Három év türelmes várakozás és egy nyelvvizsga eredményeképpen egy hét alatt végre felépült a körkarám.

Elsőként mindenképpen a M.R.-féle csatlakozást szerettem volna megcsinálni Remivel. Így hát szombaton fogtam a lovat, ráraktam a kötőféket, magamhoz vettem az ostort és kisétáltunk a karámba. Ott levettem róla a felszerelés és kezdődhetett a hajsza.

Hajtottam körbe-körbe, néha irányváltásra kényszerítettem. Fél óra után már csurom víz volt, minden egyes vágtaugrásnál csöppent az álláról az izzadtság, én meg féltem, hogy túlhajtom. De ha meg akar állni, akkor úgy is „szól”. Még negyed óráig vágtázott, mikor megengedtem neki, hogy bejöjjön, ha be akar. Be akart. Mellém érve megsimogattam, sétáltam körbe-körbe, ő meg követett, mint egy kiskutya. Mivel teljesen le volt izzadva, valahogy le kellett vezetni, hogy egyrészt normalizálódjon a légzése, másrészt pedig, hogy takarózhatóvá száradhasson. Ezért feltettem rá a kötőféket és kisétáltam vele a bekötőre, majd vissza, de visszafelé nem mentünk be, hanem továbbsétáltunk a b.telep felé. Ekkor már le volt róla csatolva a szár, így is követett. Aztán visszafordultunk, ekkor Remi leelőzött, majd bevágtázott a karámig. Apuék meg megijedve rohantak elő az irodából, hogy velem mi történt.

Elmentem Remiig, majd visszavezettem a karámhoz, ahol újból levettem róla a kötőféket és újra hajtani kezdtem, nem törődve azzal, hogy már egészen megszáradt. Ezúttal kevesebb ideig kellett vágtáznia. Beengedtem magamhoz, megint elkezdtem vezetgetni, majd bementünk, bent betakartam és mehetett pihenni. Közben persze kapott egy csomó simogatást.

Mióta megtörtént a csatlakozás (nekem ez egy picit varázslatosan hangzik, de nem találok rá jobb szót) Remi nyugodtan jön mellettem, és ha tyúklépésben megyek, akkor se visz el a francba. Ugyanis eddig mindig arra kellett figyelnem, hogy ne lépjen a lábamra, ne lökjön fel és közben tartani is kellett a tempóját. Most úgy látszik, mindez megoldódott, vagyis tisztel.

Szóval felavattuk a körkarámot.

Tegnap azzal indultam neki, hogy megyek lovagolni Kristályon. Abból pedig nem lett semmi, hanem kirámoltam nagyjából a nyergest (szőnyegek és bútorok maradtak) s ahol tudtam, felmostam. Az ablakok kétharmad részét letöröltem, a harmadikhoz már nem fértem hozzá. Aztán áttöröltem a nyergeket (igen, kettő van, de csak egyet használok), majd kefével kidörzsöltem Krist kantárjából a koszt (már úgy-ahogy). Estére pedig mindent úgy hagytam a nyerges alatt. Remélem a napokban majd elkészül a kantár- és a nyeregtartó. Nagyon jó volna már.

Pont egy hónapja írtam az istállóról (link). Sokat haladtunk, minden kész van már, csupán a bokszok és a villany hiányzik. Na, akkor sorban:
– bevakoltuk, lemeszeltük a falat kívül-belül, bár még egy soron át lesz meszelve, jobb időben – ha lesz egyáltalán.
– van itató, és fürdető is a helyükön – már csak a kivágott falat kell visszakenni.
– Ééés kész a térkő is. A nyerges előtt, meg az istálló előtt is van.
– Az ablakok is be vannak téve, már csak az a fujkálós izé kell bele, meg bevakolni.

Adós vagyok pár istállós képpel.

• Anyut megkérdeztem, hogy ha lenne hely, akkor egy ló + lovasa jöhetne-e hozzánk bértartásba, hogy együtt lovagoljunk. Igent mondott. Végül is minden adott: terep, boksz (majd karácsonyra kész lesz az istálló), karám, legelő, pálya (remélem jövő nyárra, nyelvvizsga után). És ennek örülök, mert így legalább már nem egyedül fogok lovagolni. Hogy a dolog mikor lesz komolyabban véve, jó kérdés.

• Régóta szeretnénk Kristálynak venni egy kocsit. Amolyan terep kocsit. A hagyományosat tönkre tenné. Úgy tép mint álat, és ezért kell valami komolyabb. Mondjuk az istálló elé meg is építettük a színt a kocsinak, csak halogatdik az ügy. Egyszer lesz, az biztos.

• A nyerges még nincs kész. Pedig mondom, hogy csináljuk, csak van más ezer dolog. 

• Idén nem tudom, hogy lesz a lovaglás. Az órarendem nagyon nehéz mennyiségileg, és még máshova is el kell járnom. Pl. kémia, német, meg úszni is szeretnék legalább heti 1×. 

• Benit el kellene vinni dokihoz ivartalanítani, Ladyt pedig egyik ismerősünkhöz kozmetikázni.

Most ezek jutottak az eszembe.

Most, hogy nem kell dohányt szedni, nekiálltunk istállót csinálni. Jelenleg a nyerges kész van, minden be van pakolva, kivéve ami lovas. Majd az is meglesz. Aztán mind a négy fal körbe van vakolva kívül-belül, leszámítva a padlás részt. Jelenleg a plafonon szenvedünk. Nemrég volt a vízvezetékszerelő (milyen jó leírni), mondta, akkor jön, ha minden be lesz vakolva, de mivel csőtörés lett pont a gané alatt, így holnap kijön. És akkor meg is mondja, hogy merre kell ásni a csövekért. Majd két itató lesz, meg egy fürdető kívül.

A villanyszerelőt is beszervezzük valamikorra, amúgy is jönnie kell, mert a házba (ahova költözni fogunk) be kell még szerelni a konnektorokat meg a lámpákat. 

Aztán boksztervezés. Még elmegyünka a városban pár helyre, hogy tippet szerezzünk, de apu köbö már megértette, hogy működik az egész. Ja, meg nemsokára ajtót-ablakot is betesszük.

A múlt héten újra nekikezdtünk az istállónak. Pontosabban a nyergesnek. A plafon lambériázott lett, alul pedig valami sötét (azthiszem, zöld) metlaki lesz. Az ablak-ajtó is le lett festve, nemsokára berakjuk. És ki is van meszelve, de szerintem át kell még egy soron húzni. A tervrajz is megvan már. Képzelj el egy téglalapot (méret mindegy, de kb olyan 1:2 arányos), a hosszabbik oldala van közelebb hozzád. A hosszabbik oldalon, jobb széléhez közel van az ajtó, mellette, az oldal közepén az ablak. Ahogy belépsz az ajtón, a rövid oldalon (jobbra) lesz a kantártartó, szembe a két nyeregnek hely. Az ablak alatt egy mindentbedobálunk-szekrény, aminek a magassága az ablak aljával egyenlő. A szemközti oldalon, a nyeregtartó mellett lenne egy ruhás szekrény. A bal oldali rövid oldalon valahol pedig lenne egy kihúzható kanapé (hogy lehessen aludni) meg egy asztal székkel.
Holnap pedig jön a volt osztálytársam apukája, hogy az egész istállóba bekösse a vizet.
A metlakira még két hetet kell várni, addig készül a nyeregtartó (ha nem haladja meg a bolti árát, mert akkor inkább megvesszük ezt) és a kantártartó, amit én terveztem a lovardai alapján. Már fejben készülök, hogy melyik posztert hova tegyem, csak az a kérdés, hogy mivel rakjam fel. (ragasztósgyurma nem jó, mert zsíros, a cellux nem marad fent, esetleg van még az a direktposzterragasztós-ragacs, aki tud valamit, mondja)