Ma rendezték meg a bajnokavatót, én élveztem annak ellenére, hogy nem lett túl fényes az eredmény.
Reggel kimentem a korábbi busszal, hogy körbenézzek, legyen fogalmam, mi is vár rám, ugyanis ez nem ügyességi verseny, hanem Póni Klub-os díjlovagló. A kicsik voltak még a körkarámban, amikor kiértem, de hamarosan az ő eredményhirdetésükre is sor került. Ahogy vége lett, már nyergelhettem is Kibo-t. Miután ezzel is megvoltam, mehettem ki a pályára melegíteni. Eléggé noszogattam, pálcával rá is segítettem, meg vágtáztam is, hogy valamennyire felébredjen. Hamar sorra is kerültem. A pálya a képen látható, a piros az ügetés, a kék pedig a lépés.
Le is szálltam, hiszen jött utánam egy lovas, aki pedig a vágtás pályán ment. Megvártam, amíg lemennek a vágtások, hisz az eredményeket egybe hirdették. Nos, ötödik lettem, elég hülye hibáim voltak, de majd korrigálom a következő versenyre. Végülis a részvétel a fontos.
Az előre megbeszéltek szerint tegnap fél 3 körül elindultunk Lilivel be a városba. Sanyi kitűnően állta a sarat, nem ijedt meg semmitől. Gyorsan beértünk, Lili leszállt, én pedig bementem a benkes pályára egy kicsit gyakorolni. Megtettem egy kört ügetésben, aztán végigmentünk a feladatokon két-háromszor. Két sorozat között Kristet gyors ügetésre bíztattam. Csak úgy száguldottunk. Közben apu is megjött, Lili anyuja meg már akkor ott volt, mikor beértünk. Bevittük a lovakat, a második kis-istálló legbelső két bokszát kaptuk meg. Elhelyeztük, megetettük a lovakat, Liliék átpakolták a cuccukat a nagy autóba, majd mentünk haza. Otthon még felszerelést pucoltam, meg összeválogattam a ruhákat (nagy bajban voltam, nem tudtam mit felhúzni, de végül két fekete hosszúujjú pólóra és a piros mellényemre esett a választásom).
Már reggel korán, úgy hatkor fent voltam. Melegítőben voltam, mert hideg volt, és hogy ne koszoljam össze a fekete versenygatyámat. Bepakoltuk a kocsiba az új nyeregalátétet, meg a felszerelést, meg egy kis szénát és mentünk be. Fanni már bent volt. Ekkor volt hét óra. Krist megkapta a zabját, addig kipakoltam, és miután kész lett, kivittem leápolni. Elég alapos csutakolást kapott és a farkát is befontam. Nyolctól volt nevezés, addigra a nyergelés is kész volt. A szokásos két számunkba neveztem: az ügetésre, és a vágtásra. Visszamentünk, átöltöztem és ültünk is fel lóra. Egyszer megkerültük a gyakorló pályákat, majd be is mehettünk rájuk. Kilenckor kezdődött a kicsik kategóriája, utána volt az ügetés, majd a vágtás és ebéd után az ugratásos ügyességi.
Ma reggel hétkor keltem, fél nyolcra bent voltunk, megetettem Kristályt. Én addig kipakoltam az autóból. Fél óráig pucoltam több-kevesebb sikerrel, majd felnyergeltem és kimentem a gyakorló pályára. Volt egy "kis" tömeg. Először a manók jöttek, akiket vezetnek kb. 3-7 évesek. Utána jött a kezdő ügyességi, amiben Kristállyal indultam. 13. voltam, a pálya a következő volt: start – kulcs – 2 bólya egymás mellett, egy vonalban – kereszt – szlalom – kapu – kapu, fordítva – bólya – cél. Ezt jól meg is csináltuk,, ahogy vártam, Krist a szlalomnál és a kapunál belassult, amúgy szépen ment. Hibátlant, harmadik legjobb idővel.
Ezután Kristet átadtam Nórinak, had legyen rajta. Én pedig Gazsiva ültem, hogy gyakoroljunk. Még ügetésbe sem volt hajlandó menni. Szilvi bíztatott, hogy kerüljem meg a benket ügetésben (!) és úgy köszönjek a bíróknak. Ezzel szemben végig lépett a drága. Végül start, én meg szétrugdostam a drágát, végül beindult, sőt egy kis vágtát is megengedett. Így tettünk meg egy hibátlan kört, ötödik legjobb idővel (ki gondolta volna). A pálya ugyanez volt, mint a kicsiknél. Gazsit odaadtam Briginek, mivel utánam jött, megvártuk az eredményhírdetést, aztán bevittem az öregemet, vagyis Nóri belovagolt vele. Kapott két óra pihenőt, addig megebédeltünk, végül kettőkor hazaindultam vele, zsebemben két éremmel, két tábla csokival és egy kupával.
Ma rendezték meg Robiék a Regruta Gyermek Ügyességi Lovasversenyt benn a Laktanyában. Persze ennek is volt előzménye.
Amikor megtudtam, hogy lesz verseny, rögtön tudtam, hogy Kristállyal is fogok indulni. A kezdő (lépés-ügetés) ügyességiben. A vágtásban meg Gazsival. Előtte, csütörtökön bementem a Szilvihez, hogy mi lenne, ha megyek Gazsival is, mondta, hogy kicsit későn szólok, de tőle mindegy. Meg mi lenne, ha beviszem Kristet szombaton, hogy ne reggel hétkor keljen belovagolnom, hanem délután. Ezt már nem helyeselte annyira Végül azt is megbeszéltük, hogy ma 5-kor találkozunk és gyakorlok Gazsin.
Ma háromkor már lovat pucoltam, háromnegyed négykor még nem végeztem, de már indulni kellett volna. Végül felnyergeltem és elindultam. Előrelátóan vittem magammal pálcát, ami jól is jött a szokásos helyen. Bár a sok kő és a fájós pata miatt lassan haladtunk, de végül beértünk. Brigi Gazsin gyakorolt, Fanni pedig Nifti-Fiftin (Vandát elvitték, ő az új ló). Robiék is pont akkor edzettek, én egy darabig a pályán kívül álltam és beszélgettem Kristályról (sokan azt mondják, nem is látszik rajta a 19 év – hát nem is). Végül bementem a bal oldali pályára, hiszen oda voltak felállítva az akadályok. Párszor végigmentem Kristállyal az akadályokon. Először még csak lépésbe vette, de aztán a legtöbb már ment ügetéssel is. Végül szóltam apunak, hogy jöjjön be, hozza a takarmányt. Még Nóri felült rá kipróbálni, be is lovagolt vele, majd lenyergeltem. Bevittem a Dzseni helyére, ahol a szüretin is volt. Megetettük, a felszerelést betettük a kocsiba és jöttünk haza. Gazsira fel sem ültem.
Egy éve voltam utoljára versenyen. Mondjuk lehettem volna korábban is, de akkor nem készültem fel. Szinte most sem. Csak tegnap mentem egyet Gazsin és kész.
Reggel nyolckor volt találkozó, és rögtön megbeszéltük (én, CséKó és Fanni (igen, az)), hogy ki miben indul. Én indultam a kezdőben (lép-üget) és a középsőben (lép-üget-vágta), CséKó csak kezdőben, Fanni pedig mindháromban (harmadikban 2× 60 cm-es ugrás is van). Mindhárman Gazsival, illetve Fanni az ugrásban a Dámával (Póli lova).
Háromnegyed kilenckor pályabemutató, ami a következőből állt: start, három rudas cavalettire rakott járóiskola, bólya, kulcs, dupla, ferdített kapu, labirintus, kereszt, szlalom, és az ugró akadály körül kiskör, majd cél. Először a Fanni ült fel, másodikként indult. Hibátlant ment, csak lassan. Közülünk másodikként CséKó lovagolt, ő 9. volt. Egyet rontott (Gazsi leverte a járóiskolát). Végül én mentem 17.-ként. Hibátlant mentem. Összesen 19-en voltunk. Eredményhirdetésnél hatot jutalmaztak, és mint a cím mutatja, második lettem (Fanni nem ért el eredményt). Egy érem volt a jutalom.
Gazsi legtöbbször sietett, nem kellett noszogatni, ügyesen megcsinálta az összes feladatot. Igazából a járóiskolánál és a szlalomnál féltettem egy kicsit, de nem lett semmi gond, bár a járóiskolánál koppantott. A végén, a célnál engedtem neki így majdnem beugrott vágtába, de még bírta. És amit bírok, hogy addig az első voltam. Aztán utánam következő lovas éppen, hogy beelőzött. Nem baj, ügyes volt ő is.
Aztán nem tudom, hánykor jött a következő versenyszám. Pályabemutató nekünk egy picit felesleges volt, ugyanis ugyanaz volt a sorrend, csak lehetett vágtázni is. Itt én indultam másodikként, Fanni pedig kilencedikként. A melegítőben még beugrattam Gazsit mindkét kézre kétszer, hogy mennyire kell pálcát használni, de végül nem is kellett, annyira be volt zsongva a drága. Itt is hibátlant mentem. Szinte minden mozdulatomra reagált és nagyon ment volna. A célnál engedtem neki. Mondjuk lassú is volt. Pálya után cseréltünk Fannival, ő vert valahol egyet, szerintem az utolsó akadálynál.
Végül bevitte lenyergelni, meg patát mosni, én pedig jöttem haza (bár eredetileg úgy volt, hogy átöltözök a kocsiban és ott maradok a díjugratást fényképezni).