Miután Lujzi elkezdett köhögni, „sürgősen” beütöttem a keresőbe a problémát megoldást kutatva, illetve benéztem a kehes lovas csoportba (nem kellett csatlakoznom, mert nyilvános), ott mit ajánlanak.

A legtöbb válasz a FitoCavallo-ra és a Meglio-ra tette le a voksot, illetve a Paciteára. Ezt követően írtam egy-egy levelet az első kettő cégnek, hogy ők mit ajánlanak a problémára (vagyis hirtelen megjelent a köhögés, házon kívül voltunk, ott poros szénát kapott, másik két lónak semmi baja). Az előbbi orvost ajánlott, a második pedig a kiegészítőjét ajánlotta, az Equiresp-et.

Október elején meg is rendeltem és némi árpadarával keverve esténként elkezdtem adni a hafinak, majd ahogy Zsongi is elkezdett köhögni, mindhárom ló kapott belőle (Zsongit meg Reményt ugye egyszerre etettem). Gyorsan fogyott a kilós kiszerelés, így a hónap végén meg is rendeltem az utánpótlást, 2×1 kg-t, mellé pedig megrendeltem a Multihorse multivitamint 3 kg-s kiszerelésben.

Az Equiresp gyorsan hatott látványosan, Zsonginak teljesen el is múlt a hónap végére a köhögése, a Lujzi pedig már csak mozgás közben köhögött, viszont ennél jobban nem akart elmúlni. Hagytam a dolgot még érni, de nem változott semmi, vagyis mozgáskor még maradt némi köhögés.

November közepén V.M. doki leokézta az állapotot, mivel akkor pont nem produkált tüneteket, de én nem hagytam rá a dolgot, mert még mindig tapasztaltam köhögést Lujzinál, így aztán december közepén megint rendelésre adtam a fejem. Ezúttal a FitoCavallo-tól, méghozzá hosszú vacillálást követően az AllergPlus került a kosárba, meg hát elcsábultam és a Donna is a kosárban landolt, főleg mert a november végi körmöléskor lecseszett a kovácsunk, hogy kövér a haflingi (és így három hónap távlatából nézve igaza volt).

Idejét sem tudom, mikor volt utoljára időm / kedvem / érkezésem megírni a napi történéseket, na de ma!

Egy nehéz időszakon átlendülve és a jó időre való tekintettel úgy döntöttem, hogy mindhárom lovammal foglalkozni fogok, bár konkrét tervem nem volt, hogy mi lesz a foglalkozás témája

Először Zsongihoz indultam. Felé közeledve döntöttem el, hogy ma egy nagy lépést teszünk: beviszem őt a körkarámba, életében először az anyja nélkül, csak mi ketten. Nem volt semmi elvárásom, csak annyi, hogy a karámban legyen és miután elengedem meg tudjam fogni. Elég nagy falat lesz az is, hogy ennyire eltávolodik az anyjától.

A körkarám felé tartva párszor megálltam, hogy gyakoroljuk a helyes megállást, ami bár még nem pontos, egyre jobban megy. Sétáltunk a karám felé és fel voltam készülve mindenféle ellenállásra, mivel a minap, mikor este vezettem be őt a legelőről, félúton kitépte magát a kezemből és odaszaladt a többiekhez. Mivel akkor szokás szerint a kötőfékénél fogva vezettem, ezért kénytelen voltam őt elengedni, amikor felágaskodott mellettem, pláne mert a patája azért elég közel volt a fejemhez.

Na, de vissza! A tároló mellett a lucernán sétálva volt ráutaló magatartása, hogy ő pedig szeretne ellenkezni (valami ágaskodás-féle mozdulat volt), de egy rántással csírájában folytottam el a mozdulatot. Ezt követően már úgy jött utánam, mint egy kiskutya. Már itt meg kellett állapítanom, hogy teljesen más az attitűdje, mint Lujzinak 2 hónappal később (Zsongi most 8 hós, Lujzi meg 10 hónaposan, mikor megérkezett, majd felrúgott vezetés közben).

Bementem vele a körkarámba, eddig tök normális volt, majd elengedtem őt, mire ő elkezdett rohangálni. Nem is vártam tőle más reakciót. Körbe-körbe szaladgált, kicsit tombolt is, de főleg a karám azon részén volt, ami a többiekhez közel volt. Én nem csináltam vele semmit, csak álltam a kör közepén és mindig arra fordultam, amerre ő szaladt.

A múlt év utolsó napjaiban elhatároztam, hogy az új év első napján délben felülök a lóra és csinálok egy két órás terepet.

Eleve megcsúsztam, mert végül fél 1 előtt kezdtem el nyergelni: először Zsongit keféltem át, majd Reményt átvezettem az istállóhoz és ott ápoltam le és nyergeltem fel. Közben Zsongi meg meghempergett, így kb. felesleges volt lepucolni.

Felnyergelés után kész útitervvel a fejemben indultunk el. A kapun kívül a kinti legelő felé mentünk lépésben és mivel eleve a szokásosnál hosszabb terepet terveztem, így egészen a játékboltos tanyáig hagytam a lovat lépni. Itt a tulaj a kutyák ugatására kinézett az ablakon, mire köszöntem neki, ő pedig rocker jellel köszönt, amit egy nagy mosoly mellett viszonoztam. Miután elhagytuk a tanyát, (a korábbi alkalmakhoz hasonlóan) szépen laza száron ügetni kezdtünk, Remény nem sietett annak ellenére, hogy Zsongi előttünk vágtázott. Kutyák persze körülöttünk.

Újabb tanyás területhez értünk, előbb Walterék mellett mentünk el, majd a sarkon lévő ismerősök tanyája felé közelítettem, ahol a kau volt. Ahogy közeledtünk, jöttek is elő a kutyák, és mikor odaértünk, a kau kirobbant a kerítésen lévő lyukon. Én megdöbbentem és megijedtem. Egy pillanatra az futott át a fejemen, hogy kit fog megtámadni, de egyenesen Tarzanhoz ment és leteperte a szőkét.

Amikor Zsongit nyáron beoltotta K. doki, akkor megkérdeztem, hogy mikor kell legközelebb oltani és azt mondta, hogy fél éves korában.

Kicsit csúszva, december közepén fel is hívtam őt, amiből végül az lett, hogy ma jött ki, ugyanis korábban is hívott telefonon, hogy itthon vagyunk-e, de mindig úgy jött ki a lépés, hogy éppen nem értünk rá.

Viszont ma, karácsony előtt egy nappal pont sikerült elkapni a dokit.

Ki is jött, beoltotta Zsongit, azt követően pedig megkértem, hogy nézze meg Lujzit és a köhögését.

Miután a haflingi magához engedte a dokit (beletellt pár percbe, előtte elrántott és menekült), ő meghallgatta a tüdejét, hmm-ögött kettőt, majd mondta, hogy hall egy kicsi lerakódást.

Megmutattam neki, hogy a jelenleg a FitoCavallo AllergPlus-ját használjuk, mire ő adott egy másik FitoCavallo csomagot. Erre rámutattam, hogy nem tudunk cserélni, mert az AllergPlus már meg van kezdve, így adott valami lötyit, amit adnom kell a haflinginek.

Azzal váltunk el, hogy egy hónap múlva hívjam fel egy újabb oltás miatt.

Miután hazahoztuk Lujzit az érdi tenyésszemléről, rá két hétre felültem rá a szokásos edzésre (vagyis a pályán, apu pedig középen), lépésben még nem, de ügetésben elkezdett egyre jobban köhögni. Az elején még nem gondoltam semmire, de ahogy egyre többet ügettünk az edzés folyamán Lujzi egyre inkább elkezdett kehes-módon köhögni: mélyről, tüdőből, a szárakat kirántva lenyújtott nyakkal. Na gondoltam itt már, hogy ennek fele sem tréfa, hiszen korábban eddig vele ez nem történt.

Aznap este el is kezdtem az utánajárást. Benéztem a kehes lovas fb csoportba, hátha kiolvasok valami megoldást onnan. Itt ajánlotta sok tulajdonos a Meglio Equirespet, amit a meggyőző vélemények miatt meg is rendeltem. Viszont előtte még írtam a Meglio-soknak, hogy mi az eset, ugyanis Lujzi alapvetően nem kap semmit szénán kívül és nincs is másra szüksége, melyik terméküket ajánlják ebben az esetben: az Air+Energy tápot vagy az Equiresp tak. kiegészítőt. Végül abban „egyeztünk meg”, hogy kevés ápradarával fogja Lujzi kapni az Equiresp-et.

Közben én is és a tanyásunk is tapasztalta, hogy még álltában is elejtett egy-egy köhintést a ló.

Nem kellett sokat várni, rendelést követően hamar megjött a csomagom, mely 1 kg kieg. takarmányt tartalmazott. Aznap el is kezdtem neki adni a kiegészítőt.

Szépen lassan javulni kezdett a hafi állapota, már nem köhögött álltában és lovaglás közben is egyre jobb volt, de még mindig nem teljesen tünetmentes: már csak ügetés közben köhögött, az elején hatalmas mennyiségű trutyival az orrában, azonban ahogy egyre előreébb haladtunk az edzésben, úgy jött fel egyre kevesebb takony. Szóval dolgozott a kiegészítő.

Amikor megszületett Zsongi, másnap Csilla javaslatára felmentem az MSLT honlapjára és regisztrációt követően elkezdtem kitölteni a csikóbejelentőt, azonban a képeknél megtorpantam, ugyanis mind a négy oldaláról kellett (volna) képet feltölteni a csikóról. Annyiban maradt is a történet egy időre, aztán szeptemberben újraélesztettem a témát, újra felmentem a bejelentő oldalra és rájöttem, hogy a képek nem kötelezőek a bejelentő kitöltéséhez, így aztán leadtam azt, majd kifizettem a költséget.

Ám mielőtt leadtam volna a bejelentőt, felhívtam a tenyésztésvezetőt, ugyanis a kitöltés közben felmerült egy-két kérdésem. Közben megbeszéltük, hogy két hetente szokott a városba jönni, de mivel a következő felmerülő alkalommal dolga van, így abban maradtunk, hogy szeptember végén felhív és egyeztetünk egy időpontot.

Elmúlt a megbeszélt időpont, én pedig október közepén felhívtam őt, hogy mi a helyzet. Két héttel későbbre, október utolsó péntekére beszéltük meg, hogy eljön hozzánk, azonban én péntek előtt, csütörtökön lemondtam az időpontot, mert egyrészt a másnapi Párizsba való utazásomra való készülés miatt kényelmetlen lett volna az időpont, illetve az előrejelzés esőt mondott másnapra. Ezért hát tolódott az alkalom két héttel.

Tegnap szólt a vezető, hogy péntek helyett, amennyiben alkalmas, inkább csütörtökön, vagyis ma jönne, délben van egy egy órás dolga a városban, ezért egy körül érne hozzánk, de majd szól. Ennek azért nem annyira örültem, mert holnapra is esőt mondott. Utólag jöttem rá, hogy mai 13 óra is problémás lehet, hiszen kb. 2-re szoktam hazaérni a F. sulis oktatásból, de végül nem hívtam vissza a vezetőt, úgy voltam vele, majd megoldódik.