Nyilván nem bírtam ki, hogy ne használjam ki a BF adta lehetőséget, azonban egy-két új felszerelés nem köthető a kedvezményes naphoz.

Az augusztusban a StyleLovasboltból rendelt Imperial Riding-os nyeregalátét mizéria is végre lezárult. Úgy beszéltük meg, hogy visszaküldöm a póni méretű szívecskés nyeregalátétet (IRHStormy Black), cserébe (+különbözet) elküldik a IRHCloud Dancer nyeregalit Shocking Pink színben (tényleg shocking). Megkaptam a nyeregalit, azonban húztam a szívecskés nyeregali visszaküldését. Aztán a hónap elején ránéztem a webáruházba, és láttam, hogy van cob és fullos méret a nyeregalátétből, így felhívtam őket, hogy valóban van-e (augusztusban csak és kizárólag póni méretű volt az egész piacon) és volt, úgyhogy megrendeltem. Nem sokkal később megkaptam, viszont a díjlovas nyeregalátétet univ. helyett, mindenesetre így is gyönyörű. A póni méretűt pedig pénteken végre visszaküldtem.

Ma rendeltem két szénahálót a Déli-Farm-tól, mégpedig a FlexiStrong-ot (90×90 és 100×150-eset), ugyanis az utolsó alkalommal a kovács rendesen lecseszett, hogy kövér a Lujzi, úgyhogy remélhetőleg visszább tudjuk venni a szénazabálást, illetve kevesebb lesz majd a pazarlás is. Remélem beválik és tartós is lesz.

Aztán pár hónapja kinéztem az Imagine Lovasban egy Spooks nyeregalit, a Spooks Lhyon-t darkmauve színben, ami eredeti áron felül volt a lélektani határomon (30k+), úgyhogy úgy voltam vele, hogy megvárom ezzel a BF-t. BF előtt felnéztem a Spooks webshopjára, ahol a nyeregali már le volt árazva 55€-ra, erre még rájött a 10%-os első vásárlói kedvezmény, úgyhogy egész olcsón (47€), kb. az eredeti ár feléért sikerült megszerezni. Aztán megérkezett egy gyönyörű csomagolásban a nyeregalátét, kibontva pedig a kezembe foghattam a képnél is szebb, mályvaszínű nyeregalit.

Az elmúlt fél évben sem bírtam magammal, az utóbbi hónapokban is a kosaramba került néhány felszerelés.

A horze-től két rendelésem volt. Az első alkalommal februárban rendeltem, akkor eredetileg csak sarkantyút akartam venni, mert Boninak kikopott a szőre és kisebesedett az oldala a sarkantyú helyén, és mivel nem az én lovam, ezért nyilván vigyázni akartam rá, ezért döntöttem egy tompább sarkantyú megvétele mellett. Azonban pont abban az időben volt akcióban az előzőleg vett Eskadron Heritage lábszárvédő, így a kosárba került ez is, méghozzá Reminek a hátsó lábaira, így L-es méretben, kék színben. Utólag sajnálom, hogy Lujzi hátsó lábaira nem vettem meg az M-es bézs színűt, mert már alig találni, így Remi első lábaira valót használom a hafira. De hamarosan, még mielőtt teljesen kivonnák a forgalomból, remélem be tudom szerezni.

A második alkalommal júniusban rendeltem a bolttól a nyári akciók keretében, így hozták meg nem sokkal később két leakciózott nyeregalátét, mindkettő Póni méretben, ami már éppen határeset a méretet tekintve, de még használható, még a 17,5”-ös nyereg alatt is. Az egyik nyeregali a Horze Kaitlin univ., After dark brown színben, a másik pedig a Horze Coventry univ., korall színben. Mindkettő tetszik, a Coventry nem annyira élénk színű, mint a képen, de ettől függetlenül is jó színe van. Az előbbit már használtam, speckó belseje van, ami tök jó, míg a korall színűt még nem, még a címke is rajta van, egyelőre későbbre tartogatom.

Államvizsga napján ugye bementünk jutalomból az Imagine Lovasboltba, ahonnan hosszú válogatás után végül egy LeMieux Carbon Mesh CC (mulberry) nyeregalival és egy Eskadron Air Mesh hevederrel (120 cm) távoztam a boltból. A nyeregalit egyszerűen imádom, pláne most a nyári napokon, ugyanis nem izzad be alatta egyik lovam se, mint korábban másik nyeregali alatt (főleg a horpasz környékén volt eddig izzadtsághab), illetve a nyereg alatt sem csatak víz. A hevederrel csupán annyi problémám van, hogy egyik oldalon sem gurtnis (gumis), így nehezebb meghúzni, ezért Lujzin nem nagyon tudom használni, viszont Reményen igen, nála viszont nagyon bevált. Szerintem majd ha megjön Lujzinak a gél nyeregemelő, akkor majd kipróbálom nála is.

Amikor megvettem Lujzit, akkor csak az volt fontos, hogy származása legyen és ennek megfelelően legyen sütve. Akkor még nem volt semmiféle tervem a 10 hónapos csikóval. Két éve, amikor elkezdtem a lovaskultúrát, akkor az első tábor folyamán rendezték Simonpusztán a Haflingi tenyésszemlét és ott határoztam el, hogy amint Lujzi betölti a 3 éves kort, el szeretném vinni tenyésszemlére.

Ennek megfelelően az idei évre fordulva már úgy terveztem, hogy akkor szeptember elején tenyésszemle lesz. Ez akkor élesedett, amikor július 24-én az Egyesület megosztotta a hivatalos felhívást az országos tenyésszemlére, megerősítve, hogy azt a korábbi évekhez hasonlóan Érden rendezik.

Akkor frissiben ráírtam az egyik tenyésztőre a hafis csoportból és segítséget kértem tőle a papírozással kapcsolatban, illetve kikértem a véleményét, hogy vajon mit szólhatnak a Lujzi szemére (erre ő sem tudott válaszolni), viszont elárulta, hogy idén csak magyar bírók lesznek, viszont jövőre már jön osztrák bíró is.

Rögtön elindítottam a papírozást, vagyis jelentkeztem a szemlére (ezzel együtt a bokszfoglalás is megvolt, az egyesület intézte), illetve leadtam az állománybejelentőt és a egyesületi tagfelvételi lapot (ennek a papírozásnak még nincs vége, mert néhány adat igénylése még mindig folyamatban van…)

A szállás miatt izgultam, hogy lesz-e hely, de szerencsére tudtam foglalni apunak is meg nekem is.

A lószállítót megbeszélés szerint V.-tól kérjük majd el, amit ő arra a hétvégére pont kölcsön tudja adni.

A májusi szitu után bíztam abban, hogy idővel valahogy folytatása lesz az Imi által tartott edzéseknek.

Mikor hazajöttem Amerikából, akkor is kerestem, majd nagy nehezen sikerült októberben telefonon elérni, ekkor beszéltünk majd negyed órát. Végül azzal a megegyezéssel tette le a telefont, hogy két hét múlva, mikor hazajön külföldről újra keressem meg. Így is történt, ekkor újfent nem sikerült elérni. Mit ne mondjak, nem voltam feldobódva. Volt még egy-két dolog, de végül csak nem sikerült találkozni.

Január végén anyu üzleti okból felhívta Imit (rögtön felvette) és a beszélgetés végén a buzdításomra megemlítette a valóságot, hogy a tőle tanultak mentettek meg a tavaszi félévben és a nyáron és hogy szeretnék a továbbiakban is tanulni tőle, amennyiben ő vállalná.

Másnap reggel felhívott és megbeszéltük, hogy 9-re kimegyek hozzá. Felöltöztem és elautóztam a város másik felére és beszélgettünk. Végül ez alkalommal is abban egyeztünk meg, hogy másfél hét múlva felhívom, mikor újra hazajön kintről.

Végül a másfél hétből az én oldalamról két és fél hét lett, vagyis most szerdán hívtam fel… volna. Csakhogy megint nem vette fel. Komolyan már az járt a fejemben, hogy a római pápát hamarabb el lehet érni, mint őt .

Ma aztán felhúztam magam és miután Gáborék az eső miatt lemondták az edzést, hazafelé elmentem hozzá. Otthon volt, éppen a lovakat etette.

Beszélgetés közben segítettem a lovakkal kapcsolatban, aztán mivel nem akartam feltartani, ezért elköszöntem. Végül abban egyeztünk meg, hogy hétfőn délután újra elkezdjük az edzéseket, ezúttal viszont nála, mivel Remény ugye 8 hónapos vemhes.

A nagy akciókat kihasználva, illetve a folyamatos Decathlonos bevásárlásokból néhány nagyszerű termék összejött. Ez a bejegyzés a Decathlon részéről kb. 2-3 éves vásárlások összegzése, míg a horzés az utolsó két rendelés (a rendelések előtt utoljára a zabla nélküli kantárat vettem).

Egy-két éve már megvan a Decathlonból a Compositi Profile kengyelem, amit csak azért vettem meg, mert könnyebb, mint a vas kengyel, és mivel műanyagból van, így a nyerget is könnyűvé teszi úgy általában. (Csak most jöttem rá, hogy ez is Compositi termék, ma már nem kapható a Decathlonban, illetve valószínűleg más márkanéven árulhatták). Előzőleg már hetekkel kinéztem más lovas webáruházakban a Compositi Reflex szériás kengyelét, aztán egy-két hete szintén a Decathlonban járva megláttam, igaz Waldhausenként árulva, de valójában a kinézett kengyel volt az. Természetesen jött haza. Azóta egyszer lovagoltam vele és valóban kényelmes és biztonságot ad, hogy széles a talpa, továbbá tisztán érzem a rugózást a kialakításából fakadóan. Jó döntés volt.

Nem csak kengyeleket szereztem be az áruházból, hanem leszárító takarót. Még régebben vettünk egy polár takarót lovaglás utánra a PC-os kockás takaró mellé, de annyira nem vált be erre a célra, aztán a Decathlon honlapján böngészve megtaláltam a leszárító takarókat és aránylag elfogadható árban volt, így kb. nem is tudom, talán 3 éve vettem egy 125-öset, ami jónak jó volt, de rövidnek bizonyult Remire, így hát később megörökölte a hafi, és mivel bevált, vettem tavaly év elején a Reminek egy 145-öset. Szeretem, mert tényleg felszívja a nedvességet, pl. 10 perc után összehasonlítva a nyakát a takaró alatti résszel, a nyaka még bőven vizes (úgyhogy most olyan leszárító takarót keresek, aminek van nyakrésze, vagy nyakrészt, amit hozzá tudnék csatolni a meglévő takarókhoz).

Múlt héten elkezdtem a tesztkönyvben filcekkel kihúzni a kérdéseket és a helyes válaszokat (1040 kérdés), de komolyabban csak csütörtökön, az utolsó gyakorlás után kezdtem el foglalkozni az elmélettel. Először a (kihúzott) tesztet olvastam át, majd neki estem a tételeknek (50 tétel, mindegyik tétel 5 kérdést tartalmaz). Vasárnap még csak a tételek kétharmadánál jártam, de az idényekhez és a képekhez még hozzá sem nyúltam.

Hétfőn elmentünk Csongrádra a lővizsgára (vittük apu puskáját). 8-kor kezdődött a vizsga, a vizsgabizottság tartott egy rövid eligazítást, majd mentünk a 2-es pályára, hogy lőtudásunkról számot adjunk. 5-ös csapatokban vizsgáztunk A. előtt. Először szét kellett szedni, majd összerakni a puskákat, majd mentünk a nagytorony alá, hogy onnan lőjünk 6-ot és legalább egy találatunk legyen (hivatalosan 15 lövésből meg kell lennie a hat találatnak, három lőállásból úgy, hogy háromszor egy korong és egy dublé –> 3×3+3×2 korong). Itt a hat korong úgy nézett ki, hogy két kistorony (szemből), két nagytorony (felülről), majd egy nagytoronyra kistorony dublé). Aki végzett, mehetett át a másik pályára, hogy ott golyós puskával lőjön.