EquestrianBlog
Túra, lovaglás, ma
2011. március 15., kedd
Olvasási idő: 2 perc

Nagyjából leírtam, mi lesz ennek a bejegyzésnek a témája. Kezdjük az elejével.

Vasárnap jó idő lévén lementem a kutyákkal a kistóra. A két kicsi – Beni és Vuk -, és a két nagy – Panka és Lady – jött velem. Először sima cipőben mentem le. Jó volt, Pankát beküldtem, a kicsik bementek a vízbe, de Lady nem. A kicsik olyan hancúrt levágtak. Rohantak a vízbe, egymással játszottak. Visszamentem a gumicsizmáért, de mivel segítenem kellett, így csak fél óra múlva indultam vissza. Addig az összes kutya kidőlt. 🙂 Miután leértünk, rögtön belementem a tóba. Úgy 2-2,5 méterig lehet bemenni. Most Beni volt a finnyás, szegény ott nyüszített a parton. A tó szélén gázolva megkerültük a tavat. Amikor bentebb voltam és Lady is bejött, akkor rámugrált. Tök jó volt. Beázott a mellényem (szerencsére a telefonnak és a fénygépnek nincs baja) és a csizmám.

Miután megkerültük a tavat, indultunk is vissza.

Tegnap jó későn mentünk ki a tanyára. És a felhők már gyülekeztek. Kiérünk, átöltözök, összepakolom a lovaglós cuccot (nyereg, kantár, ápolóscucc, kötőfék), már majdnem odaérek a karámhoz, amikor elkezd szakadni az eső. Mondom, ebből sem lesz lovaglás. Hát nem is lett, mert amint elállt az eső, megkapták a vacsit. Mindent visszahordtam. Aztán hívtam Pankát a legelőre. Gyakoroltunk egy kicsit. Hát eléggé szétszórt és/vagy lassú felfogású: háromszor kell elmondani neki, hogy Panka, ül! vagy Panka, marad!. De azért teljesíti. Ezért nagyobb hangsúlyt fektettem a kézjelre. Az ülé úgy-ahogy megy, a feksziké egy kicsit jobban. 

Ma megyek ki a Magyarok Vásárára segíteni, majd kimegyünk a tanyára és Ladyvel bejövök a városba. Ugyanis ma lesz az a bizonyos város-túra. Csak Panka nélkül. Úgy érzem, szívesebben mennék Pankával, mert már ismerem őt, vagyis a viselkedését. Viszont Ladynek kell fejlődnie. Szerintem nem lesz semmi baj, nyugodtan fog mellettem cammogni.