Nem tudjuk mikor, de valamikor Panku megellett. Feltételezhetően több kicsije is volt, csak széthagyta őket, így csak egy kisfiú maradt. Úgy döntöttünk, meghagyjuk.

Kis rosszcsont. Már érti a ‘Gyere, Johny!’-t és a ‘Kifelé!’-t. Okos kutya. Most nagyon harapdál, már ha megfogom, kap oda a kezemhez. Én meg visszakézből adok neki egy taslit. De nem sértődik be. Kis kurta, O lábai vannak, meg apró, jó húsos füle. Nagyon cuki.

Face-n hirdettek egy kiállítást a Sóstóra. Keverék és tiszta fajtájúak is nevezhettek. Ladyt kívántam nevezni azzal a feltétellel, ha előtte el tudjuk vinni kozmetikushoz. Ez sikerült, így beneveztünk. Végül is a kiállítás célja nem a szépség és a beállás volt, hanem a kutya-gazdi kapcsolat. Hát ezt eleve buktuk, mivel Lady még otthon se nagyon jön oda, néha csupán csak simiért. De legalább szocializálódott meg megismerkedtem pár kutyással. Például egy másik collies gazdival. Amúgy Lady tök jól tűrte az egészet, nem ellenkezett, amikor meg nem foglalkoztam vele, hanem beszélgettem, akkor nyugisan lefeküdt. Azért ennek ellenére büszke vagyok rá.

Az a helyzet, hogy a környéken szinte az összes közeli tanyán kijön a kutya. A Vadkerti úton egy hatalmas kaukázusi, mely új kutya a környéken. A múltkor az a szerencsém volt, hogy a gazdáék otthon voltak. A kutya szó szerint ránk támadt, én meg fordultam Kristtel egy 180-at. Mondtam a gazdáknak, hogy legyenek szívesek megkötni azt a kutyát, mert nem csak én vagyok az egyedüli lovas errefelé. Aztán a játékboltoséknál is. Ma a Lilivel mentünk, és a kis corgi-szerű (persze keverék) kutya szó szerint Kristnek jött. De ugye szerencsére velünk volt a Panka, így lekötötte a kutyát. Máskor az a kutya nem szokott kijönni. A Timiék felé is ott van a sarki tanyán a kutya. Onnan is kijött a kutya, de az is "friss". És ott van még az a tanya, amelyiknél a télen, szánkózás közben jöttek ki a nagykutyák. Szóval négy közvetlen útból négy elzárva a kutyák miatt a buckákra. Persze kerülővel lehet menni, de az plusz fél óra.

Így most megint rá fogok szokni a városra, meg a Sóstóra. Persze valamit ki kell találni ellenük. Apuék azt mondják, hogy vigyek magammal kolbászt, de az beolvad. A többi lovas, meg szimplán elkergetik a lóval. Nem tudom.

Fél ötre beszéltünk találkozót, de mindkettőnk késett. Hatra pedig mindkettőnknek haza kellett érni.

A játékboltosok felé indultunk el, Panka is jött velünk. A tanyánál, az egyik kutya szó szerint rátámadt Kristre, de Panka gyorsan elterelte a figyelmét és egymással foglalkoztak. Mi pedig elinaltunk, ki ügetésben, ki vágtában. Elmentünk egészen a régi lovardához vezető útig, majd jobbra fordulva azon mentünk ki a betonra. Hol gyorsabban mentünk, hol lassabban, Pankára pedig minduntalan rá kellett szólnom, hogy menjen arrébb, mert Sanyi eltapossa. Mikor a betonra értünk, még volt húsz percünk, mondtam, hogy teljesíthető. De nem. A végén rohanni kellett. Lefordultunk balra a fenyvesbe, majd miután kitaláltam gyorsan, hogy hogy jutunk a leggyorsabban haza, útirányt vettünk. Végül a Gomba tanyánál jutottunk ki. Lili hátul bement a tanyára, én meg mentem ki az O. útjára. A sarki tanyán a kutya szó nélkül átugrotta a kerítést, majdnem nekünk jött. Szerencsére a szembejövő biciklis beparancsolta. Utána már gyorsan hazaértem én is.

Szerintem egy ideig nem fogok terepre menni. A kutyák miatt. Max. a Sóstóra vagy a városba.

Munka közben (dohányszedés) vesszük észre, hogy Beni nagyban néz valamit. Egyszer csak megtámadta a homokot és a következő pillanatban egy nyuszival jött felénk. A zsákmányt persze nem igazán engedte a közelünkbe (nem morgott, csak arrébb ment), a többi kutyát pedig elmorogta. Jogos. Fogjon mindenki magának kaját. Azt még megvárta, hogy elszaladjak a gépért.

Na erről is lenne mit mesélni! Pankát imádom fényképezni. Be tudom állítani, úgy is marad és fotogén. Már amikor. Lady az a közép. Van, amikor be tudom állítani, de amint egyet hátra lépek, máris elmozdul, jön utánam. Amikor meg nem tudom beállítani, akkor a lábam előtt fél lépéssel ül és vigyorog, és várja, hogy lenyomjam a gombot. Ő ilyen. Ezért van olyan sok kép az orráról. A Beni pedig a másik véglet. Még leültetni se bírom, csak amíg a kezembe veszem a kamerát, de amint nyomnám le a gombot, feláll és csóvál / valami eltereli a figyelmét és utánaindul / elkezd a többi kutyával játszani. Amit viszont imádok, azok a gyönyörű barna szemei.