EquestrianBlog
Szent István Napi Vígasság
2013. augusztus 17., szombat
Olvasási idő: 3 perc

Már reggel korán, úgy hatkor fent voltam. Melegítőben voltam, mert hideg volt, és hogy ne koszoljam össze a fekete versenygatyámat. Bepakoltuk a kocsiba az új nyeregalátétet, meg a felszerelést, meg egy kis szénát és mentünk be. Fanni már bent volt. Ekkor volt hét óra. Krist megkapta a zabját, addig kipakoltam, és miután kész lett, kivittem leápolni. Elég alapos csutakolást kapott és a farkát is befontam. Nyolctól volt nevezés, addigra a nyergelés is kész volt. A szokásos két számunkba neveztem: az ügetésre, és a vágtásra. Visszamentünk, átöltöztem és ültünk is fel lóra. Egyszer megkerültük a gyakorló pályákat, majd be is mehettünk rájuk. Kilenckor kezdődött a kicsik kategóriája, utána volt az ügetés, majd a vágtás és ebéd után az ugratásos ügyességi.

Fanni az ügetésesben Díszessel, a vágtásban Niftivel ment. A mini kategóriáig lightosan gyakoroltunk, sokszor megálltunk pihenni. Nem mondom, azért párszor mentünk full ügetésben, hogy azért ne kelljen noszogatni. Sokszor gyakoroltam szlalomot meg keresztet, meg sokat lovagoltunk körökben.

Aztán meglett a sorrend: Fanni tizenhatodik, én tizennyolcadik voltam. A pálya a következőkből állt: start – bója – bója – szlalom (4 oszlop) – kereszt (három bója) – bója – "szoba"* – L-folyosó – kulcs – bója – ferdekapu (híd) – cél. Az L-folyosó előtt Krist megtorpant, mert nem tudta, hogy át kell lépni, vagy mellette kell elmenni, és a ferdekapuban is éreztem a bizonytalanságát, de ahol lehetett, hagytam, had menjen. 1:17 mp-et futottunk. Mi voltunk a legjobbak, a másodikat egy röpke 10 mp-el lehagytam (ő 1:27-et ment). A végén két lovas még egyszer végigment a pályán – versenyen kívül – ugyanis ők leestek a lóról. Az eredményhirdetésnél ők különdíjban részesedtek. Egy kupát (hatalmas), érmet, sapit, meg egy csomó nyalánkságot kaptunk.

A következő versenyszámig kicsit gyakorolgattunk, párszor engedtem, had menjen, még egyszer átvettem a kitett akadályokat. Fanni meg kihozta a Niftit. Pályát néztünk, ami a következőkből állt: start – bója – bója – "szoba" – bója – kereszt (négy bója) – szlalom (négy oszlop) – L-folyosó – U-folyosó – kulcs – ferdekapu (híd) – cél. A pályavonal pedig 300 m volt (az előző kevesebb). Itt korán sorra kerültünk: én negyedik, Fanni pedig ötödik volt. Nem szerencsés az elején sorra kerülni – szerintem. Az időm szuper volt. Hosszabb pályavezetéssel, csupán egy másodperccel lett több, mint az előző: 1:18-at mentünk. Viszont vertünk hármat: kettőt a keresztben (be és kimenetnél), meg egyre nem tudtunk rájönni, de valószínűleg az L-folyosóban. De sebaj. A vágtásban nem is azért mentünk, hanem a vicc kedvéért – ha nem vertem volna, harmadikok vagy negyedikek lehettünk volna.

Miután végeztünk a pályával, elvittem még egy-két körre leléptetni, majd bevittem, lenyergeltem és bevezettem a patamosóba, a hasa aljáig lefürdettem, még egy kicsit vezetgettem, hogy megszáradjon és elhelyeztem a bokszban. Erre a napra békén hagytam. Még este bementünk megetetni, én egy kicsit kihoztam, hogy mozogjon.

* egy téglalap volt letéve, és a bal alsó, és a jobb felső sarokba volt letéve bója.