EquestrianBlog
Bajnok avató
2014. október 19., vasárnap
Olvasási idő: < 1 perc

Ma rendezték meg a bajnokavatót, én élveztem annak ellenére, hogy nem lett túl fényes az eredmény.
Reggel kimentem a korábbi busszal, hogy körbenézzek, legyen fogalmam, mi is vár rám, ugyanis ez nem ügyességi verseny, hanem Póni Klub-os díjlovagló. A kicsik voltak még a körkarámban, amikor kiértem, de hamarosan az ő eredményhirdetésükre is sor került. Ahogy vége lett, már nyergelhettem is Kibo-t. Miután ezzel is megvoltam, mehettem ki a pályára melegíteni. Eléggé noszogattam, pálcával rá is segítettem, meg vágtáztam is, hogy valamennyire felébredjen. Hamar sorra is kerültem. A pálya a képen látható, a piros az ügetés, a kék pedig a lépés.
Le is szálltam, hiszen jött utánam egy lovas, aki pedig a vágtás pályán ment. Megvártam, amíg lemennek a vágtások, hisz az eredményeket egybe hirdették. Nos, ötödik lettem, elég hülye hibáim voltak, de majd korrigálom a következő versenyre. Végülis a részvétel a fontos.

Készülés
2014. október 16., csütörtök
Olvasási idő: < 1 perc

Ma bemelegítés közben Ildi összerakta a díjlovagló pálya kicsinyített mását. Először én kerültem sorra, és azt beszéltük meg, hogy először megpróbáljuk az extra haladó, vagyis a vágtás számot. Kibo nagyon lassú volt, vágtába egyáltalán nem ugrott be, úgyhogy elölről kezdtük, viszont a haladó számmal, az ügetőssel folytattuk. Ez viszonylag jól ment, de arra kell majd vasárnap figyelni, hogy ne vágjam le a sarkokat és hogy felállítsam az ökleimet. Utánam Luca jött, nekem addig Ildi meghagyta, hogy átmeneteket csináljak lépés és ügetés között. Én viszont továbbmentem és vágtás átmeneteket is kértem Kibo-tól, sőt még lépésből is beugrott vágtába, úgyhogy nagyon megdicsértem őt. Luca után mégegyszer megcsináltam az ügetős pályát majdnem fejből. A végén kétszer másfél kör és egy-egy kör lépés volt.
Lenyergeléskor kérdezte Dóri, hogy van-e fehér nadrágom. Mondtam, hogy fekete van, de eszembe jutott, hogy azt is otthon hagytam, úgyhogy meg kellett várnom egy bácsit, aki hozott egy pont rám való fehér nacit. És ezzel együtt le is késtem az utolsó buszt, úgyhogy hazavitettem magam.

Alakítani kell a vágtán
2014. szeptember 23., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Rohantam haza, hiszen fél órám volt arra, hogy hazaérjek, átöltözzek és megvegyem a jegyet a buszra. Azt hiszem rekordot döntöttem, hisz húszra mindezekkel készen voltam. Legalább tudom, hogy annyira mégsem kell kapkodni.

Kiértem, és reménykedtem, hogy Kibo-t csak “bemutatkozóra” kaptam és egy másik lovat fognak most adni. De nem így történt, úgyhogy kényelmes tempóban felnyergeltem a szürkét, hiszen a lányok még sehol sem voltak.
Aztán ők is megérkeztek, segítettem Lucának nyergelni, és indulhattunk is.

Léptünk, ügettünk, könnyített ügettünk, a lovardai alakzatokból is csináltunk párat: kiskör, átlóváltás, kígyóvonal. Aztán jött az egykörös vágta. Annának meggyűlt a baja a haflingival, de a végére már átvette a vezetést felette. Nekem is nagyjából jó ment a vágta, de amikor felálltam a nyeregben, nem volt kényelmes, mert Kibo nem előre vágtázik, hanem felfelé (ezt így jobban nem tudom elmondani).

Végezetül leléptettük a lovakat, majd lenyergeltünk. Mivel lekéstem az 5-ös buszt, ezért beszélgettem a Dórival, mondta, lehet, majd futószárra fog, hogy javítsunk a vágtán. Aztán annyit beszélgettünk, hogy a hatos buszt is lekéstem, így megkértem Luca anyukáját, hogy ha lehet, vigyen be.

Ismerkedés
2014. szeptember 16., kedd
Olvasási idő: < 1 perc

Előzetes látogatás és egyeztetés után a mai napban állapodtunk meg. Suli után rohantam átöltözni, hogy elérjem a buszt. Mikor 15 perc séta után megérkezett, két lány már egy haflingit és egy sárgát ápolt. Dóri pedig Kibo-t egy hatalmas, 15 éves szürke magyar félvér heréltet bízott rám. Gyorsan leápoltam és segítséggel felnyergeltem.

Első körben lépésben melegítettünk be. Luca ült a sárgán, .. pedig a haflingin. Volt könnyített lépés, majd ügetés átlóváltásokkal, könnyített ügetés, olyan is hogy a sarkokban egy kört kellett megtenni tanügetésben, előtte-utána könnyű ügetés. Kibo ügetése nagyon lassú, amikor próbáltam rajta élénkíteni, akkor mondta Dóri, hogy hagyjam, ne siessek. Aha, szóval gyorsak a lovaim. Innentől kezdve már csak azon voltam, hogy ügetésnél Kibo ne essen vissza lépésbe.

Az óra vége felé elkezdett szemerkélni, de észre se lehetett venni, hisz nem hűlt le a levegő. Dóri kérdezte, hogy megpróbálkozok-e a vágtával. Rábólintottam, de nem sikerült beugratni, így úgy csináltuk, hogy egymás után mentünk lépésben, és az első megtett egy kört vágtában, aztán jött a következő. Hármat-hármat mentünk így mindkét kézre, én az egyiknél hamisan vágtáztam, illetve hát a lábaim, még mindig felhúzom őket.

A vágtákat először ügetéssel, majd hosszú száras lépéssel vezettük le.