Nem tudtam milyen címet adni. Róluk.. hülyén hangzik.
Nos itt mindenkiről szó lesz. Újabban megint elkezdtem kutyát tanítani. Mindháromnál gyakoroltam, amit tudnak (Panka: ül, fekszik, marad, fordul, pacsi; Lady: ül, marad, hop (hátsó lábaira áll); Beni: ül, fekszik). Pankával elkezdtem gyakorolni azt, hogy ha a jobb lábamat emelem egy kicsit magasabbra, akkor a jobb mancsát ráteszi, ha pedig a balt emelem fel, akkor a bal mancsát teszi rá. Kezdi kapizsgálni, de még sok hiányzik. Néha tettem ki neki akadályokat, kérés nélkül, mutatásra megy minden.
Hát… Remire mostmár rá lehet tenni a kötőféket. Az a baj, hogy csak én foglalkozok vele, és csak hozzám van szokva. De más meg nem jönne ki, esetleg Zsófi, ha itt van, de az kevés. Más úgy nincsen.
Tegnap lefürdettem a lovakat. Remi jól tűrte, látszott, hogy jól esik neki ebben a nagy melegben. Még attól sem ijedt meg, najó egy kicsit, hogy húzom előtte a slagot. Miután elengedtem, minimum ötször meghempergett. Kis koszoska. Aztán Kristályt is lefürdettem, bevittem az udvarra legelni. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a mellső két lábával áll a garázs betonján (jelenleg takarmányos, magasabban van kb. két lépcsőnyivel a betin) és a zabot+tápot+kukoricát zabálja, amit a galamboknak hagytunk. Elvittem lefuttatni a futós helyre, majd a végén a kötőfék és a futószár segítségével kantárt csináltam és szőrén bementem vele.
Nem tudom, írtam-e már, de ma jön a kovács. Ha minden jól megy.
Minden nap voltunk a Sóstón fürödni (kiv. ma), az utóbbi két alkalommal kutyát is vittünk. Szerdán Ladyt, csütörtökön pedig Benit.
Ladyt fojtópórázzal vittem (hát a hámot nem használom vele, nyakörve meg nincs). Először kételkedett, de aztán szépen bejött a vízbe. Csak úgy csapkodta, meg két lábon állt a vízben úszás közben. Többször is kimentünk a partra, lerázta magát, aztán mentünk vissza a vízbe. Majd mi is kimentünk, felmentünk Zsófival a kilátóba, majd visszamentünk és apára bíztam, míg mi Zsófival mégegyszer bementünk úszni. Addig Lady úgy-ahogy megszáradt, mi is száradtunk, majd mentünk haza. Végig nyugodt volt, szépen ment pórázon és a vízben is normális volt, bár sokszor ki akart menni.
Kedden kora délután megjött Zsófi, vele vártuk a lovasokat. Unalmunkban és talán izgalmunkban elvittük a kutyákat sétálni, Lady nem jött velünk. Kimentünk a btelep sarkáig, ott vártunk fél órát, aztán visszaindultunk. Már majdnem beértünk a tanyára, amikor apa telefonon szólt, hogy a sóstónál vannak a lovasok. Az addig oké, csakhogy még nem raktuk át a Remiéket az ideiglenes helyükre. Kicsit rákapcsoltunk a gyaloglásban, hogy minél gyorsabban beérjünk és szóljunk Z.-nek hogy át kell rakni a lovakat. A kecskéket áthajtottuk a legkülső karámba, Kristályt átvittem a közápsőbe (számára az volt a legbiztonságosabb, bár drótkerítés vette körül. Aztán megpróbáltam Remit is átvinni Krist helyére, de miután elveszítette az anyjával való szemkontaktust, megőrült: majdnem elütött, mindig visszafordult. Mondom, akkor kerítést bontunk. Gyorsan szétbontottuk két oszlop között a karámot. Remi csak úgy száguldott az új helyére. Még annyi időnk volt, hogy a bevezető úton félútig a lovasok elé menjünk Zsófival és útbaigazítsuk őket. Bent a karámban kikötötték a lovakat, lassan lenyergeltek, közben megmutattam a felszerelésük helyét és megnyugtattam őket, hogy bár a villanypásztor be van húzva, nem lesz bekapcsolva. A nyergelés után megmutattuk a szobájukat, bemutatkoztak anyáéknak, majd megetettük a lovakat és utána vacsora. Közben beszélgettünk. Vacsora után még elmentünk a sóstóra egy éjszakai fürdésre, ami tök jó volt (bár én nem mentem be a vízbe). Alvás előtt ránéztünk a lovakra, majd mentünk aludni.
Szerda reggel nagyon korán keltem (4 után óránként), ugyanis megijedtem, hogy elmentek a lovasok. Közben ők is aludtak. Kimentünk Zsófival a lovakhoz, vittem fényképezőgépet, csináltam egy csomó képet. Öt ló volt: volt egy Kese nevű kisbéri (Zsófi kedvence); egy pej hókával, szintén kisbéri (én kedvencem); egy sárga shagya-arab; egy sötétpej és egy pej ló, melyeknek nem tudom a fajtáit. Lassan előszállingóztak a lovasok, majd megbeszéltünk egy délelőtti strandot a Sóstón, melyre Ladyt is elvittem (bővebben: későbbi poszt). A strandról visszaérve összepakoltak a lovasok, majd elkezdtek felnyergelni. Mi is felnyergeltük Kristályt, majd lefutóztam, mert láttam rajta, hogy tele van. Majd mi is fölszáltunk: a nyeregbe én, mögém pedig Zsófi. Elindultunk, kicsit eligazítottam őket, majd a Robiék előtt elköszöntünk egymástól, mi pedig visszafordultunk. Krist tök normális volt. Visszafelé félúton Zsófi leszállt, mert fájt a feneke, egy kicsit gyalogolt, majd felült a lóra, én pedig leszálltam, a háromnegyed résznél pedig én ültem a nyereg mögé. Az elején még kényelmes volt, utána már nyomott a háta. A bekötőnél már egyedül ment be, lenyergeltünk, Krist pedig legelt.
Nem emelném ki egyik állatomat sem és írok róluk külön cikket, hanem bekezdéseket adok nekik. Kezdjük a legfiatalabbal.
Beni: már az anyját is túlnőtte nagyságban. Lassan el kell vinni ivartalanítani, de az anyjára még várni kell (hogy miért, nála leírom). Valamelyik nap megtaláltam a piros csörgős labdámat, amivel kiskoromban én játszottam, és odaadtam neki dobálgatni. Mit ne mondjak, most ez a favorit. Ügyesen ül már, nem ugrál rögtön a jutalomfalatra. A fekszik olyan Benis. Úgy tanítom, mint Ladynek anno (lehúzom a földre a jutalmat, mire lefekszik) és nem szépen hasal, hanem a mellső lábaival csakúgy csapkodja a földet. De én így szeretem.
Remi: szerintem megint átesett egy növekedési szakaszon: hosszabbak a lábai, kicsit kecsesebb, nyaka is megnyúlt egy picit. Ha egymás mellé állítanánk az anyjával, biztos ugyanakkorák vagy +- 1-5 cm. Remélem nagyobb lesz, mint Kristály. De úgy szeretem ahogy van. Pénteken tök nyugisan leápoltam. Még csak ki sem kötöttem, elvolt a szalmázással. A farkát is hagyta kifésülni (korábban mindig mozgoolódott). A sebei gyógyulnak, már kiszáradtak és nem igazán néz ki az eredetinek. (135 az eredeti, most 758 látszik, vagy valami hasonló) Ha leálltam, mert legyet kellett ütni a lábamon, mindig odajött és nézett. Imádom.
Lady: csak annyit tudok vele kapcsolatban, hogy kellene nekem egy kis szabadidő, hogy ki tudjam végre fésülni, mert elöl a fehér rész tele van bogánccsal. Tegnap megpróbáltam lefürdetni (a többi már megvolt), nem szereti a vizet, nagyon húzza a pórázt és folytja magát. Sajnos.
Panka: újra vemhes. Ha megellett, a Benivel együtt elvisszük ivartalanítani, mert a buzi szomszéd nem tudja becsukni a hülye kutyáját, pedig már mindenki panaszkodik rá. Tüzelésre egy szemvillanál alatt itt tud teremni a kutya, mi próbáljuk légpuskával kergetni, de semmi. Ő most leginkább pihen és napozik vagy hűsöl.
Kristály: Tegnap lemostam, tusfürdővel is átdörgöltem. Szép lett utána, mindenki dícsérte. Utána kitettem az udvarba legelni, hogy száradjon. Meg fél órára befontam a farkát, csak nem lett szép, mert nem tudtam kifésülni. Mielőtt lefürdettem, észrevettem hogy a hátán, meg a farán tele van fehér folttal. Izzadás lehet? Végülis megvan az esélye, mert sajnos nincs árnyék a karámban csak délután.
Nos, kezdeném a csütörtökkel, amikor is Teddyn lovagoltam. Most már nem sárlik. Szilvi azzal kezdte, ha ez az óra jól fog menni, akkor csütörtökön megyünk terepre. De én nem leszek itthon. Majd máskor. Felnyergeltem, mentünk ki. Párkör lépés, ügetés, aztán futószáron beugratás. Na az nagyon nem ment. Elvileg Teddy hangra is beugrik, csak velem van baj. Nem tudom felvenni. Pedig úgy csináltam, mint anno Robiéknál. Ja és a tartásomról ne is beszéljünk. Aztán elengedett, még két kör ügetés, csomó lépés és jöttek a lányok. (nevükre nem emlékszem) Bementem Rozit csutakolni, mert őrá is szükség van. Kimentünk, felültek a lányok, egyik futószáron ment, másik kézen vezetve. Eljöttem.
Pénteken voltam lovagolni Teddyvel. Az a lovaglás felért egy kínzással, természetesen jó értelemben. Miért is? Múlt alkalommal Szilvi megígérte, hogy a mostani órán sokat fogunk tanügetni, mivel nem puha a derekam és pattogok a nyeregben. Szilvihez jött valaki, akivel fontos megbeszélni valója volt, így Márkóra bízott azzal, hogy (először) futószáron tanügessek. Először kengyellel volt, az könyebben ment, aztán kengyel nélkül, na az volt a kínzás. Combom dolgozott is rendesen, és ami a poén, hogy három kör után már teljesen szétestem. Vagyis lábak hátul voltak, a törzsem előlre dőlt és ilyenek… Aztán elengedett a Márkó nagykörre (szabadon), ott is végig tanügetés volt. Kengyellel és nélküle egyaránt. Végül az utolsó tíz percre megérkezett Szilvi is, és rögtön azzal fogadott minket, vagyis Márkót, hogy "Mit csináltál szegény Dórival!" Még megnézte a tanügetésemet, és leléptettem Teddyt, majd még ott maradtam egy órára. És amit majdnem elfelejtettem, jövő órán ugratok. Csak egy kicsit, de nem gondoltam volna, hogy már a negyedik órán. Azt hittem, többet gyakorlunk. De hát haladni kell. Remélem jól megy majd minden. Aztán megvitattuk Márkóval, hogy a talicska csak egy játékszer, egy junior méretű valami, hanem a futószerű nagy talicska, az a talicska.
Még megnéztem egy férfi lovaglását. Egy gyönyörű pejen lovagolt, tiszta precízen volt minden. Nem ugrattak, csupán vágtáztak. De nagyon gyönyörűen.
Pénteken lovaglás után még Pankáztam egy kicsit. Az alapok tökéletesen mennek, mostmár szinte azonnal ott marad a Maradnál. A fekszik és az ül is megy jelre, a fordul pedig már addig megy, hogy a lábai az ég felé kalimpálnak. Aztán egy mozdulattal, rábírom a folytatásra, és kapja a jutalmat. A végére Lady is odajött, pont amikor Pankával játékkal fejeztem be az "órát". Nálunk ez a játék úgy néz ki, hogy fektetve marasztalom, majd elkezdek az udvar felé ugrani, hogy minél tovább feszüljön, majd elrikkantom magam és ő is nekilódul, én csak pár lépésig futok, visszahívom, majd újra az egészet. Ezt kb. négyszer-ötször megcsinálom, majd elmehet.
Lady is szépen lefeküdt, nagy részben ott is maradt, majd körülöttem futkározott. Teljesen fel lett dobódva. És terelgetni próbált. Vagyis mellettem futott rohant el, néha oda-oda kapva. Ennek örülök.
Tegnap viszont nem mentem Betyározni, mert esett az eső. És azthiszem most is esik, szóval jövő hétre csúszik a város-túra Ladyvel.