EquestrianBlog
Lovaskultúra oktató
2021. június 8., kedd
Olvasási idő: 4 perc

Nem véletlen kezdtem el az elmúlt évben lovardába járni, hiszen a fejlődésen túl a másik célom az volt, hogy felvegyenek a lovaskultúra oktató szakra.

Valamikor 2019 nyarán hallottam a hippológus szakról A.-tól, hiszen ő erre a szakra kezdett akkor járni, én meg persze rögtön rákerestem, hogy mi ez és hogy lehet ide jelentkezni. Azonban a lovaskultúra oktató szakra hamarabb rátaláltam, hiszen ennek a szaknak konkrét honlapja van, részletes leírással. Abban az évben azonban lekéstem a jelentkezésről, ami május 31-ig tartott. Így hát várnom kellett egy évet, hogy jelentkezni tudjak. Év elején jelentkeztem mesterszakra is, azonban az őszi félévre nem vettek fel, csak a keresztfélévre, miután másodjára is beadtam a jelentkezésemet.

2020-ban a járvány miatt úgy döntöttek a lovaskultúrások, hogy nem indítanak szeptemberben képzést, aminek kicsit örültem, ugyanis idő közben a februárban kezdődő mester miatt úgy gondoltam, hogy három féléven át két egyetemre járni párhuzamosan kicsit vakmerőség lett volna munka mellett.

A két év “csúszás” miatt azonban úgy döntöttem a nyáron, hogy tudatosan szeretnék készülni a felvételire. Így kezdtem el járni tavaly szeptemberben a Ludovikára, nem véletlenül: a honlapon ez a helyszín volt feltüntetve vizsgahelyszínként (még 2019-ben) és úgy voltam vele, hogy szeretném megismerni a helyet és a lovakat, ha már itt lesz a felvételi és az oktatás. Nos, ez nem jött össze, mert decemberben ugye változott a lovardában a helyzet, azóta meg nem jártam ott, de legalább helyismeretet szereztem.

Olvass tovább!
Elvesztek a képek
2012. május 30., szerda

Olvasási idő: < 1 perc

Nagy bánatom van. 2011 április végétől visszafelé elvesztek a képeim. Nem tudni mikor, hogyan. És köztük volt egy csomó kedvenc. Főként azokat siratom. Viszont kapok egy kis vigasztalást, hogy párat feltöltöttem a régi dA-ra, és a piciRemis képek is megmaradtak hál'Istennek. A kár kb 500 kép. Anyu pedig nem kicsit haragszik. Én meg szégyellem magam.

Saját net és laptop
2012. március 22., csütörtök

Olvasási idő: < 1 perc

Végre a saját szobámból, és nem az irodából gépezhetek.
Hétfőn megkaptam a laptopot, mára pedig a net állt helyre (volt egy kis gubanc). Szóval lassacskán, de visszaáll a frissítés. Csak hát a jó idő is csalogat.   Szerintem a hétvégén végbe mennek, amit leírtam előző bejegyzésemben.
És egy szomorú hír, ami engem nagyon elkeserít:

Nem lesz lovasverseny május 1-én

Idén elmarad a halasiak egyik kedvenc programja, a május elsejei lovasverseny. A bemelegítő pálya állapota és a pénzhiány miatt maradnak el a lovasnapok. …

Újra itthon
2011. november 6., vasárnap

Olvasási idő: < 1 perc

Tegnap este 7-kor megjöttünk Angliából. Hihetetlen klasz volt, bármikor visszamennék. Majd felteszek pár képet is, főként ami lovas (mert  volt egy két lovas dolog). És vettem három lovas újságot angolul, egy csomó érdekességet találtam benne .

Kocsinézőben
2011. november 2., szerda

Olvasási idő: < 1 perc

Régóta rágtam anyuék fülét, hogy menjünk el az egyik ismerősünkhöz lovaskocsit nézni Kristálynak. Ez meg is történt a hónap elején, egyik hétvégi, családi programként. Először az otthonába mentünk – ahol a lovai is vannak -, és megnéztük az "eladó" kocsikat. Volt olyan általános "paraszt"-kocsi és volt hintó is, melyen a szüretin vonult fel. Aztán átmentünk egy társasház garázsába, ahol további hintók sorakoztak. Közülük volt egy, melyet a papám csinált anno. Szépen lefestve, lelakkozva. Anyut nagyon meghatotta (mert anyai nagyapám csinálta), hogy még megvan egy ilyen drága kincs. Végül bő két óra beszélgetés után tapasztalatokkal tértünk haza. 
1. először egy "paraszt"kocsit veszünk gyakorlásnak, majd…
2. mivel Krist ügető, farhámot kell használni fék helyett. Még nem tudom, milyen az, de majd azt is megtudom. 🙂

Gondolatok
2011. szeptember 11., vasárnap

Olvasási idő: < 1 perc

Anyut megkérdeztem, hogy ha lenne hely, akkor egy ló + lovasa jöhetne-e hozzánk bértartásba, hogy együtt lovagoljunk. Igent mondott. Végül is minden adott: terep, boksz (majd karácsonyra kész lesz az istálló), karám, legelő, pálya (remélem jövő nyárra, nyelvvizsga után). És ennek örülök, mert így legalább már nem egyedül fogok lovagolni. Hogy a dolog mikor lesz komolyabban véve, jó kérdés.

Régóta szeretnénk Kristálynak venni egy kocsit. Amolyan terep kocsit. A hagyományosat tönkre tenné. Úgy tép mint álat, és ezért kell valami komolyabb. Mondjuk az istálló elé meg is építettük a színt a kocsinak, csak halogatdik az ügy. Egyszer lesz, az biztos.

A nyerges még nincs kész. Pedig mondom, hogy csináljuk, csak van más ezer dolog. 

Idén nem tudom, hogy lesz a lovaglás. Az órarendem nagyon nehéz mennyiségileg, és még máshova is el kell járnom. Pl. kémia, német, meg úszni is szeretnék legalább heti 1×. 

Benit el kellene vinni dokihoz ivartalanítani, Ladyt pedig egyik ismerősünkhöz kozmetikázni.

Most ezek jutottak az eszembe.