárat, egyre ügyesebb lett. Ereje jóval meghaladja az enyémet (még jó), és egy kicsit kontrollálatlan még. Aztán hozzászokott a zablához, végül miután hozzászokott a (Kristály) kantár(já)hoz, megkapta a saját kantárját is. Következő lépésként a nyerget szokta meg, de egyenlőre csak két-három alkalommal volt rajta. Mint vártam, a hevederhúzás egy picit kellemetlen neki.