Kedden kora délután megjött Zsófi, vele vártuk a lovasokat. Unalmunkban és talán izgalmunkban elvittük a kutyákat sétálni, Lady nem jött velünk. Kimentünk a btelep sarkáig, ott vártunk fél órát, aztán visszaindultunk. Már majdnem beértünk a tanyára, amikor apa telefonon szólt, hogy a sóstónál vannak a lovasok. Az addig oké, csakhogy még nem raktuk át a Remiéket az ideiglenes helyükre. Kicsit rákapcsoltunk a gyaloglásban, hogy minél gyorsabban beérjünk és szóljunk Z.-nek hogy át kell rakni a lovakat. A kecskéket áthajtottuk a legkülső karámba, Kristályt átvittem a közápsőbe (számára az volt a legbiztonságosabb, bár drótkerítés vette körül. Aztán megpróbáltam Remit is átvinni Krist helyére, de miután elveszítette az anyjával való szemkontaktust, megőrült: majdnem elütött, mindig visszafordult. Mondom, akkor kerítést bontunk. Gyorsan szétbontottuk két oszlop között a karámot. Remi csak úgy száguldott az új helyére. Még annyi időnk volt, hogy a bevezető úton félútig a lovasok elé menjünk Zsófival és útbaigazítsuk őket. Bent a karámban kikötötték a lovakat, lassan lenyergeltek, közben megmutattam a felszerelésük helyét és megnyugtattam őket, hogy bár a villanypásztor be van húzva, nem lesz bekapcsolva. A nyergelés után megmutattuk a szobájukat, bemutatkoztak anyáéknak, majd megetettük a lovakat és utána vacsora. Közben beszélgettünk. Vacsora után még elmentünk a sóstóra egy éjszakai fürdésre, ami tök jó volt (bár én nem mentem be a vízbe). Alvás előtt ránéztünk a lovakra, majd mentünk aludni.
Szerda reggel nagyon korán keltem (4 után óránként), ugyanis megijedtem, hogy elmentek a lovasok. Közben ők is aludtak. Kimentünk Zsófival a lovakhoz, vittem fényképezőgépet, csináltam egy csomó képet. Öt ló volt: volt egy Kese nevű kisbéri (Zsófi kedvence); egy pej hókával, szintén kisbéri (én kedvencem); egy sárga shagya-arab; egy sötétpej és egy pej ló, melyeknek nem tudom a fajtáit. Lassan előszállingóztak a lovasok, majd megbeszéltünk egy délelőtti strandot a Sóstón, melyre Ladyt is elvittem (bővebben: későbbi poszt). A strandról visszaérve összepakoltak a lovasok, majd elkezdtek felnyergelni. Mi is felnyergeltük Kristályt, majd lefutóztam, mert láttam rajta, hogy tele van. Majd mi is fölszáltunk: a nyeregbe én, mögém pedig Zsófi. Elindultunk, kicsit eligazítottam őket, majd a Robiék előtt elköszöntünk egymástól, mi pedig visszafordultunk. Krist tök normális volt. Visszafelé félúton Zsófi leszállt, mert fájt a feneke, egy kicsit gyalogolt, majd felült a lóra, én pedig leszálltam, a háromnegyed résznél pedig én ültem a nyereg mögé. Az elején még kényelmes volt, utána már nyomott a háta. A bekötőnél már egyedül ment be, lenyergeltünk, Krist pedig legelt. 

Épp frissítettem, amikor anyu hívott, hogy hívták Szekszárdról. Öten (nő, lánya, + lány barátai) lóháton mennek Ópusztaszerre, és nállunk szálnának meg egy éjszaka erejéig. Jó, így ebben nincs semmi különös, csak… anyu engem bízott meg, szervezzem meg az egészet. A következőt kellene:

– lovaknak helyet biztosítani (ami ne legyen villanypásztor)

– kaja

– szállás

A első részt már kitaláltam: szerzünk villanypásztor oszlopot és Krist karámja mellé felállítjuk, belenyúlva a lucernásba kerítünk egy kis részt. Ide tennénk be Remit, az öt ló pedig a nagy karámba menne. De gondoltam arra is, hogy a régi futószáras helyre tesszük a karámot, oda viszont Kristály kerülne, Remi átkerülne a Kristály karámjába, és így mennének a nagykarámba. De anyu még arra is gondolt, hogy Remit összerakjuk egy éjszakára a Kristállyal, bár én ezt az ötletet nem helyeslem. Szerintem az első lesz (bár félő, hogy Remi bezabál a lucernával)

A második rész, vagy nyárson sütés lesz, vagy makaróni.

A harmadik a legnehezebb, ugyanis a szobában, ahol mi aludnánk, nekik kicsi, így a fenti épületbe kell elszállásolni őket (ahol majd mi fogunk lakni), csak a szobák éppen tele vannak bútorokkal illetve cserépkályha építés folyik. De mindenképpen fent helyezzük el őket. Lecke feladva, 12-én jönnek.