EquestrianBlog
Nem gondoltam volna
2010. október 23., szombat
Olvasási idő: 2 perc

Amúgy különösképpen nem történt semmi. az istállóra holnap tesszük (valószínűleg) a betonoszlopokat, aztán rá a tálcákat, majd megmagasítjuk a falakat és jön a tető. Panka kerekedik: nem sokára lesz kiskutya. Pontosabban november közepén valamikor. Ma gyakoroltunk egy kis agilityt Ladyvel együtt. Mind a kettőjüknek jól ment. aztán kifésültem ladyt, mert tele volt királydinnyével meg minden egyéb ragadós növénnyel. Utána pedig elmentünk túrázni. Anyuék mentek körtét szedni, kérdeztem mehetek-e – kutyával. Mondta igen. Pankát nem kellett kéretni, ő már ugrott is a kocsiba, Ladyt csak oda kellett vezetni és ő is ment be. Lady az út elején egy kicsit elkezdett vinnyogni, nagyon nem szereti az autózást, de kétszer rászóltam és abba is hagyta. Visszafelé, amikor az autóba kellett volna menniük, Ladyvel volt egy kis balhém. Ugyanis amikor a körtéknél kiszálltunk, rögtön elengedtem, tudtam úgy is követ, mert csak minket ismer. na szóval amikor be kellett szállni a kocsiba, panka bement, de lady a maga természetével elfordult és elindult az ellenkező irányba. Én meg elindultam utána, de mérgesen szóltam hozzá, és végül meg tudtam fogni. Rátettem a pórázra és mentünk is be a kocsiba. A visszaúton másfele mentünk, tovább tartott az út, de Lady meg sem nyikkant, csak a kocsiban ingázott oda-vissza. Múlt héten lovagoltam Kristen, amikor írtam. Ma is lovagoltam egy kicsit, de csak szőrén, hogy Remit levezessem. Vágtázott is mint az őrült, majdnem elsodort minket. Aztán délután, azt hiszem, agilityzés után lementem Remihez. Nagyon édes, de látszik rajta hogy csikó. Azt csinálta, hogy mentem a karámba körbe-körbe és megálltam hogy bevárjam. Az egyiknél belém akart csípni. Mondom, most hagyd abba és kapott egy kicsit a nózijára.