EquestrianBlog
Segítettek
2012. november 24., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Ismerősünknél lovagol két lány, akik hétvégén járnak hozzá. Múlt héten beszéltünk vele Móci hülyeségéről, és felajánlotta, hogy átjönnek a lányok: Nelli és Nóri. Lovaskocsival jöttek, hoztak nyerget is. Először felszereltük a Mócit, de ő meg annyira ellenére volt, hogy tisztára leégetett. Úgy kezdődött, hogy a karámban nem engedte magát megfogni, később pedig rajta volt már a nyereg és épp a kantárat akartam rátenni, mikor kitépte magát a kezemből és beszaladt a karámjába. Na ott szenvedtünk vele vagy öt percet. Végül sikerült megfogni, és nem érdekelt, kötőfékre felraktam a kantárt és kész. Nóri felült rá, addig felszereltük a Szellőt és a Hajnalt. Én ültem az idősebbikre (nem tudom, melyik az ő neve), majd kerültünk párat a lucernáson. Móric elemében volt: bakolt, rúgott, stoppolt. De Nóri győzött. Aztán felvetődött a kérdés, hogy kimegyünk terepre. Én átnyergeltem Kristályra, Nelli pedig az idősebbik pacira. Elindultunk. Arra terveztem menni, amerre Timivel mentünk először, de két helyen is ki voltak engedve a kutyák, így tettünk egy kicsit nagyobb kerülőt. Az elején Móci makacskodott, de a pálca segített. Meg egy helyen vágtáztunk (a többiek), aztán Kristály ugrott egyet, nagyon meglepett. Visszafelé pedig én voltam az utolsó és az idősebbik paci kirúgott Kristályra és az arcom előtt 15 centire volt a patája. Huhh. Rögtön visszamentem középre, hogy ne forduljon elő mégegyszer. Végül hazaértünk. Mindhárom ló csurom vizes volt.