Tegnap leápoltam Remit, úgy rendesen. Segítettem neki vedleni, meg minden. Aztán eljutok a patakaparáshoz, az első láb oké. A másodikat kaparom, egyszer csak kitépi a kezemből a lábát. Nem egyszer, többször. Azt hittem ott vágom nyakon. Végül én nyertem, mert normálisan kikapartam a patáját és az én akaratomból tette le a lábát.
A harapásgondok pedig, hogy felteszem rá a kantárt és amikor vezetném, akkor egy kicsit odacsíp az ajkaival. Én meg persze próbálom korrigálni, de gyakran (még) kicsit lassú a rekacióm, így nem nagyon tudtam még közvetlen utánna rácsapni az orrára.