FőoldalRólunkFacebookInstagram
EquestrianBlog
Lexington Horse Show
2019. 10. 14. • FotóblogMunka
Olvasási idő: 4 perc

Szerda reggel 9 után pakolunk be a terepjáróba, hogy Jn. fél 10-kor el tudjon indulni a lovardába, míg én meg a baba a házban maradtunk. Végül fél kettőkor jött értünk Jn., bepakoltuk a babát meg a maradék cuccot a kocsiba és neki is vágtunk kettőkor az útnak. Ötkor értünk a verseny területére és egészen 9-ig voltunk itt, addig a többiek bepakoltak, meg lelovagoltak három lovat. 9 után hárman (Jn., A. és én) elmentünk egy Bistro on Main nevezetű étterembe vacsorázni. Fél 11 után értünk a házhoz, de olyan volt az út ide, hogy úgy éreztük, hogy a semmi közepére jöttünk. És tényleg: még térerő sincs, csak wifi. Bepakoltunk és megbeszéltük a másnapiakat, majd mindenki ment aludni.

Csütörtök reggel (viszonylag) korán kellett ébrednem, mert Jn. 8-kor menni akart és bár úgy volt, hogy innentől csak figyelem a babát, mikor kel fel, de ő már negyed nyolckor mosolyogva játszott. Fél 11-ig vigyáztam rá, ekkor jött vissza Jn., hogy elmenjünk a Walmartba bevásárolni. Mivel annyira szakadt az eső és az előrejelzés is azt mutatta, hogy ez egész nap fog tartani, ezért úgy döntöttünk, hogy visszamegyek a babával a házba, mert nincs értelme a boxban kínlódni. Egész nap a bébire vigyáztam és végül 6 után jöttek meg a többiek, hogy egy óra múlva bemenjünk a városba L. társaságában vacsorázni a The Robert E. Lee Hotel nevezetű helyre. Vacsi után még visszamentünk a verseny helyére hogy a többiek megetessék a lovakat, míg én a babával maradtam a kocsiban, ugyanis ő aludt. Fél 10 után értünk haza, én elmentem fürödni, majd elköszöntem a többiektől és a szobámba mentem, hogy alváshoz készüljek.

Péntek reggel fél nyolckor napsütésre ébredtem, aminek nagyon örültem, bár az idő továbbra is hideg volt. A házban maradtam a babával egészen 1-ig, ekkor jött értem Jn., hogy bevigyen a verseny területére, ahol szabadon azt csináltam, amit szerettem volna, ugyanis szabad délutánt kaptam. Kellemes pólós-mellényes idő volt, a napsütésnek köszönhetően nem volt érezhető, hogy csak 19 fok van. A többiekkel megnéztem L. számát, majd körbenéztem. Az arénában vettem magamnak kaját, és egy székre ülve megettem a rendelt ennivalót, miközben a versenyző lovasokat néztem. A továbbiakban a verseny területén bóklásztam egészen fél ötig, ekkor A. volt olyan kedves és bevitt a városba. Mászkáltam mindenfelé, bementem egy-két boltba, csak úgy, nézelődni. Végül 8 előtt találkoztam a többiekkel a Bistro on Main előtt, de mivel teltház volt, ezért még sétáltunk egy kicsit, mert kezdett hideg lenni (12 fok), aztán szóltak, hogy felszabadult egy asztal, mehetünk. L. is megjött közben, úgyhogy megint négyesben ettünk. Vacsi után, mint tegnap, visszamentünk az istállókhoz, a többiek elrendezték a lovakat, én pedig a kocsiban maradtam a babával. Otthon ezúttal a többiekkel maradtam, bár nem sokáig, mert mindenki ment ágyba, hiszen a szombati nap sűrűre ígérkezett.

Szombat reggel épphogy kimásztam az ágyból, indultunk is a Walmartba, ugyanis a W. éjszakára totál belázasodott (Jn. szerint alig aludt valamit az éjjel). Még a parkolóban adott neki Tylenolt, majd a lovardába mentünk, mert Jn. késésben volt, én addig a kocsiban játszottam a babával, mert kint még mindig hideg volt és nem szerettük volna, hogy még jobban megfázzon. Végül 11-kor meguntam a kocsiban levést, úgyhogy kipakoltam a babakocsit és a babát és bementünk a többiekhez az istállóba. Később elmentünk A.-val ebédet venni, majd miután megettük, én szabadidőt kaptam. 4 körül visszamentünk a házhoz pár cuccért, és miután vissza értünk, én gyorsan felmentem a dombra lefényképezni a hegyeket a naplementében. Visszamentem a többiekhez és kezdődött az este, ugyanis Jn.-nek 9-kor volt a freestyle száma. J. is megjött 8-ra, megvacsorázott a rendelt lasagnából, aztán mind mentünk az arénába, hogy megnézzük 9-kor a számot. A szám után az övék volt a baba, de sokat kellett várni, hogy megtudhassuk az eredményt. Végül fél 12 után indultunk haza. A házban még megettem az előző napi vacsoráról maradt kaját, majd 1 körül sikerült is ágyba feküdnöm.

Vasárnap reggel még korábban indult a napom, ugyanis Jn.-nek is korábban volt a versenye. De szerencsére könnyű reggelem volt, mert a baba is jobban volt és igényelte az alvást, mert nem aludt túl sokat szombaton. Végül fél kettőkor jött értünk Jn. a barátnőjével, gyorsan összepakoltunk, majd mentünk a verseny helyszínére, hogy a lovakat is összepakoljuk. Végül öt után indultunk haza és a lovardába mentünk a lovak miatt. Mivel a szokásos útvonalon lévő hidat lezárták karbantartás miatt, ezért egy dombos, erdős, betonozatlan úton kellett kerülni. Igen vicces szituáció volt, ahogy hátul nyomorogtam a Caymen mellett, próbáltam a baba ülését fixen tartani, közben elöl Lion is produkálta magát.

Otthon bepakoltuk a cuccokat én hamar mentem lefeküdni, mert másnap is korán kellett kelnem.