Ezúttal Cirire ültem, Luca pedig Kibora. Léptünk, ügettünk, könnyített ügettünk, patanyomfigurákat csináltunk, aztán eljött a vágta ideje. Ildi leállított, és mondta, hogy Cirit nagyon könnyű beugratni, nem kell „semmit” csinálnom. És így is volt. Teljes lovardában vágtáztunk. Én meg hagytam Cirinek, had menjen, mondjuk Ildi többször is ránk szólt, hogy lassítsunk, de annyira jó érzés volt, meg hiányzott is a vágta, hogy nem igen fogtam vissza a lovat. Vágtázás után levezetésképp ügettünk egy keveset, majd hosszú száron léptünk.

Legközelebb februárban tudok menni, ugyanis az elkövetkező két hét (ami teli lesz dogával) után csupán februárban lesz csak tanítás.

Ismételten Mágust kaptam, vagyis jobb szó lenne a kértem, mert választhattam Kibo és ő közötte. Luca kapta Kibo-t. A boxban nyergeltünk, én hamar kész lettem, Ildivel mentünk is át a fedelesbe. Lépésben melegítettünk, Luca is megjött, ő is melegített egy kicsit. Aztán volt ügetés, könnyített ügetés, majd bementünk nagy körre. Bent kengyel nélkül a belső állítást gyakoroltuk, ami a végére egész jól ment, majd egy előkészítés, tanügetés és rövid vágta. Persze ez is kengyel nélkül. Először egész kis körökkel mentem, ami miatt folyton visszaesett ügetésbe, meg kinyújtotta a nyakát, én meg majdnem kiestem a nyeregből, de Ildi mondta, hogy nagyobb körön menjek, és tartsam keményebben azt a szárat, így kijjebb állítottam, nagyobb körre és ott már nem csinált ilyeneket. Nem vágtáztunk sokat egyszerre, mindig csak egy-két vágtaugrásnyit, hiszen a beugratáson volt a hangsúly. Kicsit becsapós volt, mert Ildi mondta, hogy félfelvétel, én meg beugrattam vágtába, pedig kiskör jött. Végül megcsináltam a kiskört, csak vágtában (és nem esett vissza), aztán megcsináltuk még egyszer, de ezúttal ügetésben. Ezután megint teljes lovarda és ügetés (a kengyeleket leeresztettük). A hosszú falakon nyújtott ügetést csináltunk, a rövideken pedig rövidítettünk. Majd egy-két kör munkaügetés, kígyóvonal és hosszú száron lépés. Levezetésül azt gyakoroltuk, hogy a szárhoz érés nélkül, csupán a test elfordításával késztessük kis körre a lovat. Nos, hát ez félig ment, mert csak egy fél kört sikerült megtenni.

Ma rendezték meg a bajnokavatót, én élveztem annak ellenére, hogy nem lett túl fényes az eredmény.
Reggel kimentem a korábbi busszal, hogy körbenézzek, legyen fogalmam, mi is vár rám, ugyanis ez nem ügyességi verseny, hanem Póni Klub-os díjlovagló. A kicsik voltak még a körkarámban, amikor kiértem, de hamarosan az ő eredményhirdetésükre is sor került. Ahogy vége lett, már nyergelhettem is Kibo-t. Miután ezzel is megvoltam, mehettem ki a pályára melegíteni. Eléggé noszogattam, pálcával rá is segítettem, meg vágtáztam is, hogy valamennyire felébredjen. Hamar sorra is kerültem. A pálya a képen látható, a piros az ügetés, a kék pedig a lépés.
Le is szálltam, hiszen jött utánam egy lovas, aki pedig a vágtás pályán ment. Megvártam, amíg lemennek a vágtások, hisz az eredményeket egybe hirdették. Nos, ötödik lettem, elég hülye hibáim voltak, de majd korrigálom a következő versenyre. Végülis a részvétel a fontos.

Ma bemelegítés közben Ildi összerakta a díjlovagló pálya kicsinyített mását. Először én kerültem sorra, és azt beszéltük meg, hogy először megpróbáljuk az extra haladó, vagyis a vágtás számot. Kibo nagyon lassú volt, vágtába egyáltalán nem ugrott be, úgyhogy elölről kezdtük, viszont a haladó számmal, az ügetőssel folytattuk. Ez viszonylag jól ment, de arra kell majd vasárnap figyelni, hogy ne vágjam le a sarkokat és hogy felállítsam az ökleimet. Utánam Luca jött, nekem addig Ildi meghagyta, hogy átmeneteket csináljak lépés és ügetés között. Én viszont továbbmentem és vágtás átmeneteket is kértem Kibo-tól, sőt még lépésből is beugrott vágtába, úgyhogy nagyon megdicsértem őt. Luca után mégegyszer megcsináltam az ügetős pályát majdnem fejből. A végén kétszer másfél kör és egy-egy kör lépés volt.
Lenyergeléskor kérdezte Dóri, hogy van-e fehér nadrágom. Mondtam, hogy fekete van, de eszembe jutott, hogy azt is otthon hagytam, úgyhogy meg kellett várnom egy bácsit, aki hozott egy pont rám való fehér nacit. És ezzel együtt le is késtem az utolsó buszt, úgyhogy hazavitettem magam.

Rohantam ki, hiszen nem fél ötre, hanem négyre beszéltük meg a lovaglást. Sikeresen el is értem a buszt, gyorsan kigyalogoltam, és kérdezés nélkül nyergeltem Kibot.
Lucával voltam ismételten. Léptünk, ügettünk, csináltuk a feladatokat. Heveder húzás után Ildi kiadta, hogy csináljunk vágta beugratásokat, de ne vágtázzunk fél körnél többet. Így tettünk meg több kört mindkét kézre, majd levezetésként egy-egy kör ügetés, majd két-két kör lépés után vissza is mentünk.
Ügetés közben több feladatot is csináltunk, mint átlóváltás, kígyóvonal, és kiskör. Amit még megemlítenék, az az, hogy Ildi mondta, hogy térdből lefelé nyomjam le a lábam vágta közben. Ezt körök megtétele közben sikerült is összekötnöm az említett végtaggal, így mostmár nem annyira húzom fel, sőt volt, amikor egy teljes kört megtettem anélkül, hogy belecsúszott volna a lábam a kengyelbe. Úgy gondolom, hogy ez azért haladás, mégha csak egy kicsi is.

Ma is voltam a lovardában. Ismételten Kibo-t kaptam. El is kezdtem takarítani, ami hülyeség volt, hiszen még volt fél óra a kezdésig és a lányok sem voltak még sehol. Minden mindegy alapon felraktam Kibo hátára a nyeregalátétet és a zselét és bementem a nyeregért meg a hevederért, de mire visszamentem, mindkettő a földön landolt és hát sáros lett. Közben megjött Luca is lovagolni (Anna viszont nem jött), ő nekiállt nyergelni. Én meg megkérdeztem a Dórit, hogy akkor mi legyen. Ő mondta hogy keféljem le a sarat az izzasztóról és rakjam úgy Kibo hátára. Na ilyet se hallottam még. Ráraktam Kibora, fölé a nyerget és meghúztam a hevedert. Ott tébláboltam, mikor mondta Dóri, hogy rakjak rá fáslit. Nos, én még lóra nem raktam fáslit, úgyhogy megkértem az egyik lányt, hogy segítsen. Ő feltekerte Kibora a fáslit, addigra Luca is kész lett, úgyhogy indulhattunk is.
Felszálltunk a lóra és kimentünk a pályára. Ezúttal nem Dóri tartotta az órát, mert ő egy kislányt futószárazott, hanem Ildi. Léptünk, ügettünk, könnyített ügettünk, majd Ildi behívta Lucát a belül kialakított díjlovagló pályára, engem meg olyan feladatokkal bízott meg, hogy a hosszú falon gyorsabban ügessek, a rövid falon lassabban, vagy a rövid falon gyorsabban, míg a hosszabban csináljak egy lépés-ügetés átmenetet. Ezeket egyénileg megtoldottam egy kis tanügetéssel. Közben Luca is végzett a díjlovagló négyszögben, úgyhogy az oktató behívott minket a négyszögön belülre, nagykörre. Ott kivettük a kengyelből a lábunkat és tanügetés, majd vágta. Többé kevésbé jól ment, viszont nagyon fárasztó az, hogy folyton oda kell szorítani a lábamat. A végén még mentünk egy-egy kört ügetésben és két-két kört lépésben hosszú száron, mindkét kézre.
Bementünk, én gyorsan lenyergeltem és siettem, hiszen tíz percem volt arra, hogy kiérjek a buszra.