EquestrianBlog
A vadászvizsga
2020. július 15., szerda
Olvasási idő: 4 perc

Múlt héten elkezdtem a tesztkönyvben filcekkel kihúzni a kérdéseket és a helyes válaszokat (1040 kérdés), de komolyabban csak csütörtökön, az utolsó gyakorlás után kezdtem el foglalkozni az elmélettel. Először a (kihúzott) tesztet olvastam át, majd neki estem a tételeknek (50 tétel, mindegyik tétel 5 kérdést tartalmaz). Vasárnap még csak a tételek kétharmadánál jártam, de az idényekhez és a képekhez még hozzá sem nyúltam.

Hétfőn elmentünk Csongrádra a lővizsgára (vittük apu puskáját). 8-kor kezdődött a vizsga, a vizsgabizottság tartott egy rövid eligazítást, majd mentünk a 2-es pályára, hogy lőtudásunkról számot adjunk. 5-ös csapatokban vizsgáztunk A. előtt. Először szét kellett szedni, majd összerakni a puskákat, majd mentünk a nagytorony alá, hogy onnan lőjünk 6-ot és legalább egy találatunk legyen (hivatalosan 15 lövésből meg kell lennie a hat találatnak, három lőállásból úgy, hogy háromszor egy korong és egy dublé –> 3×3+3×2 korong). Itt a hat korong úgy nézett ki, hogy két kistorony (szemből), két nagytorony (felülről), majd egy nagytoronyra kistorony dublé). Aki végzett, mehetett át a másik pályára, hogy ott golyós puskával lőjön.

Én a második csapatban voltam, azon belül elsőként lőttem. Kértem egy próbát a kistoronyra, majd lőttem. Az első korongot eltaláltam (meglepődtem), majd a másodikat is. Ezután kértem egy próbát a nagytoronyra is, itt is eltaláltam mindkettőt, majd jött a dublé, ott a kistoronyból jövőt tévesztettem. Vagyis 6-ból 5-öt találtam, ezzel én lőttem a legjobbat és A. kezet is fogott velem elismerésül (a legelső alkalommal nem is mertem volna gondolni, hogy majd ilyen jól fog sikerülni). Megvártam a csapatom többi tagját, majd átmentünk a golyós pályára. Ott csak egyet kellett lőni (inkább a biztonságos fegyverkezelésre voltak kíváncsiak).

Végül visszamentünk a vizsgabizottsághoz, ahol megkaptuk az aláírást, hogy a lővizsga sikerült.

Még visszamentünk A.-hoz a 2-es pályára, ott még az ő puskájával lőttem egy nyulat (kegyetlen lassú volt a gurulása a skeet pálya gyorsaságához képest), így lett meg a hatodik találatom a hétből. Végül elköszöntünk és mentünk haza.

Hétfőn a maradék napot tételek olvasásával töltöttem, este még átnéztem a képeket és belekezdtem az idényekbe, de többre már nem volt idő. Tegnap újra átolvastam a tesztkérdéseket, kivágtam a könyvből a védett és vadászható fajok képeit (a nagyvadak kivételével), kétszer áttanulmányoztam őket, megtanultam az idényeket, meg elolvastam az utolsó két tételt, amihez hétfőn már nem volt kedvem. Este apu kikérdezte a képeket és az idényeket. Ennél többet nem tudtam tenni.

Ma reggel fél hétkor indultunk Hódmezővásárhelyre. Odafelé az idényes papíromat markolásztam, de már nem nagyon tudtam tanulni. 20 perccel a kezdés előtt értünk oda, már sokan bent voltak. 9-kor a vizsgabizottság elnöke tartott egy rövid beszédet, majd megkaptuk a fegyverismereti teszt 10 kérdését (1-et lehetett hibázni), utána az idények 10 kérdését (szintén 1-et), végül kiosztották az 50 kérdéses tesztet (ebből 10-et lehetett hibázni. Ezután átnézték az írásbeliket és részeredményt hirdettek. Akinek nem sikerült valamelyik része, ő sajnos megbukott, így esett el a csapatnak több, mint a fele. Nekem a három feladatból csak egy hibám lett.

Jött a szóbeli része. Először azok kerültek sorra, akiknek kevesebb, mint öt hibája lett. Tételt húztunk, majd 5 perc múlva jelezték a vizsgáztatók, hogy akik készen állnak, felelhetnek. Én gyorsan elmondtam az alezredesnek az ötödik (fegyveres) kérdésre a választ (fegyvertartás személyi és tárgyi feltételei). Majd a tájegységi vadásznál mondtam fel a tétel maradék részét (róka élete, dámlapát részei, vadászható galambfajok, trichinellózis), de előbb felismertem a képeken lévő állatokat. Ez is sikerült. Elsők között végeztem. Megvártuk egymást, majd jött a bizonyítványosztás néhány szó kíséretével. Végül elköszöntem a többiektől és indult mindenki haza.

Jöhet a hivatalos intéznivaló, hogy fegyvertartásra jogosulttá váljak és tényleg vadász legyek.