EquestrianBlog
Érdekes lovaglás tegnap
2010. november 14., vasárnap
Olvasási idő: 3 perc

» Bocs, hogy tegnap nem írtam le az istállót, csak gondoltam a képek miatt nem fog látszani. Most az van, hogy megcsináltuk a tervrajzot. Tök jó lesz meg minden, csak anyával nem tudunk megegyezni a méreteken.

Közben lett egy kis változtatás: A nyerges és a tak.tároló ajtaja nem ott van, ahol van, hanem oldalt és vszínűleg a wc-nek sem ott lesz az ajtaja, hanem kívülről lehet majd bejárni, de ez még bizonytalan. Többi ugyanaz, csak a szélességek mások, mint amik a rajzon vannak. (a bokszok fala még nincs kész)
az istálló előtt lesz egy terasz, és a nyerges meg az 1. boksz (Remi boksza) előtt lesz valószínűleg fürdető. Meg kikötő hely. A 2. boksz (Krist boksza) előtt lesz egy szín. Fú, nagyon klassz lesz. Azt mondják, hogy a héten meg a jövő héten elkészül a tető, uána pedig nem tudom mi lesz.

Szóval tegnap lovagoltam. Kezdésnek kimentem a lucerna földre, de csak a szélén. 1 kör lépés bemelegítésként. Aztán elkezdtem ügetni. egyenes vonalon jól ment, meg egyenletes volt, de amikor azt szerettem volna, hogy forduljon és ennek megfelelően meghúztam a szárat, elbizonytalanodott és visszament lépésbe. Ekkor odatettem a pálcát, nem csíptem, csak odatettem, mert még mindig érzékeny rá. No igen, odatettem és szétesett az ügetése, elkezdett rohanni, nem bírtam követni a fel-le emelkedését, nagyon szétesett. Jó akkor lépjünk egy kicsit. Megint megpróbálom, kanyarodunk, le akar állni, odateszem a pálcát és megint szétesik. Ügettem és elkezdtem össze-vissza kanyarodni, a pálcát nem tettem oda, de bíztattam hanggal és csizma segítséggel is. Le akart állni, éreztem, de nem engedtem meg neki. lépés ki a föld széléig, megint ügetés, és szépen ment, egyenletes volt, mert a szokásos úton mentünk és csupán 2 vagy három kanyar volt a föld sarkai miatt. Bementünk, a kutyák majdnem letámadtak minket, mentünk ki a b.telep végére, de nem mentünk ki a bekötőhöz, mert tiszta víz az oda vezető rész. Félúton láttunk 4 lovast+egy csikót. Elmentek előttünk, Remi majd meg őrült, nyihogott mint állat, Krist meg nézte őket. Azt nem láttam, hogy milyen lovasok voltak (angol v. western), de ott vágtáztak a réten. Tök jó volt nézni. Mi végig lépésben voltunk, mert igazából le akartam léptetni a lovakat és Remi is meglepően keveset vágtázott, miután nem látta a 4 lovat. Szépen követett. Aztán go vissza, félhosszú száron lépésben. Mentnk tovább ki a kövesútig, beszélgettem egy pihenőt tartó bicikliző idős házaspárral. Lovak felől kérdezgettek. Aztán visszindultunk, ügetés krist meg mint az őrült, ment, nem tudom, mitől, de annyira ment, hogy azt hittem beugrik vágtába. Félelmetes volt. Lenyergeltem, vittem még őket egy kicsit legelni, hogy megszáradjanak, mert Remi egy picit vizes volt. Fél óra múlva isszavittem őket, és ennyi volt.
Panka keresi egyre jobban a helyét, mert egész nap, ha nem voltunk bent a konyhába, ő valahogy bement. Aztán kizavartuk és megint bement. remélem, hogy a szalmásban fog megelleni, mert az a fóliában van és sehogy sem fúj be a szél és meleg is van. Remélem van annyi esze.