Nyilván nem bírtam ki, hogy ne használjam ki a BF adta lehetőséget, azonban egy-két új felszerelés nem köthető a kedvezményes naphoz.

Az augusztusban a StyleLovasboltból rendelt Imperial Riding-os nyeregalátét mizéria is végre lezárult. Úgy beszéltük meg, hogy visszaküldöm a póni méretű szívecskés nyeregalátétet (IRHStormy Black), cserébe (+különbözet) elküldik a IRHCloud Dancer nyeregalit Shocking Pink színben (tényleg shocking). Megkaptam a nyeregalit, azonban húztam a szívecskés nyeregali visszaküldését. Aztán a hónap elején ránéztem a webáruházba, és láttam, hogy van cob és fullos méret a nyeregalátétből, így felhívtam őket, hogy valóban van-e (augusztusban csak és kizárólag póni méretű volt az egész piacon) és volt, úgyhogy megrendeltem. Nem sokkal később megkaptam, viszont a díjlovas nyeregalátétet univ. helyett, mindenesetre így is gyönyörű. A póni méretűt pedig pénteken végre visszaküldtem.

Ma rendeltem két szénahálót a Déli-Farm-tól, mégpedig a FlexiStrong-ot (90×90 és 100×150-eset), ugyanis az utolsó alkalommal a kovács rendesen lecseszett, hogy kövér a Lujzi, úgyhogy remélhetőleg visszább tudjuk venni a szénazabálást, illetve kevesebb lesz majd a pazarlás is. Remélem beválik és tartós is lesz.

Aztán pár hónapja kinéztem az Imagine Lovasban egy Spooks nyeregalit, a Spooks Lhyon-t darkmauve színben, ami eredeti áron felül volt a lélektani határomon (30k+), úgyhogy úgy voltam vele, hogy megvárom ezzel a BF-t. BF előtt felnéztem a Spooks webshopjára, ahol a nyeregali már le volt árazva 55€-ra, erre még rájött a 10%-os első vásárlói kedvezmény, úgyhogy egész olcsón (47€), kb. az eredeti ár feléért sikerült megszerezni. Aztán megérkezett egy gyönyörű csomagolásban a nyeregalátét, kibontva pedig a kezembe foghattam a képnél is szebb, mályvaszínű nyeregalit.

Az elmúlt fél évben sem bírtam magammal, az utóbbi hónapokban is a kosaramba került néhány felszerelés.

A horze-től két rendelésem volt. Az első alkalommal februárban rendeltem, akkor eredetileg csak sarkantyút akartam venni, mert Boninak kikopott a szőre és kisebesedett az oldala a sarkantyú helyén, és mivel nem az én lovam, ezért nyilván vigyázni akartam rá, ezért döntöttem egy tompább sarkantyú megvétele mellett. Azonban pont abban az időben volt akcióban az előzőleg vett Eskadron Heritage lábszárvédő, így a kosárba került ez is, méghozzá Reminek a hátsó lábaira, így L-es méretben, kék színben. Utólag sajnálom, hogy Lujzi hátsó lábaira nem vettem meg az M-es bézs színűt, mert már alig találni, így Remi első lábaira valót használom a hafira. De hamarosan, még mielőtt teljesen kivonnák a forgalomból, remélem be tudom szerezni.

A második alkalommal júniusban rendeltem a bolttól a nyári akciók keretében, így hozták meg nem sokkal később két leakciózott nyeregalátét, mindkettő Póni méretben, ami már éppen határeset a méretet tekintve, de még használható, még a 17,5”-ös nyereg alatt is. Az egyik nyeregali a Horze Kaitlin univ., After dark brown színben, a másik pedig a Horze Coventry univ., korall színben. Mindkettő tetszik, a Coventry nem annyira élénk színű, mint a képen, de ettől függetlenül is jó színe van. Az előbbit már használtam, speckó belseje van, ami tök jó, míg a korall színűt még nem, még a címke is rajta van, egyelőre későbbre tartogatom.

Államvizsga napján ugye bementünk jutalomból az Imagine Lovasboltba, ahonnan hosszú válogatás után végül egy LeMieux Carbon Mesh CC (mulberry) nyeregalival és egy Eskadron Air Mesh hevederrel (120 cm) távoztam a boltból. A nyeregalit egyszerűen imádom, pláne most a nyári napokon, ugyanis nem izzad be alatta egyik lovam se, mint korábban másik nyeregali alatt (főleg a horpasz környékén volt eddig izzadtsághab), illetve a nyereg alatt sem csatak víz. A hevederrel csupán annyi problémám van, hogy egyik oldalon sem gurtnis (gumis), így nehezebb meghúzni, ezért Lujzin nem nagyon tudom használni, viszont Reményen igen, nála viszont nagyon bevált. Szerintem majd ha megjön Lujzinak a gél nyeregemelő, akkor majd kipróbálom nála is.

A nagy akciókat kihasználva, illetve a folyamatos Decathlonos bevásárlásokból néhány nagyszerű termék összejött. Ez a bejegyzés a Decathlon részéről kb. 2-3 éves vásárlások összegzése, míg a horzés az utolsó két rendelés (a rendelések előtt utoljára a zabla nélküli kantárat vettem).

Egy-két éve már megvan a Decathlonból a Compositi Profile kengyelem, amit csak azért vettem meg, mert könnyebb, mint a vas kengyel, és mivel műanyagból van, így a nyerget is könnyűvé teszi úgy általában. (Csak most jöttem rá, hogy ez is Compositi termék, ma már nem kapható a Decathlonban, illetve valószínűleg más márkanéven árulhatták). Előzőleg már hetekkel kinéztem más lovas webáruházakban a Compositi Reflex szériás kengyelét, aztán egy-két hete szintén a Decathlonban járva megláttam, igaz Waldhausenként árulva, de valójában a kinézett kengyel volt az. Természetesen jött haza. Azóta egyszer lovagoltam vele és valóban kényelmes és biztonságot ad, hogy széles a talpa, továbbá tisztán érzem a rugózást a kialakításából fakadóan. Jó döntés volt.

Nem csak kengyeleket szereztem be az áruházból, hanem leszárító takarót. Még régebben vettünk egy polár takarót lovaglás utánra a PC-os kockás takaró mellé, de annyira nem vált be erre a célra, aztán a Decathlon honlapján böngészve megtaláltam a leszárító takarókat és aránylag elfogadható árban volt, így kb. nem is tudom, talán 3 éve vettem egy 125-öset, ami jónak jó volt, de rövidnek bizonyult Remire, így hát később megörökölte a hafi, és mivel bevált, vettem tavaly év elején a Reminek egy 145-öset. Szeretem, mert tényleg felszívja a nedvességet, pl. 10 perc után összehasonlítva a nyakát a takaró alatti résszel, a nyaka még bőven vizes (úgyhogy most olyan leszárító takarót keresek, aminek van nyakrésze, vagy nyakrészt, amit hozzá tudnék csatolni a meglévő takarókhoz).

Remit egész sokáig csikózablával lovagoltam, de arra kellett rájönnöm, hogy valami nem oké, mert egyre többször szálltam le róla azzal az érzéssel, hogy a lovaglás során nem éreztem a kontrollt felette és hát terepen a kontroll hiánya nem épp a legszerencsésebb. Pláne meg mert állandóan húzott és totál fáradt karokkal értem haza a folyamatos húzástól. Ráadásul kb. a kezdetektől tátogott, ami még jobban zavart, bár volt aki azt mondta, hogy ne törődjek vele, mert nála ez amolyan pótcselekvés. Én meg azt mondtam, hogy ez akkor sem normális.

Elsőre jobb híján kicseréltem a csikózablát az anyja zablájára, mégpedig egy feszítőzablára, ami bár kitűnően működött, de túl erősnek ítéltem, nem akartam odáig eljutni, hogy azt szokja meg és még keményebb legyen a szája. Így hát ráfeküdtem a témára és elkezdtem utánajárni, hogy milyen köztes zablák vannak, amik jók lehetnek.

Másfél éve, amikor a csizmát vettem (2019. októbere), akkor vettem egy zablát is a horzéból, mégpedig egy réz olívzablát, aminek semmi hatása nem volt, mintha le se cseréltem volna a csikózablát. Pár napra rá rendeltem a szegedi lovasboltból három másik zablát: egy kétszer tört olivot, egy egyszer tört rézgörgős olívot és egy egyszer tört gumis zablát. Talán a rézgörgősnek éreztem a hatását, de nem volt meggyőző és a tátogás sem maradt abba, így sajnos jobb híján vissza kellett térnünk a feszítőre. Azonban érdekes módon, amikor a szárakat abba a karikába csatoltam, ami egy szintben van a szájába vevős résszel (annak mi a neve?), szintén nem volt kb. semmi hatása, de a lenti karikát használva már egy apró huzintásra is tökéletesen reagált, vagyis az már erős volt neki. Viszont halomra sem akartam venni a zablákat, hogy végül ott porosodjanak a fiókban.

Olvasási idő: 2 perc

Egy ideje kezdett bennem érlelődni, hogy szeretnék egy lovaglócsizmát, de az árak mindig elrettentettek. Aztán egy projekt miatt csak úgy mellékesen ráfeküdtem a témára, lemértem a lábszáram hosszát meg a vádlimat. Mivel nem vagyok bántóan magas, ezért a vádlim sem túl hosszú, kb. 36 cm. A netes kutatás és számolatlan csizma paramétereinek átnézése után realizálódott, hogy rám 37-es láb mellett nem igazán van méret, hiszen minden csizmahossz 45 cmnél kezdődött. Másnap felhívtam a nagyobb lovas boltokat (horze, klp, aranypatkó Szeged, decathlon), de vagy azt mondták, hogy nincs, vagy hogy csináltassak. Egyedül a horzéban találtam egy 41 cm hosszúságú csizmát. A külföldi és főként amerikai oldalakon és fórumokon is csak egy csizmát találtam, ami úgy nagyjából jó lett volna, de a paraméterek megfeleltek a horzéban találttal, úgyhogy mindegy is volt.

Nap telt nap után, én pedig tobzódtam, hogy valóban szükségem van-e rá, hiszen 10+ éve megvagyok a cipő + chaps kombóval. Aztán a következő pillanatban meg az volt bennem, hogy ha már ilyen régóta lovagolok, akkor megérdemlem azt a csizmát és ad egyfajta igényességet a lovagláshoz. Meg hát anyu is győzködött, hogy csináltassak egyet.

Az említett projekt gyors közeledtével viszont nem voltam biztos a csináltatásban (meg ahhoz le kellett volna menni Szegedre), így pénteken felmentem Dunakeszire a horzéba felpróbálni a csizmát. Bár képen annyira nem tetszett, ott élőben első látásra szerelem volt még annak ellenére is, hogy kiszorította a vádlimból az összes vért. De azért csak elhoztam.

Itthon még aznap felültem Remire, hogy megnézzem, milyen. Nos, szoros és fájdalmas.

Péntek óta kétszer lovagoltam benne, egyébként jó és fura módon könnyebb benne lovagolni, de egyelőre a bal lábam még mindig zsibbad.

A vásárolt csizma a Sovereign High Rider a Mountain Horse-tól, akik egyébként egy svéd márka.