Reggel 5-kor keltem, majd 6 után indultam el kocsival Dunaharaszti felé, majd egy gyors Lidl-s megállást követően 8 után értem a Szilágyi Lovasudvarhoz. A vizsgázók közül már mindenki ott volt, nem sokkal később pedig Petra és Orsi is megérkezett. Köszönést követően egyeztettek Anikóval az edzésekről, ez alapján összeállítottak 10 feladatot, amelyet egy rövid bevezető beszédet követően random generátorral kisorsoltak közöttünk. Személy szerint nagyon örültem annak, amit kaptam, hiszen összességében nézve úgy gondolom, az egyik legkönnyebb feladatot kaptam: a 9-kor kezdődő osztály bemelegítését majd levezetését kellett levezényelnem.

Anikótól és Orsitól kérdezgettem, az előbbihez volt néhány kapcsolatos kérdésem, míg az utóbbihoz olyan kérdésem volt pl. hogy az edzés mely pontjáig vezessem a bemelegítést, mikor jön az utánam következő vizsgázó. Szerencsére minden kérdésemre választ kaptam, én mivel pont elmúlt 9, ezért siettünk is át a fedelesbe, hiszen máris késében voltunk.

Felérve három lovas várt készen minket. Anikó, majd Petra rögtön szót is kért, elmondták a lovasoknak, hogy ezúttal mi fogjuk tartani az edzéseket, vizsgázni jöttünk, nem őket bíráljuk, hanem majd minket bírálnak, majd át is adták nekem a lehetőséget a kezdésre.

Eléjük áltam és bemutatkoztam, megbeszéltünk pár dolgot. Miután megegyeztünk abban, hogy a kengyel be van állítva, és a heveder is meg van húzva, lóra ültettem őket, majd átnéztem a felszerelést. Találtam is két hibát, amit a lovas figyelmét felhívva rá kijavítottam. Ezután lépéssel kezdtek, közben tornáztattam őket nyakra és lábra, mert többet nem mertem, ugyanis nem ismertem a lovakat. Már az elején kitűnt, hogy két haladóbb lovasom van és egy kislány, aki nagyon küzd a lovával, mert az nem akart menni. Két-két kör lépés után elkezdtek ügetni, ahol volt minden. Végül igyekeztem megoldani az eseteket, és adtam a feladatokat. Érzésem szerint még nem voltam meg a bemelegítéssel, de már szóltak, hogy jön a következő vizsgázó, így lépést kértem a lovasoktól és helyet cseréltünk.

Szerdán este fél hétkor találkoztam Laurával a munkahelyén, miután bevásároltam a közeli Lidl-ben. Megérkezés után átpakoltunk az ő kocsijába és indultunk is Simonpusztára.

Felérve felpakoltunk a szobába majd egy kis beszélgetés után lefeküdtünk aludni.

03.23. – Csütörtök

Reggel fél nyolckor már az istállóban voltunk és a szokásos lovakat (Polett, Betyár, Oszkár, Gianna, Dakota, Dzsoni) nyergeltük a Díjlovaglás gyakorlatra. Én szokás szerint a haflingit választottam, így én is nyergeltem fel (Edda késett), majd miután mindenki elkészült, kimentünk a nagy fedeles mögötti pályára. Felszállás után lépésben kezdtünk bemelgíteni, közben arra próbáltuk ráveenni a lovakat, hogy minél mélyebbre nyújtva a nyakukat lépjenek. Dzsoninak nem nagyon ment. Ügetés közben patanyomfigurákat, illetve combra való engedést gyakoroltuk, illetve itt a “szárakat a kézből…” feladatot gyakoroltuk. Vágtáztunk is, először nem akart beugrani, illetve elvitt, de felszívtam magam és rávettem, hogy vágtázzon. Pár kör vágta után utolsó feladatként jobb kézre a lépésből vágtát gyakoroltuk a lovakkal, hogy megnézzük, tudják-e ezt a feladatot, hiszen a díjlovaglás gyakorlati vizsgán szerepel. A legtöbb ló ügyesen megcsinálta, Dzsoni is aránylag jól csinálta, egy probléma volt vele, hogy ahogy az előttünk levő lovas elkezd vágtázni, ős is menni akart. Miután ezt a feladatot párszor megcsináltuk (akinek kevésbé ment, az többször), egy kör hosszúszáras lépés után átadtuk a lovakat a csapat másik felének.

Edzés után lenyergeltük a lovakat, majd fél órás szünet után kezdtük el a Díjlovaglás előadást, ahol a fiatal ló kiválasztását és kiképzését vettük díjlovaglás szempontból.

Összepakolás után tmentünk Dunaharasztira hospitálni, ahol már várt minket a gyakorlat közben megrendelt ebédünk, így még gyakorlat előtt megebédeltünk.

Ez most egy kicsit langyi konzultáció volt, de nyilván voltak tök jó pillanatok, bár ezek inkább a társaság miatt adódtak.

Csütörtök

Reggel Lauárval mentem fel az egyetemre, ugyanis csak háromnegyed 10-kor kezdődött az első előadás, a Sportpszichológia, amin nagy részben a szorongásról volt szó, ami nekem pont aktuális lovaglás szempontból, szóval örültem a témának. Óra után az egyetem éttermében ebédeltünk egy asztalnál.

A jó hangulatú ebéd után, a többiek részéről kávéval felszerelkezve mentünk is vissza 14 óra előtt a kijelölt termünkbe Sportmenedzsment előadásra. A kicsivel több, mint három órás előadáson a tananyag mellett a sztoriknak is bőven volt hely, így gyorsan elrepült az idő.

Negyed órás szünet után, negyed hatkor belekezdtünk a csupán másfél órás Gyógypedagógia alapjai előadásba. Rövid bemutatkozás mellett mindenki elmondta, hogy van-e és milyen módon van érintettségünk sérült emberekkel. Miután mindannyian beszámoltunk erről, a tanárnő belevágott az autizmus témájába.

Negyed órával este 7 előtt végeztünk a napunkkal, majd a többiektől elköszönve Laurával kocsiba ültünk (a parkolóból való kijutás okozott némi gondot, mivel nem akart felnyílni a sorompó, de egy telefonhívás megoldotta), és kimentünk Simonpusztára.

Kiérkezve volt egy kis kavarodás a szobákkal a szálláson, de gyorsan megoldottuk azt is, így be tudtunk pakolni. Idővel a többiek is folyamatosan megérkeztek és bepakoltak és miután mindenki elhelyezkedett a szobájában, lementünk a csárdába vacsorázni és beszélgetni. Csak a zárás miatt álltunk fel az asztal mellől 9-kor, egyébként még ott tudtunk volna maradni.

A „korai” zárás olyan szempontból viszont jól jött, hogy másnap korán kezdtünk, így még egy kis rendezkedés és fürdés után lefeküdtünk aludni.

Szerda este érkeztünk meg nyolc körül Laurával a lovarda ifjúsági szállójába és az este folyamán a többiek is lassan megérkeztek.

Csütörtök reggel 7 óra után indultunk el Simonpusztáról, ami nem tűnt jó döntésnek, ugyanis fél órát késve érkeztünk meg a 8-kor kezdődő Sportmenedzsment előadásról. Az óra nagyon jó hangulatban telt el, egyáltalán nem volt száraz, mint ahogy vártam.

A következő előadás egy órarenden kívüli előadás volt. Fél 12-kor kezdődött és a lovastáborok szervezéséről szólt, azonban ez annyira nem volt felkészült előadás, de azért tanultam új dolgokat.

Egykor aztán mehettünk is enni, melyet az egyetem éttermében ejtettünk meg.

Kettő előtt következett a Sportpszichológia óra, amit ugyanaz a tanár tartott meg, mint tavaly a pszichológiát és bár érdekes volt, de sajnos a fáradtság győzött és nem mindig tudtam követni az előadást.

Óra után bevásároltunk a Sparban, majd hárman (Mariannal és Laurával) a szállásunk felé tartva beugrottunk a Decathlonba. Közben lebeszéltem Lillával, hogy titokban vegyek három utalványt és lósnacket, ugyanis este a szülinaposainkat terveztük ünnepelni. Magamnak is gyorsan bevásároltam: vettem egy lovaglónadrágot a télre, pataolajat és a régóta kinézett Magic Brush-t.

A szálláshoz érve bepakoltunk (kivéve persze az ajándékokat), majd miután a csapat nagy része összejött, akik aznap este a szálláson aludtak, hárman kimentünk a kocsikhoz és előkészültünk a meglepihez. Felköszöntöttük a három szülinaposunkat, majd a jégkrémtorta és némi alkohol mellett kb. éjfélig beszélgettünk egy jót.

Ez a hosszú hétvége egy kicsit lightosabban alakult, főleg azért, mert két délelőtt kivételével végig Pesten voltunk.

03.24. – Csütörtök

Sajnos ki kellett hagynom a délelőtti díjlovaglás edzést és előadást Dallos Zsófival, de megkaptam a jegyzeteket, illetve mesélték a többiek, hogy az eleje körüli fordulatot vették, ami majd a farat be feladathoz fog vezetni.

Mivel csak fél négykor kezdődött az Élettan előadás, ezért csak 11-kor kellett elindulnom itthonról. Az egyetemen vártam a többieket, ők pedig lelkesen kezdték mesélni, miről maradtam le. Az élettan óra érdekes volt. Negyed órával a fél 8-as vége előtt indultam vissza vonathoz és utaztam haza.

03.25. – Péntek

Mivel késett a vonat, ezért én is lecsúsztam a 8-kor kezdődő Lóegészségtan elejéről, de szerencsére nem volt semmi fontos, illetve a többiek is megosztották velem, hogy miről maradtam le. Ezen túl az 1-ig tartó előadáson átvettük a sebekkel kapcsolatos tudnivalókat, teendőket, illetve az óra második felében nagyjából átbeszéltük a vizsga anyagot.

A tervezett órarend szerint lett volna egy Lóanatómia óránk is, ám megbeszéltük Lacival, hogy mivel az ő elfoglaltsága miatt két órával később tudott volna csak kezdeni a tervezettnél, ezért ezt az órát hozzácsaptuk a vasárnapi gyakorlathoz, így a délutánunk szabad volt.

A többiek a Tattiba mentek díjlovagló versenyt nézni, azonban nekem el kellett indulnom haza, ugyanis születésnapra voltam hivatalos.

03.26. – Szombat

6-kor indultunk családilag Dunaharasztira, ugyanis ott kezdtük a napunkat. A többiek épp a lovakat nyergelték, mikor a lovardába értem, nem is kellett segítenem semmit, készen is voltak. Végül négy lóval mentünk ki a pályára, ahol ahogy az az előző Bevezetés a lovasoktatásba gyakorlaton volt, szituációkat játszottunk el, miután lovat választottunk és csapatokat alkottunk. Én Laurával és Bogival voltam, a lovunk pedig Dumbi volt (legmagasabb pej herélt, kb. 12 éves).

Szerdán dél után indultunk apuval Simonpuszta felé, érintve egy Burger Kinget és egy Tesco-t Érden. Az előbbiben megebédeltünk, utóbbiban pedig bevásároltam a négy napra. Miután kipakoltuk a cuccomat a szobába, apu indult is vissza, hogy minél kevesebbet kelljen sötétben vezetnie. A nap maradék részét még egy kis munkával töltöttem, aztán megjött Lilla is (akivel egy szobában aludtam), illetve Kati és Laura is, végül a mi szobánkban gyűltünk össze és beszélgettünk lefekvésig.

02.03 – Csütörtök

7-kor keltünk a 7:30-as nyergeléshez a Díjugratás órához, így felöltözés után mentünk is le az istállóba. Közben kiosztottak hat lovat, akiket elkezdtünk felnyergelni: Polett, Gianna, Oszkár, Betyár, Dakota, Mohikán (?). Katival felnyergeltük kedvenc lovunkat, Betyárt, majd felült a csapat első fele. Bemelegítés után (egyéni bemelegítés volt), két nagykörre oszlott a csapat, majd nagykörön, mindkét kézen vágta, ezután pedig az volt a feladat, hogy bal kézen ügetésben körön cavaletti, majd a kör végén oxer, jobb kézre pedig először az ugrás, utána a cavaletti. Itt volt egy kis kavarodás, ugyanis Laura volt Polettel, és amint elkezdtek ügetni, ügetés közben erősen kattogott a ló térde, így az lett a döntés, hogy vissza kell vinni a lovat és felnyergeljük egy másikat. Páran bementünk Laurával és következő lóként a Bolerot kaptuk, így amíg Laura lenyergelte Polettet, mi Bolerot nyergeltük fel. Ő viszont pár kör bemelegítő lépés után ügetésben elkezdett látványosan sántítani, pedig azt mondta a vezető, hogy előtte nap még nem volt semmi baja. Így hát Laura őt is visszavitte (ekkor már nem tartottam vele), a végső döntés az lett, hogy a tervezett kettő helyett így három osztály lesz.