Pénteken átjött hozzánk Kati is, mivel tegnap Bécsben voltunk a karácsonyi vásárba. És nem volt ellenére, hogy a hidegben elmenjünk lovagolni. A lovaglás a hidegben még az utolsó pillanatban is kétséges volt és bár úgy beszéltük meg, hogy Kati is lóra fog ülni, hogy ne fagyjon szét, erre nem került sor. Biosz után gyors átöltözés az autóban mindkettőnknek, de már így is késésben voltunk, de szerencsére nem csak mi, hanem a többiek is. Hannát kaptam, de közben őt már nyergelték, így gyorsan leápoltam Floridát, aki szintén ki volt jelölve lovaglásra. Végül kimentünk a bal oldali pályára, fél lovardára. Végig ott lovagoltunk, végig lépésben vagy ügetésben. Félidőben jött valaki, aki megnézte Zoli lovát, mármint a lovat, akin lovagolt. Zoli ugratott párat. Aztán bementünk és lenyergeltünk. Nem mondom, mindannyian szét voltunk fagyva és jól esett az autóban levő meleg.

Biosz után rögtön irány a lovarda. Megint az autóban öltöztem át (sztem az lesz az öltözőm). Többiek már kint voltak a jobb oldali pályán (néhányan nagykörön, de Pisti, Berni és Laura benn köröztek), Robi nem volt velük, így bementem az istállóba. Hannát kaptam, Zsófi pedig már kantározta, de hamar kész is lett, így gyorsan kivezettem a nyerges elé, Robi pedig rakta is fel rá a nyerget. Még megvártam Zsófit és mentünk is ki. Én a harmadiknak álltam be a nagykörre. Folyton bénáztam a szárral (túl hosszú volt). Először Pistiék ugrattak, majd minket is behívtak egy sráccal. Először simán, majd egy rúdon kellett vágtázni, végül egy kis x-en. Mindkét kézre. Befejezésként belül bolyongtunk lépésben, hogy a lovak lelépjenek. Aztán bementünk, Pisti segített leszerelni (levette a nyerget), én meg bevezettem Hannát és a kantárt kötőfékre cseréltem. Majd jött apu.

Tegnap Szilvi felhívott, hogy nem érnék-e ma rá, mert a lányok ma érnek rá. Igent mondtam a 8 órám ellenére, így a négy óra körült beszéltük meg. Matek után rögtön vitt anyu loviba, kocsiban öltöztem át. Még nem volt senki, Szilvi pedig Suzy-n lovagolt. Végül befutott Brigi, majd Fanni is, így szerelhettünk. Én Gazsin, Fanni Nifti-Fiftin, Brigi pedig Latabáron lovagolt. A bal oldali pályán lovagoltunk fél lovardában. Gazsi nagyon ügyesen ment, már nem sántított és nem is volt lusta. Ügyesen ment. Először léptünk, majd ügetés-lépés átmeneteket kellett csinálni, végül behívott Szilvi nagykörre vágtára. Mikor visszamentem féllovardába, nem halottam, hogy ne vágtázz, csak annyit, hogy vágta és egy kör után elkezdtem vágtázni. A féllovarda felénél, azonban Gazsi megindult (eléggé sötét volt már), Szilvi pedig mondta, hogy ne vágtázzak, mert megijedt, hogy Gazsi megindult (én nem). Végül egy kis ügetés, majd lelépés és visszamentünk. Két hét múlva (mivek nem érünk rá) fel kell hívni.

Most, hogy nem kell nyelvvizsgára készülnöm (és remélem, hogy csak jövőre kell legközelebb – majd pénteken kiderül), így egy picit több időm van. Elhatároztam, hogy megint fogok járni Szilvihez lovagolni, és meg fogok tanulni ugratni. Szünetben fel is hívtam, ma 3-ra beszéltük meg az időpontot. Oda is értem, a lovász bácsi mondta, hogy figyeljek Niftire, mert már dél óta fekszik. Viszont nem volt kólkára utaló jele, csak szimplán lefeküdt. Végül 3 után típ perccel befutott Szilvi is és Fanni is. Én Gazsit nyergeltem, majd miután kész lettem, segítettem Fanninak is Latabárral. Brigi még nem jött meg, így elindultunk ketten a füves pályára. Először nagykörön köröztünk Szilvi körül, majd kimentünk fél lovardába. Gazsi nem igazán akart együtt működni, nem akart ügetni. Amikor meg ügetett volna, akkor lépésből rögtön lépés tempójú hintavágtába kezdett. Jó volt, de nem a megfelelő. Aztán még az elején sántított is. Egyszer megkerültük az egész füves pályát lépésben, utána még egyszer megtettük a fél lovardát ügetésben. Közben megjött Brigi is és felült a Gazsira.
Jövő hét, péntek, 3 óra.

Ma rendezték meg Robiék a Regruta Gyermek Ügyességi Lovasversenyt benn a Laktanyában. Persze ennek is volt előzménye.
Amikor megtudtam, hogy lesz verseny, rögtön tudtam, hogy Kristállyal is fogok indulni. A kezdő (lépés-ügetés) ügyességiben. A vágtásban meg Gazsival. Előtte, csütörtökön bementem a Szilvihez, hogy mi lenne, ha megyek Gazsival is, mondta, hogy kicsit későn szólok, de tőle mindegy. Meg mi lenne, ha beviszem Kristet szombaton, hogy ne reggel hétkor keljen belovagolnom, hanem délután. Ezt már nem helyeselte annyira Végül azt is megbeszéltük, hogy ma 5-kor találkozunk és gyakorlok Gazsin.
Ma háromkor már lovat pucoltam, háromnegyed négykor még nem végeztem, de már indulni kellett volna. Végül felnyergeltem és elindultam. Előrelátóan vittem magammal pálcát, ami jól is jött a szokásos helyen. Bár a sok kő és a fájós pata miatt lassan haladtunk, de végül beértünk. Brigi Gazsin gyakorolt, Fanni pedig Nifti-Fiftin (Vandát elvitték, ő az új ló).  Robiék is pont akkor edzettek, én egy darabig a pályán kívül álltam és beszélgettem Kristályról (sokan azt mondják, nem is látszik rajta a 19 év – hát nem is). Végül bementem a bal oldali pályára, hiszen oda voltak felállítva az akadályok. Párszor végigmentem Kristállyal az akadályokon. Először még csak lépésbe vette, de aztán a legtöbb már ment ügetéssel is. Végül szóltam apunak, hogy jöjjön be, hozza a takarmányt. Még Nóri felült rá kipróbálni, be is lovagolt vele, majd lenyergeltem. Bevittem a Dzseni helyére, ahol a szüretin is volt. Megetettük, a felszerelést betettük a kocsiba és jöttünk haza. Gazsira fel sem ültem.