Két éves előzetes „készülődés” után holnap után újra Amerikába repülök.

Történt ugyanis, hogy miután 2018-ban hirtelen haza „kellett” jönnöm az USA-ból, tudtam, hogy valamilyen módon szeretnék visszatérni. Az au pairkedést kapásból kilőttem, ugyanis a hirtelen hazatérés által törölték a vízumomat és szabály szerint két évet kellett várnom, amíg újra megkaphatom, azonban akkor már úgy éreztem, hogy egy év „kiesés” már nem fér bele az életembe.

Így aztán jött a másik, rövidebb lehetőség, a táboroztatás, ami csupán csak a nyárra szól. 2020 augusztusában aztán elkezdtem közvetítőt keresni, illetve egyről tudtam, őket kerestem fel személyesen az irodájukban, de aztán nem kommunikáltak velem többet. Így hát felkerestem egy másikat augusztus végén, aminek a következtében szeptember elején sorra is került az interjú, amelyben angolul be kellett mutatkoznom, mit szeretek csinálni, mi a hobbim, miben van tapasztalatom, illetve milyen gyerekekkel kapcsolatos tapasztalataim vannak. Meséltem arról, hogy amikor buli van nálunk, akkor szoktam az ismerős gyerekeknek foglalkozást tartani Remény hátán, amiből az lett, hogy én az előző évben táborokat szerveztem (?). Ez az interjú egyben angol tudás felmérő is volt.

Befizettem a díj első részét és ezzel el is kezdődött az elhelyezéshez vezető út.

Három dolgom volt, amiket minél hamarabb meg kellett csinálni: videót kellett készíteni magamról, referenciát kellett keresnem, illetve az erkölcsi bizonyítványt kikérni. Az utóbbi volt a legegyszerűbb.

A videó készítés egy fokkal bonyolultabb volt, ugyanis nem szeretek sem képet, sem videót készíteni magamról. Először a koli szobában csináltam egy fehér fal előtt beszélős videót, aminek a végén bevágtam a releváns képeket, de ezt visszadobták, mert nem volt elég meggyőző. Aztán egyik hétvégén felcsesztem magam és egy esős, szürke októberi napon elővettem Reményt és megcsináltam a videót. Nos, amíg még mellette állva beszéltem a kamerába, addig tök jó fej volt, de amikor a lovaglást vettük fel apuval, akkor kb. a legbunkóbb formáját hozta: akár ügetésben, akár vágtában akartam lovagolni, ellenkezett, bakolt… Nem tudom, mi volt vele. De utólag (2 évvel később) visszanézve elég katasztrófa lett, a testtartásom miatt is. Végül elkészült a videó, amit jóvá is hagytak.